Amit a helyhatósági választásokról tudni érdemes II.

Sorozatunkban a Választási törvénykönyv (Vtk.) alapján áttekintjük, hogyan folynak az előkészületek az október 25-ére kiírt helyhatósági választásokra, s miként zajlik majd a szavazás.

A helyi választások területi szervezési rendszere

A településvezetők és polgármesterek megválasztásának területi szervezési rendszerét egy-egy egységes, úgynevezett egyetlen mandátumú községi, nagyközségi, városi választókerület alkotja, amely az adott kistérség, város egész területét lefedi, s amely szavazókörzetekre oszlik. (Lásd a Vtk. 200. cikkelyét!)

A megyei, járási, valamint városi, városi kerületi, községi, nagyközségi tanácsok (a legalább 10 ezer szavazót számláló kistérségekben) megválasztásának területi szervezési rendszerét az egységes többségi választókörzetek, a területi választókerületek és szavazókörzetek alkotják. Az egységes többségi választókörzet határa egybeesik az adott megye, járás, városi kerület, város, nagyközség, község határaival.

A területi választókerületeket a megyei, járási, városi, városi kerületi, nagyközségi és községi (legalább 10 ezer szavazó által lakott) kistérségek választókörzeteinek választási bizottságai alakítják meg, legkésőbb a választási folyamat második napján, betartva e választókerületek határainak kijelölésénél a területi folytonosság elvét, és – ha lehetséges – figyelembe véve a közigazgatási határokat. A létrehozandó területi választókerületek számát úgy kapjuk meg, hogy az adott önkormányzat tagjainak számát elosztjuk tízzel, s az eredményből csak az egész számot vesszük figyelembe. Eltérni ettől a számtól legfeljebb két választókerülettel lehet.

A megyei tanács képviselőinek megválasztásához a területi választókerületeket lehetőség szerint a megyét alkotó járások és járási rangú városok közigazgatási határain belül kell kialakítani. A járási rangú városok és a járások területén egynél több területi választókerület is létrehozható.

A területi választókerületek létrehozására vonatkozó határozatot a választási bizottságoknak legkésőbb a határozat megszületését követő napon közzé kell tenniük, a választókerületek sorszámával együtt. (Lásd a Vtk. 201. cikkelyét!)

A választási bizottságok

A választási bizottságok rendszere a Központi Választási Bizottságból (CVK), a különböző szintű (megyei, járási, városi, városi kerületi, nagyközségi, községi) territoriális választási bizottságokból és a szavazókörzeti választási bizottságokból áll. (Lásd a Vtk. 202. cikkelyét!)

A territoriális választási bizottságok személyi összetételét a politikai pártok törvényesen bejegyzett helyi szervezeteinek javaslatai alapján állapítják meg, legalább kilenc, de legfeljebb 18 főben.

Joguk van jelölteket állítani a territoriális választási bizottságokba:

1. azon politikai pártok helyi szervezeteinek, amelyek frakciójának megalakítását az aktuális összehívású Legfelső Tanács első rendes ülésszakán bejelentették;

2. azon politikai párt helyi szervezetének, amely megállapodást kötött az aktuális helyhatósági választásokon való politikai együttműködésről egy olyan parlamenti képviselői csoporttal, amelynek megalakulását legkésőbb a választások évében január 1-jén bejelentették a Legfelső Tanács ülésén; egy képviselői csoport legfeljebb egy együttműködési megállapodást köthet az adott helyhatósági választásra, legfeljebb egy politikai párttal;

3. azon politikai párt helyi szervezetének, amelyet a törvény által megállapított rend szerint nyilvántartásba vettek a szóban forgó közigazgatási-területi egységben.

A jelöltállításra jogosultak 1. csoportjába tartozók két-két jelöltet állíthatnak a választási bizottságokba, a 2. és 3. csoportokba sorolhatók egyet-egyet. Az első csoporthoz tartozók által javasoltak közül kötelező jelölteket beválasztani (legfeljebb két főt) minden választási bizottságba, amint a második csoport jelöltjei közül is (legfeljebb egy főt).

A politikai pártok helyi szervezeteinek jelöltjei közül sorsolással választják ki azokat – pártonként legfeljebb egy főt –, akik bekerülnek a választási bizottságba. A sorsolást az adott territoriális választási bizottságot létrehozó választási bizottság bonyolítja le a CVK által előzetesen megállapított rend szerint.

A CVK-nak legkésőbb a választások előtt 75 nappal meg kell alakítania a megyei, járási, városi, városi kerületi választási bizottságokat. Jelölteket e bizottságokba az erre jogosult pártok megyei, járási, városi, városi kerületi szervezetei állíthatnak. Amely pártnak nincs helyi szervezete egy adott szinten, annak a megyei szervezete jogosult jelölni. A jelöltállításra legkésőbb a választások előtti 80. napig van lehetőség.

A járási választási bizottságok a választások előtt 60 nappal alakítják meg az adott járás területén a községi és nagyközségi választási bizottságokat. A jelöltállítás ezekbe a bizottságokba a választások előtt 65 nappal ér véget. (Lásd a Vtk. 203. cikkelyét!)

A választási bizottság tagjai az Alkotmány 70. cikkelyével összhangban választójoggal rendelkező polgárok lehetnek. Nem lehetnek bizottsági tagok a helyhatósági választások bármely szintjén induló jelöltek, a megbízottjaik, képviselőik a választási bizottságokban, a pártok megbízottjai, a hivatalos megfigyelők, az államhatalmi és helyi önkormányzati szervek tisztviselői, bírák, bírósági dolgozók és a bűnüldöző szervek munkatársai, valamint a büntetés-végrehajtó intézményekben szabadságvesztésüket töltők, a vizsgálati fogságban lévők, a súlyos, illetve a polgárok választójoga ellen elkövetett vagy korrupciós bűncselekmények miatt büntetett előéletűnek minősülő személyek.

A szóban forgó választási bizottságot megalakító felsőbb szintű választási bizottság nevezi ki a testület elnökét, alelnökét és titkárát. Érdekes módon csak a bizottsági titkárral szemben követelmény az államnyelv ismerete. (Lásd a Vtk. 34. cikkelyét!) Amennyiben olyan körülmények merülnek fel, amelyek lehetetlenné teszik a bizottsági tag számára tisztsége további betöltését, idő előtti felmentéséről a testületet megalakító választási bizottság hivatott dönteni.

Ha a bizottság tagjaira vonatkozó javaslatok nem érkeztek be a törvényben megadott határidőig, illetve, ha a számuk nem éri el a kilenc főt, a testület összetételét az adott választási bizottság elnökének előterjesztése, a bizottság tagjainak javaslatai alapján állítják össze. (Folytatjuk.)