„A lét a tét…”

Magyar képviselőjelölt egy ukrán többségű kistérség tanácsába

A közigazgatási reform során a kárpátaljai járások átszabásával létrejött a kibővített Beregszászi járás, mely azonban – mivel jelentős számban kapcsoltak hozzá nagyrészt ukránok lakta településeket – elvesztette magyar többségű jellegét, immár lakosságának csak a 40 százalékát alkotják magyarok. (De így is jó, hogy legalább a tömbmagyarság nagy részét magába foglalja, és összehasonlíthatatlanul jobb, mint ha a járások átszabása során teljesen feldarabolták volna a magyar etnikai tömböt.) Az új Beregszászi járás egyik ukrán többségű kistérsége a Nagyszőlősi, ám a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) természetesen itt is indít képviselőjelölteket az október 25-i helyhatósági választásokon. A KMKSZ listavezetője pedig nem más, mint Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Alapszervezetének elnöke, akinek hosszú helyi politikai tevékenység áll a háta mögött.

– 1993-tól vagyok a tagja a KMKSZ Nagyszőlősi Alapszervezetének, 2005-től hat éven át alelnöki tisztséget töltöttem be, 2011 tavaszától alapszervezeti elnök vagyok – fejti ki beszélgetőtársam. – A Nagyszőlősi Városi Tanácsban már a múlt évszázadban is, 1996-tól négy éven át képviselőként tevékenykedtem, a közelmúltban pedig egymás után háromszor volt mandátumom a Nagyszőlősi Városi Tanácsban, és persze mindháromszor a KMKSZ színeiben indultam.

– Milyen tevékenységet fejtett ki eddig helyi politikai szinten, és milyen politikai tapasztalatokra tett szert?

– Mindig is fontosak voltak számomra a magyar közösség érdekei, és ha módom volt rá, mindig is ezen érdekek képviseletét tartottam elsődleges feladatomnak. Hogy mik a politikai tapasztalataim? Hosszú évek óta azt látom, hogy csak az a párt hiteles a választók szemében, amelyik nem lózungokkal, hitegetéssel, felelőtlen ígérgetéssel és törvénybe ütköző módszerekkel készül a választásokra, hanem konkrét tényeket tud felmutatni, egy tengely mentén halad, és irányvonala az adott térség polgárai életszínvonalának a minőségi változására irányul. A választóknak elegük van az önző képviselőkből, ugyanakkor ha a választások előtt anyagi juttatásokban részesülnek, sajnos, hajlandóak akár másként (is) dönteni.

A napokban, október 6-án az aradi vértanúkra emlékeztünk. Ők az életüket adták egy eszméért, egy jobb, élhetőbb hazáért. Most a nemzetünknek nem vértanú kell, hanem higgadt, bölcs, becsületes képviselet minden helyhatósági szinten. Csak úgy érezhetjük magunkat biztonságban, ha a felelős helyeken, ahol a döntések születnek, mi is ott vagyunk, és felelősen részt veszünk a regionális politikában.

– Mely településekből áll a Nagyszőlősi kistérség, és hány választási körzetet alakítottak ki benne?

– A Nagyszőlősi kistérség a következő településekből áll: Tiszaszirma (Drotinci), Tiszasásvár (Trosznik), Fancsika, Szőlősvégardó (Pidvinohragyiv), Csonkás (Pritiszjanszke), Ilonokújfalu (Onok), Komját (Veliki Komjati), Nagycsongova (Borzsavszke), Fakóbükk (Bukove), Szőlősegres (Olesnik), Felsősárad (Siroke), Alsóveresmart (Mala Kopanya), Felsőveresmart (Velike Kopanya), Nagyszőlős. Míg a nagyszőlősi magyarság a város lakosságának mintegy 22 százalékát teszi ki, addig a Nagyszőlősi kistérségen belül ez az arány alig lesz 6-7 százalék. Nagyszőlősön kívül csak Fancsikán működik KMKSZ-alapszervezet, és igen nehéz lesz a kistérségen belül jó eredményt elérni vagy akár elérni, meghaladni az ötszázalékos küszöböt.

A kistérségen belül három választási körzet van. Az első körzethez kapcsolták a felsorolt települések egy részét, a másodikhoz a települések másik részét és Nagyszőlős három utcáját, a harmadik körzet pedig Nagyszőlős város összes többi részére terjed ki. Barta Józsefnek, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezete elnökének az ajánlását elfogadva listavezető lettem a Nagyszőlősi kistérségben. Az első körzetben hat, a másodikban kilenc, míg a harmadikban szintén kilenc képviselőjelöltet indít a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt.

– Milyen célokat szeretnének elérni a KMKSZ képviselőjelöltjei megválasztásuk esetén?

– A kistérség egy újonnan létrehozott közigazgatási egység. Hogy miként fog működni, azt meglátjuk. Mindenesetre a kistérségen belüli településeket szeretnénk felfejleszteni nagyjából egy szintre, mert vannak különbségek. Ha a választók úgy döntenek, és bekerülünk a tanácsba, akkor elsősorban az ökológiai problémákkal szeretnénk foglalkozni, megoldani a hulladék szelektív gyűjtését, a kistérséghez tartozó települések minden utcájába eljuttatni a vezetékes ivóvizet, azaz minden tekintetben életképes térséget szeretnénk biztosítani a következő generációk számára, hogy itthon jól érezzék magukat, és ne külföldön keressenek megélhetést.

Elsősorban a magyar választópolgárok szavazataira számítunk, el kell érnünk, hogy a magyar választók minél többen menjenek el szavazni a saját érdekükben, mert megfelelő érdekképviselet nélkül igen hamar asszimilálódhat kis magyar közösségünk. Bízzanak bennünk, szavazzanak ránk, és mi minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy magyarként szülőföldünkön, Kárpátalján egyenrangú állampolgárokként hozzájáruljunk kistérségünk fejlődéséhez.

– Miként szólítják meg a választópolgárokat?

– Sok munkát kell elvégeznünk, és csak akkor számíthatunk jó eredményre, ha felkeressük az embereket, elmagyarázzuk a választás fontosságát, a KMKSZ irányvonalát, beszélünk a támogatási programokról, és tiszta választásokra biztatunk, mert tényleg a lét a tét...

Lajos Mihály