Amit a helyhatósági választásokról tudni érdemes
Miután a Legfelső Tanács weboldalának törvénytárában is megjelent a Választási törvénykönyvnek (Vtk.) a legutóbbi módosításokat is tartalmazó szövege, érdemes áttekinteni, hogyan is zajlanak majd az október 25-ére kiírt helyhatósági választások.
Általános rendelkezések
A községi, nagyközségi és városi tanácsok megválasztására azokban a kistérségben, amelyekben a választópolgárok száma nem éri el a 10 ezret, változatlanul a többségi választási rendszer alapján, többmandátumú választókerületekben kerül sor. Minden ilyen választókerületből legalább két, de legfeljebb négy képviselőt lehet megválasztani. Egy választási fordulót rendeznek.
A megyei, járási tanácsok képviselőit, illetve azoknak a városi, városi kerületi, községi és nagyközségi tanácsoknak a képviselőit, amelyekben 10 ezer vagy ennél több választópolgár él, nyílt listás arányos választási rendszer alapján választják meg. Ilyenkor az adott település vagy közigazgatási egység egyetlen nagy választókörzetet képez, amely választókerületekre oszlik. A választás egyfordulós.
Azokban a községekben, nagyközségekben és városokban, ahol a választópolgárok száma nem éri el a 75 ezret, a településvezetőket, polgármestereket többségi választási rendszer szerint választják meg egy forduló alapján. Azokon a településeken, ahol 75 ezer vagy ennél több választópolgár él, kétfordulós választásokat rendeznek ugyancsak többségi választási rendszer alapján. (Lásd a Vtk. 192. cikkelyét!)
A helyi önkormányzatok képviselőjévé vagy településvezetővé minden, az Alkotmány 70. cikkelye értelmében választójoggal rendelkező ukrán állampolgár megválasztható. Nem választható meg ugyanakkor olyan személy, aki büntetett előéletű súlyos vagy különösen súlyos bűncselekmény elkövetéséért, illetve akit a választójog ellen elkövetett vagy korrupciós bűncselekményért ítéltek el, amennyiben a büntetettség a törvényekben előírt módon nem vált semmissé, vagy nem törölték el. (Lásd a Vtk. 193. cikkelyét!)
A választási folyamat ötven nappal a választások előtt veszi kezdetét, s 15 nappal azt követően ér véget, hogy kihirdették a helyhatósági választások hivatalos végeredményét.
A községi, nagyközségi, városi, városi kerületi, járási és megyei tanácsok tagjainak számát az adott területi közösség vagy adminisztratív egység területén élő választók számától függően állapítják meg a következők szerint:
1) 10 ezer választóig – 22 képviselő;
2) 10 ezertől 30 ezer választóig – 26 képviselő;
3) 30 ezertől 50 ezer választóig – 34 képviselő;
4) 50 ezertől 100 ezer választóig – 38 képviselő;
5) 100 ezertől 250 ezer választóig – 42 képviselő;
6) 250 ezertől 500 ezer választóig – 54 képviselő;
7) 500 ezertől 1 millió választóig – 64 képviselő;
8) 1 milliótól 2 millió választóig – 84 képviselő;
9) 2 millió választó felett – 120 képviselő;
Amennyiben egy adott járási tanács esetében az önkormányzati testületnek a fentiek alapján megállapított létszáma kisebb, mint a területén kialakított községi, nagyközségi és városi önkormányzatok száma, a képviselőtestület létszáma az önkormányzatok számával lesz azonos. (Lásd a Vtk. 197. cikkelyét!)
A helyi választások területi szervezési rendszere
A 10 ezer választó alatti területi közösségek esetében a képviselőválasztások területi szervezési rendszerét többmandátumú választókerületek és a szavazókörzetek alkotják. Az adott közösség területét többmandátumú választókerületekre osztják. Az ilyen többmandátumú választókerületek átlagos hozzávetőleges számának megállapításához a tanács képviselőinek számát elosztják hárommal, az eredményből csak az egész számot véve figyelembe. A többmandátumú választókerületek átlagos hozzávetőleges számától legfeljebb eggyel lehet eltérni.
A többmandátumú választókerületeket az ilyen választókerületekben elnyerhető képviselői mandátumok számához viszonyítva megközelítőleg azonos számú szavazónak kell alkotnia. Az adott községi, nagyközségi, városi közösség területén kialakított többmandátumú választókerületben a szavazók száma lehetőség szerint nem térhet el a választókerületben egy képviselői mandátumra számított szavazók hozzávetőleges átlagos számának 15 százalékánál nagyobb mértékben. A szavazók hozzávetőleges átlagos számát a választókerületekben úgy kell meghatározni, hogy a szavazóknak a választók állami nyilvántartása alapján megállapított teljes számát elosztják a többmandátumú választókerületek számával.
A választókerületeket az illetékes területi választási bizottság hozza létre legkésőbb a választási folyamat második napján úgy, hogy a területük összefüggő egészet alkosson, és sorszámmal látja el azokat. Ugyanez a testület határoz a választókerületek határairól.
A területi választási bizottság a többmandátumú választókerületek kialakításakor megállapítja az egyes választókerületekben megszerezhető képviselői mandátumok számát a szavazatok egyenlőségének elve alapján, amely – amennyiben erre lehetőség van – a mandátumonkénti becsült átlagos szavazatszám legfeljebb 15%-os eltérését teszi lehetővé.
A többmandátumú választókerületek listáját a létrehozásukról hozott határozat megszületésének másnapján közzé kell tennie a területi választási bizottságnak az általa megállapított módon, a Vtk. rendelkezéseivel összhangban. (Lásd a Vtk. 199. cikkelyét!)
(Folytatjuk.)
