Járványhelyzet: Csődöt mondott a hétvégi karantén?
Ukrajnában november 14-én életbe lépett az úgynevezett hétvégi karantén. A kormány rendelkezéseit azonban a legtöbb településen se a helyi önkormányzatok, se a vállalkozók nem siettek végrehajtani. Szinte mindenki talált valamilyen kibúvót a korlátozások alól, aki dolgozni akart, a merészebbek pedig egyáltalán nem törődtek a karantént betartatni igyekvő hatóságokkal.
Némelyik étterem részben alkalmazkodott az új feltételekhez: kivitték az asztalokat az utcára, így kiszolgálás csak a szabad ég alatt, az intézményen kívül folyt. Máshol cselhez folyamodtak, például bezárták a főbejáratot, a hátsó ajtón keresztül viszont bemehettek a törzsvendégek.
Valamivel nagyobb fantáziára volt szüksége annak a ternopili vállalkozónak, aki éttermeit és hosteleit vallási szervezetté alakította át, amelyben az éttermek templomok, a hostelek kolostorok lettek, amelyeknek így jogukban állt nyitva tartani a hétvégén is. Egy másik vállalkozó kerékpárbizniszét alakította át Ukrán Kerékpáros Egyházzá, külön kikötve, hogy a „szolgálatokra” az üzlethelyiségekben kerül sor.
Az egyik mobiltelefonokkal és egyéb műszaki cikkekkel kereskedő üzletlánc bezárta nagy üzleteit a főváros központjában, a bejáraton azonban kifüggesztették a kisebb külvárosi üzleteik címét, amelyek a hétvégén is nyitva tartottak. Ugyancsak gyakori eljárásnak bizonyult, hogy az üzletek elvben csak a náluk megrendelt termékek kiadása végett tartottak nyitva, ám a valóságban a betévedő vásárló bármit megvehetett.
A városok eltérő módon reagáltak az új helyzetre. Kijevben Vitalij Klicsko polgármester kijelentette, hogy a kormány valamennyi rendelkezését betartják, a vállalkozók azonban nem tekintették kötelezőnek magukra nézve ezt az ígéretet. Némelyik étteremben azzal próbálták kimagyarázni a szabályszegést a hatósági emberek előtt, hogy ők a rendelkezéseknek megfelelően csak elvitelre dolgoznak ugyan, de „nem akadályozhatják meg”, ha egy vendég várakozás közben leül inni valamit. Miközben egyik-másik ismert étteremben géppisztolyos rendőrök szereztek érvényt igen látványosan a karanténintézkedéseknek, általánosságban elmondható, hogy a fővárosban, ahol tavasszal is csak hellyel-közzel tartották be a korlátozásokat, most még többen voltak a szabálysértők, akik – ha lehet – a korábbiaknál is látványosabban vették semmibe a hatóságokat.
Dnyipróban a városvezetés nem kívánt engedelmeskedni a központi hatóságoknak, ezért eredeti módját találták ki az ellenállásnak. Tájékoztatásuk szerint a korlátozó intézkedésekről dönteni hivatott, rendkívüli helyzetekben illetékes helyi bizottság nem hozta meg a hétvégi karantén bevezetéséhez szükséges határozatokat, mivel a sok „beteg” hiányzó miatt nem voltak elegen a döntéshozatalhoz. A város üzletközpontjaiban előszeretettel alkalmazott fogás volt a hétvégén, hogy a földszinten minden üzlethelyiség zárva tartott, az emeleteken azonban zavartalanul folyt az élet és a kereskedés.
Ami a leleményességet illeti, az országos elsőség minden kétséget kizáróan Lemberget (Lviv) illeti meg. A város vezetése úgy döntött, hogy november végéig munkanappá nyilvánítja a szombatokat és vasárnapokat a közétkeztetési intézmények, bevásárló- és szórakoztatóközpontok, kulturális intézmények, tornatermek, fitneszközpontok és piacok számára.
„Ez azt jelenti, hogy Lembergben lehetetlen bevezetni a hétvégi karantént, mivel nálunk nincsenek hétvégék” – írta Facebook-oldalán Andrij Szadovij polgármester.
A rendőrség persze nem hagyta annyiban a dolgot, sikerült is bezáratniuk néhány piacot. Némelyik étteremben viszont a pincérek még azalatt is kiszolgálták a vendégeket, míg a rendőr felvette a szabálysértési jegyzőkönyvet a nyitvatartás miatt.
Egészen furcsa esetekről is beszámol a sajtó. A strana.ua például azt írja, némelyik országszerte ismert lembergi étterem is nyitva tartott a hétvégén, ami köztudott volt, az ellenőrök mégsem jártak arrafelé. Ugyancsak „érdekesnek” mondható az a péntek esti koncert, amelyet akadálytalanul megtarthattak Galícia fővárosában, s a rendőrök csak azután jelentek meg kiszabni a bírságot a szervezőkre, hogy az előadás véget ért.
Ha Lemberget tekintjük az egyik végletnek, a másiknak Szlovjanszkot nevezhetjük. A Donyeck megyei városban ugyan szintén akadtak lázadozók, a rendőrség azonban viszonylag gyorsan és határozottan érvényt szerzett az előírásoknak.
A segodnya.ua szerint a hatóságok országszerte 1355 olyan intézményt zárattak be, amelyek a szabályok értelmében ki sem nyithattak volna, összességében mégsem sikerült érvényt szerezniük a kormányzat által elrendelt hétvégi karanténnak. Általános jelenség volt, hogy amint távoztak a hivatalos emberek, a vállalkozók újra kinyitottak, igyekezvén minél több bevételre szert tenni.
A rendőrök sok esetben „megértőknek” mutatkoztak a vállalkozóknak ezekkel az életben maradási kísérleteivel szemben. Médiabeszámolókból ítélve szinte sehol nem alakulhatott ki az a benyomása az embernek, hogy a hatóságok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy érvényt szerezzenek a kormányzati akaratnak. Vidéken nemegyszer kifejezetten úgy tűnt, hogy a rendőrség „egy húron pendül” a települések vezetésével.
Ott, ahol vasárnap tartották a polgármester-választások második fordulóját, vagy jövő héten kerül sor a megismételt szavazásra, érzékelhető volt, hogy a központi kormányzattal való szembeszegülés a kampány része. Hogy mely városok fognak szembeszegülni a kormányzattal, az jó előre tudható volt, hiszen senki nem rejtette véka alá a szándékait.
Egyöntetű vélemény, hogy ha a kormányzat nem lépett fel erélyesebben a „lázadók” ellen, annak maga issza meg a levét. Mindenekelőtt számítani lehet rá, hogy – tapasztalva a hatóságok hozzáállását – a következő hétvégén azok az intézmények is kinyitnak majd, amelyek tulajdonosai ezúttal még betartották a központi rendelkezéseket. Hosszabb távon a régiók ellenszegülése fájdalmas csapást mérhet a központi hatalom, elsősorban Volodimir Zelenszkij elnök népszerűségére, mivel annak a jele lesz, hogy Kijev nem képes megregulázni a vidéki eliteket, s megbirkózni a járvánnyal.
(zzz)
Új karantén a hétköznapokra
A hétvégi karantén mellé, azaz a hétköznapokra is a miniszteri kabinet múlt héten bevezette az úgynevezett össznemzeti, avagy országos karantént.
A kormány döntése nyomán megszűnt az eddig érvényes adaptív, avagy „színes” karantén, ehelyett az egész országra kiterjesztették a korábban a narancssárga övezethez tartozó régiókban érvényes korlátozásokat.
Ennek megfelelően mostantól hétköznapokon az egész ország területén tilos:
– koncertek, sport-, társadalmi, vallási, reklám- és egyéb rendezvények megtartása több mint 20 személy részvételével (a nézők nélküli sportesemények kivételével);
– tilos a befogadóképesség 50%-át meghaladó közönségszám mellett működtetni színházakat és mozikat;
– utasok szállításakor az utazók száma nem haladhatja meg az ülőhelyekét;
– tilos diszkót tartani, valamint más szórakoztató intézményt működtetni;
– tilos vendéglátóipari szolgáltatásokat nyújtani kijevi idő szerint 22.00 és 07.00 óra között (kivéve a házhozszállítást és az elvitelt);
– a vendéglátóipari egységekben az asztalok közötti távolságnak legalább két méternek kell lennie, és legfeljebb négy személy ülhet egy asztalnál (a vendégek az intézményekben csak maszkban vagy légszűrőben közlekedhetnek);
– tilos a tornatermek működtetése, ha nem lehetséges 20 m2-nyi területet biztosítani minden látogató számára;
– tilos az oktatás 20 főnél nagyobb csoportokban;
– tilos folytatni az oktatást, ha a tanulmányi csoport több mint 50%-a önkéntes karanténban van;
– tilos a tervezett kórházi kezelés, kivéve a sürgős orvosi beavatkozásokat.
Emellett speciális idősávot vezettek be a nyugdíjasok számára. A nyugdíjas idősáv kijevi idő szerint 10.00 és 12.00 óra között van érvényben a kereskedelmi egységekben és a kormányzati hivatalokban.
Korábban jelentették, hogy a gazdasági szereplők szerint az ukrán gazdaság nem bírja ki a teljes zárlatot még akkor sem, ha az csak a hétvégékre korlátozódik.
(hk)
Smihal: Karantén nélkül napi 20 ezer új koronavírusos eset is lehet
Kedden a parlament „bekérette” a kormányt, hogy informálódjon a járványhelyzet alakulásáról.
Tájékoztatójában Denisz Smihal kormányfő kijelentette a honatyák előtt, ha nem tartják be a hétvégi karantént, amennyiben nem korlátozzák az emberek személyes érintkezését, Ukrajnában három héten belül elérheti az új koronavírusos esetek száma a napi 20 ezret és pótlólagos intézkedések foganatosítása nélkül egy hónapon belül nem marad üres hely a kórházakban azzal együtt, hogy a betegágyak számát megduplázták az elmúlt hónapokban.
„Akkor pedig csak egy út marad: a szigorú karantén, egészen a teljes zárásig” – tette hozzá.
Smihal szerint a hétvégi karantén fő célja megállítani az új esetek számának növekedését napi 12–15 ezer körül. Hozzátette: az intézkedés első eredményeinek a következő két hétben kell megmutatkozniuk. Ha ez nem következik be, fel kell készülni a szigorúbb korlátozásokra.
A miniszterelnök a koronavírus elleni vakcina beszerzéséről is szólt. Elmondta, hogy mintegy nyolcmillió adag oltóanyagra számítanak „már” 2021 második negyedévében. Igaz, tette hozzá, erről még nem született végleges megállapodás.
Közölte, Ukrajna a „megbízható és ellenőrzött” amerikai Pfizer- és Moderna-vakcinák beszerzéséről tárgyal.
A vita után a parlament nem szavazta meg azt a többpárti határozattervezetet, amely a hétvégi karanténintézkedések enyhítését javasolta a kormánynak.
Korábban jelentették, hogy a koronavírus-fertőzések magas száma miatt a törvényhozásban a keddi kivételével törölték a Legfelső Tanács valamennyi e heti plenáris ülését.
(hk)
