„Összességében változó a szezon”

Milyen lett/lesz az idei gyümölcstermés?

A nyár nemcsak az aratás ideje, hanem a gyümölcsfélék szüretelésének az első időszaka is (a második pedig az ősz). A gabonatermesztés mellett azonban a gyümölcstermesztésre is rányomta a bélyegét a szélsőséges időjárás. Így az aratási helyzetképről szóló írásomat követően most annak igyekeztem utánajárni, milyen mennyiségű és minőségű lett az eddigi gyümölcstermés, és milyen várható az ősz folyamán. Beszélgetőtársam ezúttal is Molnár Ádám, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza.

 – Az enyhe tél, a száraz március és április, az esősebb május és a nagyon esős június milyen hatással volt a különböző gyümölcsökre?

– A kora tavasz szeszélyes időjárása, illetve a járványhelyzet következtében a gyümölcstermelő gazdák is elbizonytalanodtak. Sőt kifejezetten kétségbeejtő volt a szezon kezdete. Mára viszont elmondható, hogy igencsak jó áron értékesíthetők a megtermelt gyümölcsfélék.

Az enyhe téli időjárás – elmaradt az,  ami szükséges lett volna, hogy  egy-két hétig tartós -15 Celsius-fok alatti hőmérséklet legyen –  kedvezett a kórokozóknak és a kártevőknek. Az idei tavasz sokkal nehezebben indult, mint az előző években. Felértékelődött a lemosó permetezés alkalmazása, s aki elvégezte, igencsak jól járt. A lemosó permetezés elmulasztásával a kár­tevők és a kórokozók már elég korán lecsaptak a gyümölcsfákra, erre jó példa a meggy esetében a monília kártétele, úton-útfélen alig találkozom olyan meggyfával, melyet nem támadott volna meg ez a kór. A száraz időjárás nagyban nem befolyásolta a gyümölcsök fejlődését, sokkal inkább a márciusi–április erőteljes lehűlések okoztak gondot. Főként a sárgabarack, korai őszibarack, a birs, a körte, a korai szilvafajták, a cseresznye esetében okozott hatalmas károkat a fagypont közeli hőmérséklet. Az alma és a legtöbb kései szilva-, illetve őszibarackfajta sikeresen átvészelte a fagyos napokat, mivel későbbi időpontra esik a virágzásuk. A tavaszt követő esős időjárás az almatermésűek esetében a varasodásnak kedvezett,  éppen ezért fontos az ellenálló (rezisztens) fajták termesztése. S mikor a termelők megbirkóztak az „apró fekete foltokkal”, máris megjelent a következő veszedelmes betegség, a lisztharmat. Mivel a rengeteg csapadék miatt a tavaszi növekedés igen erőteljes volt, könnyen megtelepedett a fertőzés, főként az almákon és a szőlőn. A kártevők közül a legtöbb gondot az almamoly, a keleti gyümölcsmoly, illetve a levéltetvek okozzák. Egyre nagyobb mértékű károkat okoznak a farontó lepkék, főként a fiatal ültetvények esetében. A szilva  és az őszibarack esetében bizakodóak a termelők, sőt egyes korai fajták betakarítása már be is fejeződött. Az elmondások alapján e két gyümölcsfajtával jó évet zárhatunk. Az alma esetében nem ilyen egyszerű a helyzet, ennek a gyümölcsfélének még sokat kell „kint aludnia” ahhoz, hogy szüretre éretté váljon.

– A földiepertermést mennyire viselte meg a sok eső? Nem volt-e nagy a termesztők kára, mekkora lett a termés, és milyen lett a minősége? 

– Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy biztonságosan, megfelelő koraisággal és termésminőséggel csak fóliasátras módszerrel lehetséges a termesztése. A kora tavaszi szabadföldi szamóca esetében a hőmérséklet-ingadozások a termés mennyiségét csökkentették, majd az érés időszakában a rengeteg csapadék és belvíz a termés minőségét tette tönkre. Összességében elmondható, hogy azon gyakorlott termelők, akik számítottak a betegségekre, időben védekeztek, míg sok termelő számára nem volt kielégítő a szezon. Az ez évi termésátlagok elmaradtak a tavalyitól, sőt jóval elmaradtak a 2018-as év eredményeihez képest. A fóliasátor alatt termesztő gazdák viszont alig érezték meg az időjárás viszontagságait, sokkal inkább a karantén, a piacok bezárása okozott gondokat a termelőknek. A szamócatermelő gazdák jelenleg a palánta-előállítással és az ápolási munkálatokkal vannak elfoglalva.

– Milyen lett a sárga- és az őszibaracktermés?  Mennyiségét és minőségét tekintve miként viszonyul az elmúlt évhez képest, s a termesztők idén milyen áron értékesítik a terméseket?

– Áprilisban több fagyos, illetve fagyponthoz közeli hőmérséklettel néztek szembe az éppen virágzó sárgabarackfák. Kárpátalja jelentős részén hatalmas károkat szenvedtek az ültetvények. Egyes helyeken azonban, ahol védve voltak az alacsony hőmérsékletektől az ültetvények, mint például a Borzsa partjain, sok ültetvény csak részben vagy alig szenvedett kárt. Elmondható, hogy jóval magasabb áron és gyengébb minőségben kerülnek a sárgabarackok a piacra, mint az előző évben. Az őszibarack viszont a későbbi virágzásával úgymond „megúszta” a fagykárt, csak néhol fordult elő termésveszteség. Esetében elmondható, hogy jó áron, kilogrammonként 20-25 hrivnya között mozog a nagybani ára, melyre a termelők nem panaszkodnak.

– Milyen mennyiségű és minőségű a korai almafajták termése, és mi várható a később érő almák esetében? Az eddigi terméseredmények hogyan viszonyulnak a korábbiakhoz?

– Korai almafajták főként a szovjet érából maradt ültetvényekben lelhetők fel, modern intenzív termesztésben Kárpátalján főként a téli almafajtákat termesztik, és a piaci helyzethez alkalmazkodva a termelők ezen fajtákra állnak rá. A korai almafajták esetében főként táj- és történelmi fajták azok, melyek termése már az asztalra kerülhet, de a téli fajták még jóformán félúton vannak. A szeszélyes időjárás lényegében nem tett kárt az ültetvények jelentős részében, viszont különös gonddal és odafigyeléssel kell megoldani a növényvédelmi kezeléseket. Az elmúlt évekhez képest sokkal többször kell permetezniük a termelőknek, a gyakori esőzések okán. A termés­eredmények a legtöbb térségben jóval magasabbak lesznek, mint az előző évben, mivel a 2019-es esztendőben sok ültetvény teljes fagykárt vagy éppen többszöri jégverést szenvedett. Ez évben a virágzást, a terméskötődést és a termés növekedését ez idáig csak a csapadékos szezon érinti negatívan, de ezt a gyakorlott termelők – úgy látom – megoldják.

 – A „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány milyen segítséget tudott nyújtani a termesztőknek? A koronavírus-járvány miatti karantén miként hatott a növényvédő szerek beszerzésére? Ezek többsége ugyanis Magyarországról származik, onnan szerzik be azokat az üzletek. Tehát a határok lezárása miatt az idén hogyan tudták beszerezni a termesztők a szükséges permetezőszereket?

– A „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadó hálózata természetesen a gyümölcstermesztéssel kapcsolatban felmerülő kérdésekben is igyekszik a lehető leggyorsabban a legjobb megoldást javasolni. A hozzánk forduló termelők leg­gyakrabban a kórokozók, kártevők beazonosításával keresnek fel, illetve a hatékony védekezés módjáról érdeklődnek. Minden termelő esetében az adott gyümölcsféle, a terület, illetve a lehetőségek felmérésével a lehető legjobb megoldást keressük, mellyel megőrizhetők az értékes gyümölcseink.

Ami a növényvédő szereket illeti, a járvány kezdetén igencsak aggasztó kilátások elé néztünk, a legmegbízhatóbb permetezőszerek beszerzése korlátozottá vált. A termelőket azon készítmények keresésére ösztönöztük, melyek azonos hatóanyagokkal rendelkeznek a Magyarországról beszerezhető készítményekhez mérten, sőt erősen ajánlottuk a nagyobb kiszerelések vásárlását, melyek esetében kevésbé merülhetnek fel nem várt problémák. A legtöbb gazdabolt időben reagált, s megfelelő és hatékony készítményekkel töltötte fel polcait. Ennek eredménye jól látható sok-sok termelő esetében, egészségesek az ültetvények.

– Miként alakul idén a növényvédő szerek ára, és miként alakult/alakul a termesztés önköltsége, valamint  a termesztők haszna?

– A növényvédő szerek ára igencsak ingadozik, a járvány kezdetén némi emelkedéssel néztek szembe a vásárlók, majd a határ újranyitásával némileg mérséklődtek az árak. Mára ott tartunk, hogy az USA-dollár emelkedésével (a hrivnya értékének csökkenésével) ismét emelkednek a növényvédelmi készítmények árai.

A gyümölcsök termesztésében az önköltség jelentős részét a növényvédelmi kezelések adják. Ezen év igen csapadékos, ami a kórokozóknak, sőt a kártevőknek is kedvez, tehát jóval nagyobb számban szükségesek a kezelések, így az előállítási költségek is magasabbak a tavalyi évhez képest. Az alma esetében a vásárlóknak nem kell számítaniuk a piaci ár növekedésére, mivel bőséges termésmennyiségek várhatóak.

– Összességében milyen évet zárhattak/zárhatnak idén a különböző gyümölcsök termesztői?

– Összességében változó a szezon. A sárgabarack és a korai gyümölcsfélék esetében a szezon „tiszta csőd”, míg a későn fakadó gyümölcsfajták (az őszibarack, a szilva, a meggy) esetében kielégítő évet zártak a termelők. Az alma kapcsán természetesen korai előre jósolni, de bizakodunk.

Lajos Mihály