A sajtófotókról

„Egy tanácsházi rendezvényen a tízéves kislányom is fellépett az osztálytársaival együtt. Jelen volt a sajtó, mindenkit lefényképeztek. Később megtudtam, hogy a helyi lapban megjelentek az eseményről készült fényképek. Az egyik fotón a lányom is látható, de a kép – enyhén szólva – nem a legelőnyösebb. A felvétel egyértelműen rosszul sikerült, torz rajta a gyermekem arca. Jogukban állt az engedélyünk nélkül megjelentetni a fotót a lapban, különösen úgy, hogy rendkívül előnytelen a felvétel?”

– A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 307. cikkelye, amely a magán(természetes)személyek érdekeinek védelmével foglalkozik fotózás, filmezés, televíziós vagy videófelvétel készítése kapcsán, kimondja, hogy magánszemélyről csak a beleegyezésével készülhet felvétel. Ugyanakkor a magánszemély hozzájárulása a fénykép-, film-, televíziós vagy videofelvétel készítéséhez „feltételezhető”, amennyiben a felvétel közterületen, gyűlésen, konferencián, demonstráción vagy egyéb nyilvános eseményen készül. A fotósok, operatőrök gyakori panasza, hogy nem mindig egyértelmű, mi minősül közterületnek, nyilvános eseménynek. A tanácsházi rendezvény azonban egyértelműen olyan nyilvános esemény, ahol számítani lehet a média megjelenésére. A helyzet azért is egyértelmű, hiszen a kislánya nem passzív szemlélője, hanem aktív résztvevője (szereplője) volt a rendezvénynek. Így számíthatott rá (vagy a szülei), hogy megörökítik az eseményről készült fotókon. Következésképpen: a lapnak jogában állt közölni a felvételt anélkül, hogy a hozzájárulásukat kérték volna.

Ami azt illeti, hogy a lányáról közölt fotó előnytelen, torzít, az jogi fogalmakkal nehezen megragadható és talán még nehezebben bizonyítható tényállás. Kétségtelen ugyanakkor, hogy évről évre egyre gyakoribbak a közszereplők, a jogi és a magánszemélyek körében egyaránt a becsületsértés, rágalom, megszégyenítés, a méltóságot sértő, az üzleti hírnevet rontó információk közlése miatt indított perek.

A Ptk. 297. cikkelye kimondja, hogy mindenkinek joga van méltóságának és becsületének tiszteletben tartásához, az egyén méltósága és becsülete sérthetetlen. Mindenkinek jogában áll bírósághoz fordulni méltóságának és becsületének védelme érdekében.

A Ptk. 275. cikkelye értelmében az egyénnek joga van megvédeni személyes, nem vagyoni (erkölcsi) jogait mások törvénysértő eljárásával szemben.

A Ptk. 280. cikkelye szerint, ha a magánszemélyt vagyoni és/vagy erkölcsi kár érte személyes, nem vagyoni jogainak megsértése miatt, a kárt meg kell téríteni.

A Ptk. 16. cikkelye a polgári jogok és érdekek védelmének módozatai között említi egyebek mellett a veszteség megtérítését és a vagyoni kár megtérítésének egyéb formáit, valamint a nem vagyoni kár megtérítését. De a bíróság a polgári jogokat, érdekeket szerződés vagy törvény, esetleg a bíró által meghatározott egyéb módon is védheti.

hk