Csendes koszorúzás Ungváron
Kedden Ungváron a karantén intézkedések miatt szűk körben emlékeztek meg az aradi vértanúkról. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szervezésében megkoszorúzták báró Bémer László emléktábláját a Szobránc utcában. Magyarország Ungvári Főkonzulátusának képviseletében Bege Krisztina konzul helyezte el az emlékezés virágait.
– Október 6. az aradi vértanúk napja. Aradi vértanúkról beszélünk, de a történelmi Magyarország területén több helyen is voltak olyan emberek, akik kötődtek a forradalomhoz, s akiket az ott élő lakosok szintén mártíroknak tekintenek. Az egyik ilyen báró Bémer László nagyváradi püspök – jegyezte meg Kulin Zoltán, az Ungvári Városi Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője, és röviden ismertette a kiemelkedő személyiség életrajzát.
Báró Bémer László aláírta a függetlenségi nyilatkozatot, amiért kötél általi halálra ítélték. A szentszék közbenjárására azt 20 év száműzetésre módosították, és 10 év elteltével megvakult. Ezután szabadon bocsátották, és Ungvárra költözött a Laudon családhoz, akikről nem tudjuk, hogy rokonai voltak-e. Báró Bémer László 3 évet töltött ebben az épületben, 1862-ben halt meg és itt is temették el, Ungváron. Szaniszló Ferenc nagyváradi püspök azonban nem hagyhatta, hogy neves elődje más egyházmegyében nyugodjon, és 1862. december 15-én saját költségén Ungvárról Nagyváradra szállíttatta báró Bémer László püspök földi maradványait.
– Ezt az emléktáblát a Laudon család állította 1911-ben. A szovjet időben bevakolták, nem látszott. 1991-ben a KMKSZ Ungvári Alapszervezete állította helyre, s azóta minden évben megkoszorúzzuk és emlékezünk a mi vértanúinkra – zárta ünnepi beszédét Kulin Zoltán.
Az emlékezők ezután átvonultak a Kálvária temetőbe, ahol Szegelethy János honvédhadnagy sírjánál hajtottak fejet.
– Az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvű Középiskola igazgatójaként fontosnak tartom, hogy ezeket a történelmi eseményeket eljuttassuk a gyerekeinkhez, mert ők a jövőnk, s ismerniük kell a múltat – hangsúlyozta Kulin Judit, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke. – Az aradi vértanúk napja szomorú esemény, amelyet a magyar kormány gyásznappá nyilvánított, hiszen az 1848–49-es forradalom leverésére emlékezünk. De ők a szabadságért küzdöttek, s szabadság nélkül nem lehet élni, mindenki számára fontos, és ezért fontos nekünk is visszaemlékezni, hogy a magyar nép mindig is kiállt a szabadság mellett.
Rezes József, vallás- és nemzetiségügyi szakember kiemelte: nagyon fontos megemlékezni a történelmi emléknapokról és méltóképpen fejet hajtva tisztelegni a hősök emléke előtt.
– Az a nép, amely nem tiszteli és nem emlékezik meg a múltjáról és nagy alakjairól, az nem érdemli meg a jövőt. Fontos, hogy az ő emlékükből és tetteikből merítsünk erőt ahhoz, hogy a jövőben ki tudjunk állni azokért a célokért, és azokért a meggyőződésekért, amelyekben hiszünk. Mint ismeretes, az aradi vértanúk is úgy mentek a bitófára, hogy mindenki hitt abban, hogy a magyar nemzet újra naggyá lesz. Az ő tetteikből kell erőt merítenünk, hogy napjainkban is mindent megtegyünk ezért.
Rehó Viktória