„Meg kell találni az egyensúlyt!”

Egészségügyi fakivágás, fakitermelés, ültetés, környezetvédelem

2021. január 10., 17:15 , 1039. szám

A napokban jártam egyet szülőfalum, Salánk ún. Nagy­erdejében, és bizony, két helyütt is jelentős tarvágásra figyeltem fel. Mivel szívemen viselem a Nagyszőlősi Állami Erdőgazdasághoz tartozó Salánki Erdészet erdeinek a helyzetét, így felkerestem a Nagyszőlősi Állami Erdőgazdaságot, ahol annak igazgatójával, az erdőmérnöki és vadgazdálkodási diplomával rendelkező Ágij Lászlóval beszélgettem el a Salánk környéki erdők állapotáról.

– 3 400 hektárnyi erdőterület tartozik a Salánki Erdészethez – tájékoztat beszélgetőtársam. – Viszont az utóbbi több mint tíz évben jellemző erdőkárosodássá vált a fák elszáradása. Most érzékeljük az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején végrehajtott meliorációs program nem kívánt hatásait, amikor is kiegyenesítették a Szalva-patakot, s csatornákat, töltéseket, zsilipeket létesítettek a vízfolyás mentén. A talajvíz szintje azonban csökkent, ezért sok fa ma már nem tud elegendő vizet felszívni a gyökérzetével. Egyébként a létesítményekkel már harminc éve senki sem foglalkozik, mivel az azokat birtokló egykori helybeli kolhoz a megszűnése előtt semmit sem adott át az erdészet tulajdonába. Így lehet, hogy néhány évtized múlva ismét a régi, kanyargós medrében fog folyni a Szalva. De nem bánom. A természet oldalán állok, s nekünk összhangban kell élnünk a természettel. Itt jegyzem meg, hogy a Nagyerdőt és az Atak erdőt elválasztó Borzsa folyó árterében Kárpátalján egyedülálló mikroklíma alakult ki, az itt növő tölgyfák pedig külön ökológiai alfajnak minősülnek, értékesebbek, mint az átlagos tölgyek. Az ázsiai piacon nagy kereslet van irántuk. Egy köbméterük 20–25 ezer hrivnyába kerül, míg a többi tölgyfa köbmétere 3–15 ezer hrivnyába.

– Az erdőgazdálkodáshoz hozzátartozik a beteg fák kivágása. Miként zajlik az egészségügyi kivágás, és általában mekkora területet kell évente megtisztítani a beteg fáktól?

– Ha egy hektáron kevesebb mint három köbméter beteg fa található, akkor még nem érdemes beavatkozni az erdő életébe. Ha kb. 3-5 köbméternyi beteg fát veszünk észre egy hektáron, akkor már tisztogató vágásokat végzünk a betegség terjedésének a megállítására. Öt köbméter fölött fokozzuk a tisztogatást, viszont ha a fák 90 százalékáról kiderül, hogy beteg, akkor tarvágásra van szükség ahhoz, hogy ne terjedjen tovább a kór. Korábban évente kb. 100-200 hektáron végeztünk egészségügyi vágást, és általában a fák 40–90 százalékát vágtuk ki, de már 3-4 éve nem volt szükség egészségügyi vágásra.

– Térjünk rá a fakitermelésre.

– A Kijevi Erdőrendészeti Központ tízévente állapítja meg, mennyi fát vághatunk ki évenként tűzifának, illetve ipari célból, de a központ a környezetvédelmi minisztériummal és a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatallal is egyeztet a kérdésben. Legutóbb az év vége felé végezték el a soron következő felmérést az erdőkben, és tavaszra állapítják meg, mennyi fát vághatunk ki a következő évtizedben.

– 2010-től mostanáig évente mennyi fát termeltek ki?

– A most már megszűnt Nagyszőlősi járás területén fekvő erdők tekintetében tíz évvel ezelőtt évi 15 800 köbméter fa kitermelését határozták el, aminek kb. a 60-70 százaléka a Salánki Erdészetre esett.

– Miért?

– Viszonylag kevés a kitermelhető erdőterület. A Nagyszőlős fölé magasodó Fekete-hegy természetvédelmi terület, a Szőlősgyulai-hegy ugyancsak az, akárcsak a Tisza árterületén húzódó erdők. Salánkon viszont csak a Borzsa két partján hózódó 150 méteres erdősáv áll védelem alatt.

– Korábban említette a külön ökológiai alfajnak tekinthető tölgyeket. Az ezeknek otthont adó erdőrészt nem lehetne természetvédelmi területté nyilvánítani?

– Még nincs teljeskörűen elfogadva, hogy ezek a fák külön alfajnak számítanak.

– Visszatérve a kitermelésre, miként zajlik a tarvágás, és évente hány hektáron végzik?

– Sok a fiatal erdőterület, még több a középkorosztálynak számító 20–60 éves fákból álló erdőrész, de kevés a 100+ korosztályhoz tartozó fa, melyek között 150–170 éves matuzsálemek is akadnak. Az 5–7 éves fiatal fák sokasága már erdőnek számít, s a nem értékes fajokhoz – akác, nyír, nyárfa, gyertyán – tartozó fákat már viszonylag korán ki lehet vágni. Az értékes fajtákhoz tartozó fákat – a tölgyet, a kőrist és a bükköt – viszont húszéves korukig nem szabad kitermelni. A bükköt május 1-től október 1-ig tilos kivágni, a tölgy és a kőris kitermelése azonban egész éven át tart. A most véget érő évtizedben a 3 400 hektárt kitevő Salánki Erdészet erdeiben esztendőnként 25-30 hektárnyi erdőterületen végeztünk kitermelést, kivágva 10-12 ezer köbméter fát. De a kitermelések helyszínein természetesen új telepítéseket is végzünk, a mostani tarvágások egy részén már megkezdtük a telepítéseket, tavasszal pedig a többi területen is elvégezzük ezeket a munkálatokat.

– Az előző évtizedben évi hány köbméter fa kitermelését határozták meg?

– 8 600 köbméterét, ami esztendőnként kb. 15-20 hektárnyi erdő tarvágását jelentette.

– A Kijevi Erdőrendészeti Központ miért emelte fel 2010-ben a kitermelendő fatömeg mennyiségét? Nem gondolja, hogy túlzott mértékűre emelték akkor a kitermelést? Okszana Fencik, a Kárpátaljai Megyei Állami Környezetvédelmi Felügyelőség vezetőhelyettese egy tavalyi riportomban úgy nyilatkozott, hogy 2-szer, 5-ször kevesebb fát lenne szabad kitermelni Kárpátalján…

– A központ azért emelte fel a kivágandó fa mennyiségét, mert ennyit nőtt az erdő. Nem tartom túlzásnak az akkori döntést, mivel egy hektáron évente négy köbméter fával gyarapszik az erdő. Ami a környezetvédelmi kérdéseket illeti, egyfelől ott vannak a környezetvédelmi elvárások, másfelől viszont nő a fa, ezen belül a tűzifa iránti igény. Már két éve nem tudom ellátni tűzifával a most megszűnt Nagyszőlősi járást. Az Ilosvai és a Szolyvai járásból kellett fát ideszállítani. A kitermelés során meg kell találni az egyensúlyt a környezetvédelmi elvárások és a fa iránti kereslet között.

– Fentebb szó esett az ültetésekről. Mekkora csemetekerttel rendelkezik a Salánki Erdészet?

– A csemetekert nyolc hektárt tesz ki, ahol a tölgyön és a kőrisfán kívül cseresznye-, alma-, körtefákat, illetve diót is nevelnek. A bükknek viszont jó a természetes megújulása. Szerintem az a legjobb, ha minél több fafajta alkotja az erdeinket, ezen belül vegyesen tűlevelűek és lombhullatók. A Salánk fölé magasodó Helmec-hegy lábának egy részén már ültettünk is diót, vörösfenyőt, s duglászfenyők telepítését is tervezzük.

– A Kárpátaljai Megyei Állami Környezetvédelmi Felügyelőség kétévente hajt végre előre eltervezett ellenőrzéseket megyénk erdeiben, és feljelentéseket tesznek a törvénytelen fakivágásokért. Mekkorák most a bírságok összegei, s kapott-e már büntetést a Salánki Erdészet?

– A bírságok összegeit fel­emelték. Például egy 30 cm átmérőjű fa törvénytelen kivágásáért 12–15 ezer hrivnya bírságot kell kifizetni. A Salánki Erdészet is kapott már feljelentéseket, a felelősöket megkerestük, és adminisztratív büntetéseket róttunk ki rájuk.

– Kikre?

– Traktoristákra, erdészekre.

– A főerdészre is?

– Igen…

A bírságok felemelése pozitív fejlemény. A kitermelést pedig csak úgy szabad végezni, hogy ne csökkenjen az erdőkincs.

Lajos Mihály