Kitiltható-e a nem kívánt lakótárs?

2020. november 2., 09:58 , 1030. szám

„A testvérem a család fekete bárányának számít. Eddig külföldön dolgozott, de nemrég bejelentette, hogy hazaköltözik a családi házba, ahol most mi élünk a férjemmel és a kislányunkkal. Nem szeretném, ha velünk lakna, de be van jelentve a házba. A tulajdonos az édesanyám, ő viszont külföldön él, engem bízott meg a ház kezelésével. Megtilthatom a testvéremnek, hogy visszaköltözzön?”

– Az ukrán jogszabályok értelmében nem tilthatja meg a testvérének, hogy beköltözzék a házba, amelybe be van jelentve, vagy bármilyen egyéb módon használja az ingatlant. Az egyetlen megoldást a nem kívánt lakótárs lakhelybejelentésének a megszüntetése jelenti, ám ez sem egyszerű.

A mozgás szabadságáról és a lakóhely szabad megválasztásáról Ukrajnában című törvény 7. cikkelye kimondja, hogy a lakhelybejelentés törlését annak a személynek a kérelme alapján hajtják végre, aki meg kívánja változtatni a bejelentési helyét. Ezenkívül törölhető a lakhelybejelentés, ha jogerős bírósági határozat születik a személynek a lakóhely tulajdonjogától, használati jogától való megfosztásáról, esetleg a kilakoltatásáról, távollévő személy esetében a halottá nyilvánításáról stb.

Másfelől megközelítve a kérdést: a Polgári törvénykönyv (Ptk.) 391. cikkelye értelmében a tulajdonosnak jogában áll kérni a bíróságtól bármilyen akadály elhárítását, amely korlátozza a saját (tulajdonjog tárgyát képező) lakóhelyisége szabad használatában vagy az azzal való szabad rendelkezésben.

Vegyük figyelembe, hogy a Ptk. 405. cikkelyének 2. pontja értelmében a lakóhely tulajdonosának családtagja elveszíti az adott lakóhely használatának jogát, ha több mint egy évig van távol nem méltánylandó okból – hacsak másként nem állapodtak meg a tulajdonossal, vagy másként nem rendelkezik adott esetben a törvény.

Ha nincs más megoldás, kényszerkilakoltatásra is lehetőség van a Lakástörvénykönyv 116. cikkelye alapján, ha a lakó (bérlő), a családtagjai és/vagy más vele együtt élő személyek szisztematikusan rombolják, rongálják a lakóhelyiséget, vagy nem rendeltetésszerűen használják azt, vagy az együttélés szabályainak szisztematikus megsértésével mások számára lehetetlenné teszik az együttélést az adott házban, miközben a megelőzésre, a társadalmi befolyásolásra tett kísérletek nem jártak eredménnyel.

A fentieket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a testvére lakhelybejelentésének megszüntetésére az akarata ellenére kizárólag bírósági úton van lehetőség, s egyedül a ház tulajdonosának, vagyis az édesanyjának áll jogában felperesként lépni fel az ügyben, azaz kezdeményezni a bejelentés törlését. Az is látható, hogy a lakhelybejelentést kezdeményezőnek gyakorlatilag minden esetben indokolnia kell kérését, s a bíróság ennek alapján dönt arról, hogy helyt ad-e a keresetnek.

Jó hír viszont, hogy az édesanyjának nem kell személyesen megjelennie a bíróság előtt, az általa megbízott személy is képviselheti az érdekeit az eljárás során. Azt javasolnám tehát, hogy amennyiben perre viszik az ügyet, keressenek egy tapasztalt ügyvédet, aki a konkrét eset részleteinek ismeretében tájékoztatja önöket a lehetőségeik­ről, és szükség esetén képviseli az édesanyja érdekeit a perben.

hk