Parlamenti gondok: a macskaösszeírástól a libamájig

Korábban beszámoltunk róla, hogy nehéz munka vár a Legfelső Tanács képviselőire idén ősszel: el kell fogadniuk az ország költségvetését, emellett folytatni szükséges az országban megkezdett reformokat. Több fontos törvénytervezet vár az elfogadására, köztük olyanok is, amelyeket nem egyszerű, hanem alkotmányos többséggel, vagyis 226 helyett 300 szavazattal kell törvényerőre emelni a 450 fős Legfelső Tanácsban. A Rada napirendjére tűzött törvényjavaslatok között azonban néhány furcsa kezdeményezés is akad. A segodnya.ua ezen furcsaságok közül válogatott egy csokorra valót.

Országos macskaösszeírás

A rabságban tartott házi- és vadállatokkal való felelős bánásmód kikényszerítését célzó törvényről talán már hallottak az olvasók, miután a közösségi médiában nagy port kavart a dokumentum. Sokan egy újabb korrupciós sémát vélnek felfedezni a kezdeményezés mögött, amely lehetővé tenné, hogy „megsarcolják” a kutyák, macskák, hörcsögök és egyéb házi kedvencek tulajdonosait.

A tervezet a háziállatok azonosítását és nyilvántartását irányozza elő (amit az úgynevezett azonosítási ügynökök végeznének). A dokumentum kidolgozóit látszólag a legjobb szándék vezeti, indoklásuk szerint a nyilvántartás segítene megtalálni az elveszett állatok gazdáit, szabályozni a kóbor állatok számát, megbüntetni az állataikkal nem megfelelően bánó embereket. Egyúttal szabályoznák a gazdátlan állatok befogását, az állatmenhelyek és az állatkertek működését. Egyszóval, a törvényjavaslat sok tekintetben az európai országok szabályozását idézi. Csakhogy a lakosság már nem hisz a törvényalkotóknak, s mindenben a rejtett szándékot keresi – rendszerint nem is alaptalanul.

Áttennék a függetlenség napját

Az elképzelés Okszana Szavcsuk független képviselőtől származik. Javaslata szerint január 22-én kellene az országnak a függetlenség napját ünnepelni, helyreállítva ezzel a történelmi igazságot, hangsúlyozva a modern ukrán állam és az első világégés után létezett Ukrán Népköztársaság közötti jogfolytonosságot. Mint ismeretes, a Központi Tanács 1918. január 22-én fogadta el a IV. Univerzálét, amellyel kikiáltották az UNR függetlenségét.

Egyébként a kezdeményezés meghagyná augusztus 24-ét is állami ünnepnek, csak éppen Ukrajna függetlenségének helyreállítását méltatnánk a jövőben ezen a nyár végi napon.

Az elképzelés valószínűleg el fogja nyerni a honatyák és az egyszerű emberek tetszését, legalábbis nehezen hihető, hogy a lakosság lemondjon egy további szabadnapról. A kormányzat viszont aligha örül a javaslatnak. A parlament szakértői főosztálya rámutat értékelésében, hogy az újabb szabadnap bevezetése felborítaná a munka- és munkaszüneti napok egyensúlyát, aminek következtében csökkennének a költségvetés bevételei. Felmerül továbbá a kérdés, miként tartanák meg a hagyományosan a függetlenség napjához kapcsolódó szabadtéri rendezvényeket a tél kellős közepén?

Libamáj-stop

Anton Jacenko képviselő törvénytervezete megtiltaná a libamáj behozatalát Ukrajnába.

„A libamáj a szárnyasok erőszakos táplálása a májuk megnövelése céljából, és a tudósok szerint ez a drága termék potenciálisan veszélyt jelent az emberi egészségre. A libamáj előállítását az EU legtöbb országában, Izraelben, Törökországban, Indiában, Nagy-Britanniában és más országokban már betiltották” – érvel a jogszabálytervezet szerzője.

Nehéz megbecsülni, mennyi libamájat importál Ukrajna, s mennyit fogyaszt belőle az átlagos ukrán polgár. Csak feltételezhetjük, hogy túl sokat aligha ehetnek. Egy 125 grammos üvegecske ára is több mint 100 hrivnya, ezért leginkább a tévésorozatokból ismerhetik ezt az ínyencséget.

Másfelől nem szokás ilyen konkrét importkorlátozó intézkedéseket törvénybe foglalni. Ezt a területet a kormány feladata szabályozni rendeleti szinten. Európa is félreérthetné az intézkedést, esetleg tiltott piacszabályozásként értelmeznék, ha a parlament nem egészítené ki azzal, hogy a libamáj ukrajnai előállítását is megtiltja.

A költségvetési bevételek növelésének hőse

Szerhij Hrivko parlamenti képviselő azt javasolja kollégáinak, ösztönözzék honfitársaikat a különböző szintű költségvetések feltöltésére. Az indítvány lényege: a polgárt feljogosítanák rá, hogy bármiféle értékhez juttassa az államot vagy az önkormányzatokat például szerzői jogok, pénzeszközök, ingatlanvagyon formájában. Amennyiben az állam vagy az önkormányzat jól jár ezzel az adománnyal, a polgárt egy bizonyos százalék illetné meg a bevételből. A jutalmazási rendszert még azokra a hivatalnokokra is kiterjesztenék, akikre egyébként vonatkoznak A korrupció megelőzéséről szóló törvény rendelkezései. De ami a lényeg: mindenki kaphatna egy-egy érdemrendet: „Ukrajna állami költségvetésének feltöltéséért”, „A megyei költségvetés feltöltéséért”, „A kistérség költségvetésének feltöltéséért”.

A költségvetés bevételeinek növeléséhez hozzájárulókat ösztönözni nem butaság, jó lenne azonban megmaradni az anyagi ösztönzésnél. A különféle plecsnik a szovjet korszakot juttatják az ember eszébe, amikor hasonló kitüntetésekkel parádéztak a „munka hősei” mindaddig, amíg az ország tönkre nem ment.

(ntk)