Parlamenti krónika: Az adórendőrség utódszervezetéről tárgyaltak
A kormány sorsa is szóba került a parlamenti folyosókon az új politikai idény első napjaiban.
Az elnök bosszúja?
A parlament őszi ülésszaka egyhangú törvényalkotó munkával vette kezdetét múlt héten. Egyedül az vitt némi színt a Rada hétköznapjainak szürkeségébe, hogy Geo Lerosz, a kormányzó Nép Szolgája párt frakciójának tagja a szószékről kérte számon Volodimir Zelenszkij elnökön választási ígéreteinek betartását, a szemére vetve, hogy összejátszik az oligarchákkal. Emellett Andrij Jermakot, az Elnöki Hivatal vezetőjét azzal gyanúsította meg, hogy összejátszik az orosz titkosszolgálatokkal. Merészségének nem maradt el a „jutalma”: még aznap este kizárták a kormánypárti frakcióból.
Többekben azonnal felmerült a kérdés, vajon saját elhatározásukból keltek elnökük védelmére a Lerosz kizárását támogató kormánypárti honatyák, vagy Zelenszkij követelte ki a távozását? Akárhogyan történt is, az ügyből újabb botrány kerekedett. David Arahamija frakcióvezető múlt szerdán sajtótájékoztatón volt kénytelen bizonygatni az ország népének, hogy Lerosznak tisztában kellett lennie kirohanása következményeivel.
A sajtó egy része ismét arról cikkezett a kizárás okán, hogy tovább fokozódott a megosztottság a Nép Szolgája soraiban, mások szerint viszont a frakcióban „normálisan” viszonyultak a Lerosz és az elnök közötti konfliktushoz. Mint ismeretes, Lerosz korábban Zelenszkij tanácsadója volt, viszonyuk azonban fokozatosan megromlott. Márciusban a képviselő nyilvánosságra hozott egy felvételt, amelyen egy Andrij Jermak testvérére emlékeztető férfi kormányzati hivatalok betöltéséről tárgyal ismeretlenekkel. Utóbb Zelenszkij azt állította, hivatalvezetőjének testvére nem vett el pénzt kinevezésekért, Leroszt pedig szélhámosnak nevezte. Augusztus 28-án ismeretlenek felgyújtották a kegyvesztett képviselő személygépkocsiját.
Ki felügyelje az adórendőrség utódszervezetét?
Lerosz csak rövid ideig élvezhette kétes értékű népszerűségét, mivel bebizonyosodott, hogy az ő esetétől függetlenül is számos sebből vérzik az elnök és környezete, illetve a parlamenti frakció kapcsolata. Olekszandr Kacsura képviselő például múlt csütörtökön elpanaszolta az újságíróknak, a frakció nem tart megbeszéléseket a parlamenti egyeztető bizottság ülései előtt, hogy megvitassa a fontos kérdéseket.
Ugyancsak aggasztó lehet a kormánypárt számára a meglehetősen laza frakciófegyelem, ami ezúttal is abban nyilvánult meg, hogy a képviselők nem fogadtak el több, a hatalom számára fontos jogszabályt. A „nép szolgái” azért nem hagytak fel végérvényesen a törvényalkotással, például szigorították az autólopásért kiszabható büntetést, valamint döntöttek arról, hogy a többlakásos lakóházak közös vagyonának (lépcsőház, lift stb.) működtetéséhez szükséges villamos energiát a lakosság számára értékesített energia árán kell beszerezni.
Az elmúlt hét talán legjelentősebb témája a Gazdasági Biztonsági Iroda (BEB) létrehozásáról szóló törvény volt, amelyet első olvasatban fogadtak el. Ez az új hivatal váltaná fel a megszűnő adórendőrséget, és az Ukrán Biztonsági Szolgálat sem foglalkozna többé gazdasági bűncselekményekkel. A jogszabály második olvasatban való elfogadása előtt valószínűleg az lesz majd a kulcskérdés, hogy ki nevezheti ki a BEB vezetőjét, illetve kinek lesz alárendelve a testület? Jelen helyzet szerint az elnök hatáskörébe kerülne a hivatal, megfigyelők azonban nem zárják ki, hogy az utolsó pillanatban módosítanak a tervezeten, és a kormánynak rendelik alá az új hatóságot.
Bajban a kormány?
Úgy tűnik, hogy sűrűsödnek a viharfelhők a miniszterelnök feje felett. Ruszlan Sztefancsuk, a házelnök első helyettese egy minapi tévéinterjúban arról beszélt, hogy érnek a kormányon belüli személycserék: „A gazdasági blokkot nálunk a gazdasági miniszter és a pénzügyminiszter képviseli. Úgy gondolom, hogy elsősorban ezekről a személyekről van szó” – jelentette ki. Később a potenciális távozók listája bővült Makszim Sztepanov egészségügyi miniszterrel.
Sok múlhat azon, vajon időben benyújtja-e a kormány a költségvetés tervezetét a parlamentnek, s elnyerik-e a büdzsé számai a honatyák tetszését. A kormányhoz intézett kérdések órájában Denisz Smihal miniszterelnök múlt pénteken arról biztosította a Radát, hogy jól haladnak a munkával. Jusson azonban eszünkbe, hogy tavasszal a képviselők többször is visszadobták a Smihal által benyújtott kormányprogramot, állítólag csak azért, hogy érzékeltessék, kinek van alárendelve valójában a miniszteri kabinet. Ráadásul a világon nincs annyi pénz, amennyit a képviselők a választások előtt el ne tudnának költeni, miközben az ország GDP-jének egyre nagyobb hányada megy el adósságkezelésre. A költségvetés benyújtásának határideje egyébként szeptember 15.
Makszim Sztepanov parlamenti felszólalásából ítélve a kormánytagok nem hajlandók ölbe tett kézzel várni, hogy feláldozzák őket a közelgő választások oltárán. A miniszter közölte, az egészségügy a valóságban többe kerül, mint a GDP 3%-a, szerinte legalább 5%-ot kellene erre a területre fordítani, „ahogyan azt a törvények előírják”. Emellett többször is hangsúlyozta, hogy az egészségügy 29 éve, vagyis tulajdonképpen Ukrajna függetlenségének kikiáltása óta pusztul, s a jelenlegi helyzet előidézésében a képviselők is ludasok. A tapasztalat azt mutatja, kormánytagok rendszerint akkor szoktak a történelemre és a közös felelősségre hivatkozni a parlamentben, ha inog a lábuk alatt a talaj.
A napokban Dmitro Razumkov házelnök és David Arahamija frakcióvezető egybehangzóan cáfolta, hogy kormányátalakítás vagy kormányváltás készülne. Razumkov ugyanakkor nem mulasztotta el sokat sejtetően hozzátenni egy televíziós műsorban, hogy „országunkban sok minden megtörténhet”. Mindeközben csak keveseknek jutott eszébe, hogy éppen a napokban volt féléves a Smihal-kormány.
Összevesztek a belaruszokon
A mögöttünk hagyott parlamenti hét sem múlhatott el pótcselekvés nélkül. Az Ellenzéki Platform – Az Életért (OPZZS) frakció Ilja Kiva és Viktor Medvedcsuk képviselők személyében kedden kibontotta az ülésteremben a fehérorosz zászlót a „legitim hatalom”, értsd Aljakszandr Lukasenka elnök támogatására. A Legfelső Tanács nemzeti-nacionalista szárnya ezt nem hagyhatta annyiban, pénteken több, a belarusz ellenzék által használt piros-fehér lobogóval jelentek meg az ülésen, mire az OPZZS már a terem erkélyére függesztette ki a hivatalos fehérorosz lobogót.
Úgy tűnik, a belarusz téma még sokáig napirenden lesz Kijevben, már csak azért is, mert az ukrán politikusok láthatóan képtelenek úgy viszonyulni Fehéroroszországhoz, ahogyan egy baráti szomszédos államhoz illene, azaz empátiával és még a látszatát is kerülve a belügyekbe való beavatkozásnak. Ehelyett hol Lukasenka elnök „orosz kapcsolatait” kérik számon Minszken, hol a belarusz események kapcsán megjelenő nyugati nyilatkozatokat szajkózzák. Közben az „oroszpárti” ukrán ellenzék óva inti a fehéroroszokat bármilyen „színes” forradalom kirobbantásától, nehogy Ukrajna sorsára jussanak…
(ntk)
Kulcspozíciókban tervez változásokat az elnök?
Nemcsak egy esetleges kormányátalakításról lehet hallani mostanában Kijevben. A közösségi média szerint Volodimir Zelenszkij elnök változásokat fontolgat az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), az ügyészség és az Igazságügyi Minisztérium élén.
A Politika Sztrani Telegram-csatorna az elnöki hivatalbeli forrásaira hivatkozva arról ír, hogy Ivan Bakanovot, az SZBU első emberét nevezhetik ki főügyésznek. A Bankovaja utcában, vagyis az Elnöki Hivatalban úgy gondolják, Bakanov hatékonyabb lehet a főügyészi hivatal élén, mint a jelenlegi főügyész, Irina Venegyiktova.
A jó káder természetesen nem vész el, Venegyiktovát felfelé buktatnák, igazságügyi minisztert csinálnának belőle. Ehhez persze meneszteni kellene a jelenlegi tárcavezetőt. Denisz Maljuszka ugyanakkor láthatóan nem aggódik a jövője miatt. Mint egy minapi interjúban kifejtette, ha egy tervről már egész Kijev beszél, de még mindig nem hajtották végre, az valószínűleg nem reális.
Bakanov megüresedett helyére az SZBU élére Volodimir Zelenszkij elnök Valerij Kondratyukot nevezné ki, aki jelenleg a Külföldi Hírszerző Szolgálatot (SZZU) irányítja. Kondratyukot a közelmúltban nevezték ki a hírszerzés élére. A sajtó akkoriban felemlegette, hogy Petro Porosenko elnöksége alatt Kondratyuk altábornagy irányította a Védelmi Minisztérium katonai hírszerzési főosztályát. Nevéhez fűződik a nagy port felvert 2016-os krími diverzáns akció. Némelyek szerint ez ma nem a legjobb ajánlólevél. Ha azonban felmerült a neve az SZBU irányítójaként, az annak a jele lehet, hogy máris sikerült bizonyítania jelenlegi tisztségében. A Politika Sztrani szerint Kondratyuk azzal érdemelhette ki az elnök bizalmát, hogy minap a hírszerzés az Elnöki Hivatal pártját fogta megcáfolva, hogy az államfőnek és környezetének köze lett volna a kelet-ukrajnai harcokban részt vett oroszországi zsoldosok minszki elfogásával végződött ukrán titkosszolgálati akció kudarcához. A téma különösen érzékenyen érinthette az Elnöki Hivatalt, mivel a Porosenko-féle Európai Szolidaritás megpróbálta felhasználni a történteket a kormányzat lejáratására.
Kondratyuk múltjánál lényegesen nagyobb gondot okozhat az elnök és környezete számára elképzeléseik kivitelezésében, hogy a fentebb vázolt kádercserékhez szükség van a Legfelső Tanács hozzájárulására. Jelen helyzet szerint pedig hiába van kormánypárti többség a parlamentben, nem lesz egyszerű biztosítani a megfelelő számú szavazatot a kinevezések megerősítéséhez. Ezért mielőtt elszánnák magukat a személycserékre, az Elnöki Hivatalnak ki kell puhatolnia, miként viszonyulnak az érintett személyekhez és esetleges kinevezésükhöz a Nép Szolgája frakció meghatározó érdekcsoportjai.
Úgy tűnik, a kormányzat az átalakítások korszakát éli. Korábban jelentették, hogy az Ukrán Nemzeti Bank augusztus végén menesztett elnökhelyettesének, Roman Boriszenkónak a helyére Jaroszlav Matuzkát, a PrivatBank jogi koordinációs részlegének vezetőjét nevezték ki. Hírt adtak arról is, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki Petro Porosenko öt évvel ezelőtti rendeletét, amellyel az előző elnök Artem Szitniket nevezte ki a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (SZAP) igazgatójává. Nem kizárt tehát, hogy a SZAP élén is személycserére lehet számítani.
(hk)
