Háromoldalú megállapodás zárta le a vitát

A Sislóci Dobó István Középiskola egyedül döntött a gálocsi iskola sorsáról

2020. szeptember 15., 15:45 , 1024. szám

Az Ungvári Járási Tanács szeptember 11-ei ülésén tárgyalta a járás területén lévő bázisiskolák ügyét. A Sislóci Dobó István Középiskola igazgatója és pedagógusai megjelentek a tanácsülésen, hogy nyomást gyakoroljanak a testületre, mert ők filiáléként a Gálocsi Elemi Iskolát szeretnék magukhoz kapcsolni. Viszont Gálocs egy másik kistérséghez fog tartozni az októberi önkormányzati választások után. Az ügy kapcsán Kántor Józsefet, a tanács oktatási bizottságának elnökét, valamint Balogh Líviát, a legnagyobb járási tanácsi frakció vezetőjét kérdeztük.

Kántor József: „A probléma ott kezdődik, hogy a kijevi szakminisztérium által a bázisis­kola-program kapcsán kiadott szakmai ajánlás nem tér ki minden részletre. Eszerint, ha egy iskola bázisiskola kíván lenni, akkor nem a polgármesternek, hanem az iskolaigazgatónak kell benyújtania egy pályázatot. Mivel a legtöbb iskola esetében a járási tanács a tulajdonos vagy a társtulajdonos, így az ajánlás értelmében ott létre kell hozni egy szakbizottságot, amely a benyújtott pályázatok alapján elbírálja, hogy megfelel-e a kritériumoknak az adott iskola, lehet-e belőle bázisiskola. Ilyen kritérium például, hogy több mint 200 diáknak kell lennie az iskolában, infrastrukturális előírásoknak kell megfelelnie, illetve lennie kell egy vagy több filiáléjának is, azaz hozzá kapcsolódó kisebb iskolának. Nos, itt vannak azok a nüanszok, amelyek az említett minisztériumi ajánlásban nem tisztázottak. A Nagydobronyi Középiskola igazgatójaként is beadhatom a pályázatomat, és benne feltüntethetem, hogy szeretném, ha filiálém lenne – mondjuk – az ungvári 6. számú iskola. Nem kötelező velük egyeztetnem, ezt nem írja elő semmi. Nos, ez megtörtént nemcsak a sislóci iskola esetében, voltak még hasonló esetek, például a Kereknyei Középiskola ügyében is. Az említett iskoláknak az igazgatói úgy neveztek meg filiáléiskolákat, hogy nem is egyeztettek az érintett falu polgármesterével, az ottani iskola tantestületével, igazgatójával. Ráadásul ezzel nem is sértettek meg törvényt vagy szabályozást, legfeljebb erkölcsi szempontok alapján kifogásolhatjuk, amit tettek. A sislóci középiskola minden szempontból megfelel a bázisiskolai követelményeknek, viszont itt jönnek az újabb nüanszok. Az új közigazgatási felosztás szerint Sislóc a Homoki kistérséghez tartozik, míg a Gálocsi Községi Tanács pedig a megalakuló Szürtei kistérséghez. Az új rendszerben az adott kistérség költségvetéséből lesznek finanszírozva a területükön lévő iskolák. A Gálocsi Községi Tanács határozatban kérte a járási tanácsot mint tulajdonost, hogy iskolájukat ne csatolják a sislócihoz, mert terveik szerint ők az új Szürtei kistérség megalakulása után a szürtei bázisiskolához akarnak majd csatlakozni. Felajánlotta segítségét a járási közigazgatási hivatal elnöke is, hogy ő egyeztet a felekkel, de nem történt előrelépés az eltelt másfél hónapban. Végül a járási tanács legutóbbi elnökségi ülésén megállapodtunk egy olyan kompromisszumos javaslatban, amelyet most a tanács elfogadott. Ennek a határozatnak az értelmében a sislóci középiskolát bázisiskolává nyilvánítjuk, viszont az Ungvári Járási Tanács köt egy háromoldalú szerződést a Homoki Kistérségi Tanáccsal és a Gálocsi Községi Tanáccsal, ami jogot biztosít majd a bármikori kilépéshez a gálocsiak számára.”

Balogh Lívia, a KMKSZ-­frakció vezetője: „A KMKSZ számára minden magyar iskola ügye fontos. Egy olyan diszkriminatív oktatási törvénnyel szemben, amelyet most az ukrán parlament elfogadott, mi minden iskolánkért a végsőkig harcolni fogunk, mind a sislóciért, mind a gálocsiért.

A bázisiskola-program megvalósításában Kárpátalján az Ungvári járás élen jár, vagy inkább azt is mondhatnám, hogy siet. Ezt a sietséget azzal magyarázza a járási közigazgatási hivatal oktatási osztálya, hogy még idén próbál erre forrásokat lehívni, hogy minél előbb elindulhasson a program. Sokan egyetértünk abban, hogy egy-két hónappal az önkormányzati választások előtt nem szerencsés egy ilyen reformot elkezdeni. Hisz hamarosan megalakulnak az új kistérségek, akik majd döntenek a bázisiskolákról, s  hogy melyik legyen a társintézmény (filiálé) stb.

Az oktatási osztály két hónap alatt sem tudta az érdekeket számos intézmény esetében összehangolni, nem állnak a helyzet magaslatán. Például a Homoki kistérségben is vannak még filiálénak alkalmas kisiskolák, mint az őrdarmai vagy a homoki. Viszont az egész konfliktus mögött azt látom, hogy bizonyos ukrán politikai erők a kampányban a magyar párt lejáratására, szavazatszerzésre igyekeznek majd felhasználni ezt az ügyet. Egy oktatásszervezési kérdésből politikai ügyet csináltak, mert valakinek ez minden bizonnyal jól jöhet.”

dózsa