Koronavírus: A totális zárlatra várva

Ukrajnában második hete az a legnépszerűbb beszédtéma, vajon mikor vezetik be az országban a szigorú karantént, a „zárlatot”, a lockdownt.

Miután az új betegek napi száma múlt héten meghaladta a 16 ezret, csak kevesen kételkednek benne, hogy előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik a teljes zárlat bevezetése. David Arahamija, a kormányzó Nép Szolgája párt frakcióvezetője egy minapi interjújában 90 százalékosra becsülte a szigorú karantén valószínűségét.

A vélemények leginkább a tekintetben oszlanak meg, vajon mikortól következhet be az elkerülhetetlen rossz. Anélkül, hogy halálra untatnánk olvasóinkat az alaptalan fecsegéssel, elmondhatjuk, hogy a legtöbben a „magyar” karácsony és a szilveszter közötti időszakra teszik a zárlat kezdetét, s abban is meglehetősen széles körű egyetértés mutatkozik, hogy legalább január közepéig eltart majd a „szobafogság”. A bennfentesek azzal igyekeznek leszerelni a mindig kíváncsi sajtót, hogy a totális zárlat bevezetése valójában attól függ, milyen tempóban növekszik a napi betegszám, illetve milyen ütemben telnek meg a kórházak. Ezek szerint, ha a dolgok számunkra kedvezőtlenül alakulnak, akár már december közepén leállhat az ország.

Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter mindenesetre azt ígérte, hogy egy héttel vagy 10 nappal előre figyelmeztetik az állampolgárokat a szigorú karanténintézkedések esetleges bevezetéséről. Nem kizárt, hogy a kormány még e hét végéig eldönti, mitévő legyen.

Az máris nyilvánvalónak tűnik, hogy a téli vakációnak búcsút mondhat az ország. A fentebb már idézett Arahamija például kijelentette, hogy a kormány „intelligens zárlatot” készít elő, vagyis nem olyan szigorút, mint amilyen tavasszal volt, hanem a regionális adottságokhoz igazítottat. Ugyanakkor nem zárta ki, hogy az újévi ünnepek idejére leáll a tömegközlekedés. Elismerte, hogy egy ilyen intézkedés tönkretenné az ünnepeket, viszont – igyekezett megtalálni a dolog jó oldalát – nem jelentene akkora csapást a gazdaságra, mint egy év közbeni teljes leállás.

Hogy valójában milyen lesz majd a zárlat, arról eddig nemigen hallhattunk konkrétumokat, nagy vonalakban azonban amúgy is tudni lehet, hogy mire számíthatunk.

Így például valószínű, hogy – a korlátozások mellett – igyekeznek majd a lockdown idején is működésben tartani a gazdaságot. Az is biztosra vehető ugyanakkor, hogy mindent elkövetnek majd a karácsonyi istentiszteletek, a szilveszteri bulik megakadályozására, beleértve a megszokott mulatozást a síközpontokban és üdülőhelyeken.

A szakértők szerint a teljes zárlat azokra a vállalkozókra mérné a legnagyobb csapást, akik bevételének egy jelentős része a téli ünnepek idején képződik, vagyis a turizmusban, a szolgáltatóiparban dolgozókra. Az éttermek, kávézók stb. legalább a bevételük felétől elesnek. A vendéglátásban dolgozóknak nem marad más választása, mint a házhoz szállítás és a „vidd magaddal” típusú kiszolgálás, ez azonban távolról sem fog mindenkit megmenteni a csődtől, s még kevésbé a veszteségektől – mutat rá összeállításában a strana.ua.

A vállalkozók egy jelentős része amiatt is háborog, hogy a karantént decemberben, az újévi időszakra vezetik be, amely az egyik legjövedelmezőbb a vendéglátásban dolgozók számára. Január kiesését nem sajnálnák annyira, mondják, mivel az év első hónapja egyébként is a legkevésbé jövedelmező számukra. A legelkeseredettebbek nem kertelnek: alkalmazottaik legalább 90%-át kénytelenek lesznek elbocsátani.

Ami az elnök és a kormány gazdaságmentő terveit illeti, a legtöbben csak legyintenek: kevés és nem is az, amire valójában szükség lenne. Még a szigorú karantén esetére a munkavállalóknak és vállalkozóknak megígért fejenként 8 ezer hrivnyás egyszeri segély sem váltott ki különösebb lelkesedést. A vállalkozók inkább dolgoznának. Az egyik fővárosi étterem tulajdonosa a 112 Ukrajina összeállításában kijelentette, a pincéreinek egyetlen december végi hétvégén több jönne össze a borravalókból, mint az elnök által ígért segély.

Nagy a valószínűsége, hogy a szigorú karantén idejére bezárnak az iskolák és az óvodák, vagyis otthon maradnak a gyerekek, akikről így a szülők lesznek kénytelenek gondoskodni. Sok szülő számára – a jövedelemkiesésen túl – ez a karantén talán legszörnyűbb velejárója. Amellett, hogy nincs kire hagyni a gyerekeket, amikor dolgozni kell menni, a tavaszi zárlat azt is bebizonyította, hogy az anyák és apák jelentős része nem tud mihez kezdeni a napi 24 órára a nyakába szakadt csemetéivel. Arról nem is szólva, hogy a távoktatásra kényszerített gyerekek – tanárok hiányában – gyakran igényelnék a szülők segítségét a tanulásban, amit azok sok esetben nem tudnak megadni. (A járvány idején is működő iskolák megbetegedési statisztikáiról lásd keretes írásunkat!)

Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter elárulta, hogy a zárlat idejére sem szándékoznak teljesen leállítani a tömegközlekedést, amelyet a lakosság bizonyos kategóriái vehetnének igénybe. Szerinte erre a létfontosságú infrastruktúra működtetése végett lesz szükség. Hozzátette: maszkviselés és a szükséges távolság betartása esetén rendkívül kicsi a fertőzésveszély a félig üres metrón vagy autóbuszon.

(zzz)