Megyei tanácsi választások: Három párt osztozik az országon?

Tíz nappal a választások után még mindig nincs hivatalos végeredménye a megyei tanácsi választásoknak, a részeredmények azonban már jól mutatják az erőviszonyok átalakulását országszerte.

A választások előtt a szakértők a regionális politikai elitek előretörését jósolták, ám a helyiek szereplése végeredményben elmaradt a várakozásoktól. Csupán Vinnicja, Harkiv, Csernyihiv és Kárpátalja megyékben végeztek ezek a pártok az első helyen. A nagyvárosok polgármestereit támogató politikai képződmények szintén jó eredményeket értek el, a regionális erőknek azonban ezzel együtt sem sikerült felülkerekedniük az országos pártokon. Ráadásul mindössze egyetlen régióban, Vinnicja megyében szerezték meg az abszolút többséget a megyei önkormányzatban.

Ami az országos „nagy” pártok szereplését illeti, érdemes kiemelni, hogy a parlamenti többséget adó Nép Szolgája, amelynek eddig egyáltalán nem voltak képviselői az önkormányzatokban, hiszen korábban soha nem indult a helyhatósági választásokon, immár jelen lesz a helyi tanácsokban. A „nép szolgái” egy sor régióban a többiekhez viszonyítva tekintélyesnek mondható, 10-20% körüli eredményt értek el, így számíthatnak rá, hogy számos megyében a részvételükkel alakul meg a tanácsi többség. Annál is inkább, mivel a helyi elitek előszeretettel lépnek szövetségre az aktuális hatalompárttal. Ezek az eredmények ugyan össze sem vethetők Zelenszkij pártjának tavalyi, 40% fölötti eredmény­ével, de a semminél mégiscsak többet jelenthetnek a kormánypárt számára, ami a regionális ügyekbe való beleszólást illeti.

Az Európai Szolidaritás (JSZ) helyzete egyfelől romlott, hiszen elődpártjának, a BPP-nek lényegesen több képviselője volt a helyi tanácsokban, mint ahányra most számíthat az exelnök pártja. Másfelől Petro Porosenko tavalyi veresége után a BPP-s képviselők zöme villámgyorsan cserbenhagyta a „vezért”, aki így jobbára elveszítette az ellenőrzést az önkormányzati frakciók felett. Jó példa erre Szerhij Rizsenko, aki a Nép Szolgája színeiben indult a választásokon a dnyiprói polgármesteri székért, holott mostanáig a BPP megyei tanácsi képviselője volt. Tehát elmondhatjuk, hogy bár a helyhatósági választások után kevesebb tanácsi képviselője lesz Porosenkóéknak, mint volt, de a most alakuló új frakciókra legalább számíthatnak majd.

Az Ellenzéki Platform – Az Életért (OPZZS) számára is elsősorban a hátország rendezése miatt tekinthetők sikereseknek a helyhatósági választások. Mostanáig az elődpárt, az Ellenzéki Blokk rendelkezett képviselettel a helyi tanácsokban. Abból a pártból azonban csak a képviselők egy része, Jurij Bojko követői léptek át az OPZZS-be a tavalyi elnökválasztásra készülve. A többiek, Rinat Ahmetov oligarcha hívei nem szimpatizáltak az új politikai képződménnyel, így az Opoblok helyhatósági frakcióinak egy része nem engedelmeskedett az OPZZS-nek. Mostantól az orosz ajkú ellenzék immár kétségbevonhatatlanul legjelentősebb pártjának saját frakciója lesz szinte minden megyében és nagyvárosban.

Ami a választások politikai következményeit illeti, a kormánypárt hívei napok óta azon mesterkednek, hogy bebizonyítsák a kételkedőknek, milyen nagyszerűen szerepeltek a helyhatósági választásokon, megszerezve a képviselői helyek mintegy 20%-át, azaz valamivel többet, mint a JSZ és az OPZZS. Valójában ez a 20% – ami ráadásul nem is minden régióra igaz – azt jelenti, hogy a kormánypárt támogatottsága két legjelentősebb ellenfele szintjére olvadt. És akkor azt még nem is vettük figyelembe, hogy Donyeck és Luhanszk megyékben egyáltalán nem tartottak megyei tanácsi választásokat. Mindkét régióban az OPZZS bír abszolút többséggel, vagyis a „szolgák” pozíciói még a számokból kiolvashatóknál is gyengébbek.

Mint látható, országos viszonylatban három párt osztozik a támogatottságon, megközelítőleg azonos mértékben. Ebben a hármasban az OPZZS bázisát a délkeleti országrész lakossága és általában a nacionalizmus ellenzői jelentik. A JSZ a nyugati s részben a központi régiókra támaszkodhat. A Nép Szolgája a két pólus közötti űrt igyekszik kitölteni – váltakozó sikerrel.

Elemzők ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy a jelenlegi támogatottságra a „szolgák” kormánypártként tettek szert, amely számíthat az államapparátusra és az oligarchák médiájára. Erre vall, hogy a Nép Szolgája országszerte lényegesen jobb eredményeket ért el vidéken, mint a nagyobb városokban. Ezt általában azzal magyarázzák, hogy a vidékiek még mindig alapvetően a televízióból tájékozódnak, ezen belül is a Zelenszkij iránt lojális oligarchák tulajdonában lévő nagy tévécsatornákból. Kérdés, mi marad Zelenszkijék népszerűségéből, ha az oligarchák médiája egyszer majd kihátrál mögülük?

Ruszlan Bortnik elemző a strana.ua-nak nyilatkozva úgy vélte, a „szolgák” feladata ebben a helyzetben nem korábbi népszerűségük visszaszerzése – ami szerinte reménytelen vállalkozás lenne –, hanem a politikai ellenfelek közötti 15-20%-nyi űr betöltése a centrumban, megakadályozva ezzel a párt további térvesztését, ami a következő parlamenti választások alkalmával a megszűnéséhez vezethet.

Persze egyelőre nincs rá garancia, hogy a „szolgák” legalább ezzel a szerény feladattal képesek lesznek megbirkózni. Annál is inkább, mivel rengetegen vannak, akik a problémákat látva máris a dezertálást fontolgatják, esetleg megkísérelhetik belülről szétverni a kormánypártot még a parlamenti választások előtt.

(hk)