A korai zöldségnövények hajtatása Kárpátalján (1.)

Fejes káposzta

A fejes káposzta hajtatása meglehetősen régóta elterjedt Kárpátalján. Ma már nemcsak az ukrán falvakban népszerű tevékenység, de egyre több magyar gazda is foglalkozik vele. Mivel a hidegtűrő növények közé tartozik, ezért korán termeszthető, s így azoknak a gazdáknak is van lehetőségük a korai hajtatásra, akiknek a fóliájából hiányzik a fűtési rendszer. Nem véletlen, hogy egyre több gazda fontolgatja a hajtatott fejes káposzta termesztését, kihasználva a korai, fűtés nélküli termesztésre kínálkozó lehetőséget. A téli időszakban a palántanevelés akár nyolc hét is lehet, ebből kifolyólag a gazdáknak a korai hajtatáshoz már decemberben el kell kezdeniük a palántanevelést.

A fejes káposzta igényei

A növény hőmérsékleti optimuma 13±7 °C, a csírázásához a 18–20 °C-os hőmérséklet az optimális, a kelés után pedig, amíg a gyökérzete ki nem alakul, a 13–17 °C a legmegfelelőbb. A későbbiekben nappal a 15–17 °C, míg éjszaka a 12–14 °C előnyös. A fejes káposzta hidegtűrése jó, rövid ideig még palántakorban is elviseli a -1, -2 °C-ot. Hosszú nappalos növény, ezért hajtatása a téli fényszegény időszakban igen kockázatos. Mivel zöldtömegét rövid idő alatt fejleszti ki, ezért a fejes káposzta a nagy vízigényű növények közé tartozik. Gazdaságosan csak a megfelelő öntözés mellett ter­meszthető. A káposzta az enyhén savanyú, 6 pH-értékű talajt kedveli, ekkor a legintenzívebb a tápanyagfelvétele. Fejlődéséhez sok tápanyagra van szüksége. Tápanyaghiány esetén termése kicsi és késői lesz.

A fajtaválasztás szempontjai

Hajtatásra a rövid tenyészidejű, jól fejesedő, kis tenyészterület-igényű, világoszöld fejszínű fajták alkalmasak. Fajtaválasztáskor figyelembe kell venni a fajták palántakori és fejesedéskori hőtűrését, a kórokozókkal szembeni ellenálló képességüket, az egyszerre érést, és azt is, hogy ne legyenek repedésre hajlamosak. Hajtatásra az ültetéstől számított 48–55 nap alatt szedhető hibridek alkalmasak. A legnépszerűbb fejeskáposzta-fajták a Jetma F1, a Pandion F1, a Mirror F1 stb.

Termesztés

A magvetés időpontja attól függ, hogy enyhén fűtött vagy fűtés nélküli fóliasátorban szeretnénk termeszteni a növényt. A palántanevelés ideje a téli időszakban nyolc hét is lehet, ezért ennek tudatában vessük a magokat. A hajtatott fejes káposztát általában földlabdás palántával szaporítjuk, 4,5–5 cm-es tápkockába vetjük. A palántanevelés során figyeljünk a megfelelő hőmérséklet biztosítására. Ha a hőmérséklet tartósan 15 °C fölé emelkedne, igyekezzünk szellőztetéssel csökkenteni, mivel a meleg hatására a palánták megnyúlhatnak, a száruk pedig vékony lesz. Előfordul, hogy a helytakarékosság, valamint a kisebb fűtésköltség végett a gazdák úgynevezett melegágyba vetik és ott nevelik fel palántáikat, majd innen tápkockába kitűzdelve és továbbnevelve ültetik végleges helyükre azokat. Az ilyen nevelés során figyelni kell a melegágy helyes megrakására, elég takarófölddel kell borítani az istállótrágyát ahhoz, hogy a fiatal palántákat ne veszélyeztesse az ammóniaperzselés.

A fejes káposztát enyhe fűtés esetén február elején, vészfűtéssel február 20–25-én, fűtetlen fóliasátorba pedig február vége, március eleje (az időjárástól függően) tájékán ültethetjük. Fűtés nélküli hajtatásnál ne feledjük, hogy kiültetés után a növények a hosszabb lehűlés (több mint 10 napig a nappali hőmérséklet 4-5 °C) hatására magszárat fejleszthetnek. Ilyenkor a kettős takarás lehet a megoldás. A palánta akkor jó kiültetésre, ha a gyökere már teljesen átszőtte a földlabdát, lombja egészséges, sötétzöld színű.

Az ültetés a terület előkészítésével kezdődik. Mivel a káposzta gyökérzete a talaj felső 20–30 cm-es rétegében helyezkedik el, ezért a tápanyag talajba juttatásakor, valamint az ápolási munkák mélységének megválasztásakor ezt figyelembe kell vennünk, vagyis csak sekélyen műveljük meg a talaj legfelső rétegét. Közepes tápanyag-ellátottságú talajon alaptrágyaként érett istállótrágyából négyzetméterenként 5–8 kg-ot szórunk ki a földre. Továbbá 10–15 g/m² N (4 dkg/m² ammónium-nitrát), 5–9 g/m² P₂O₅ (5 dkg/m² szuperfoszfát) és 15–25 g/m² K₂O (5 dkg/m² kénsavas káli) tápanyag kiszórása szükséges. A foszfort és a káliumműtrágyákat az ültetés előtt a talajba kell munkálni. A nitrogént megosztva szükséges adagolni, ültetés előtt 5–8 g/m² N-nek megfelelő műtrágyát, a többit fejtrágyaként adjuk.

A fejes káposzta tenyészterülete a fóliasátorban a korai fajták esetében 35 x 30 cm, a (pl. 10 nappal) későbbi ültetésű fajtáknál 40 x 30 cm legyen. A túlságosan ritka ültetés korai és szép növényeket biztosít, de keveset, a túl nagy sűrűség viszont a tenyészidő megnyújtásával okoz majd bevételkiesést a gazdának.

Ápolási munkák

Az ápolási munkák során a klímaszabályozás, a növényvédelem, valamint a gyommentesség biztosítása az elsődleges feladatunk. Az idő előrehaladtával megnő az öntözési norma, illetve az eleinte heti egy alkalmat felváltja a két-három alkalommal való öntözés. Azonban a fejesedés megindulásakor már csökkentenünk kell a vízmennyiséget, akárcsak a hőmérsékletet. Lehetőség szerint igyekezzünk a megfelelő hőmérsékletet biztosítani a növényeink számára a megfelelő fejlődés érdekében. A gyommentességet sekély kapálással, a gyomok sarabolásával tartsuk fenn.

Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei
Jótékonysági Alapítvány falugazdásza