Lockdown: A fazékvásárlás tilalmától a furcsa számokig

2021. január 13., 08:18 , 1040. szám

Ukrajnában január 8-án nulla órától további szigorú intézkedések léptek életbe a koronavírus-járvány elleni küzdelem jelszavával, amit a sajtó angol mintára legtöbbször csak lockdownként, azaz zárlatként emleget.

Mi tilos, és mit szabad?

Az elkövetkező mintegy két hétben, január 24-ig tilos a kávézók, éttermek és bárok (kivéve a házhozszállítást és az elvitelt), a nem élelmiszercikkeket árusító üzletek és piacok, a mozik, fitneszklubok, edzőtermek, uszodák, színházak és bevásárlóközpontok működése.

Ezenkívül zárva tartanak az oktatási intézmények, kivéve az óvodákat és a speciális iskolákat. Tilos minden nyilvános rendezvény.

A zárlat ideje alatt az élelmiszer­üzletek mellett a kiskereskedelmi láncok és a szupermarketek is értékesíthetnek élelmiszert, feltéve, hogy egyébként területük legalább 60%-át élelmiszer-kereskedelem céljaira hasznosítják. Ugyancsak engedélyezett ebben az időszakban a gyógyszerekkel, egészségügyi, higiéniai termékekkel, kommunikációs eszközökkel, állatgyógyszerekkel, takarmányokkal, vetőmagvakkal, növényvédő szerekkel, háztartási vegyszerekkel és sajtótermékekkel való kereskedés, valamint az üzemanyag-kereskedelem.

Engedélyezik a pénzintézetek, a pénzbeszedő szolgálatok, a postai szolgáltatók, az állatorvosi rendelők, a benzinkutak (az étkezési zónák nélkül), a gépkocsiszervizek, a fodrászatok és a szépségszalonok (bejelentkezés alapján) működését.

A zárlat alatt működik a tömegközlekedés, azonban a járatok sűrűsége a helyi viszonyoktól függően változhat.

Újabb kormányzati baki

A zárlat bevezetését természetesen óriási lakossági felzúdulás kísérte. Már csak azért is, mivel a kormányzat jegyzéke azokról a termékekről, amelyekkel tilos kereskedni a jelzett időszakban, enyhén szólva is félreérthető volt. Az üzletvezetők, hogy elkerüljék a hatósági vegzálásokat, eleinte nem egy esetben az indokoltnál is szigorúbban értelmezték a szabályokat. Nem csoda, hogy az emberek képtelenek voltak felfogni, miként segít az a járvány leküzdésén, ha nem vehetnek például szemeteszsákot, ceruzaelemet, vécékefét, vagy mondjuk zoknit. Különösen jól szórakozott a világháló népe azokon a felvételeken, amelyeken látható volt, hogy a szupermarketekben feliratokkal és színes ragasztószalagokkal hívták fel a vásárlók figyelmét: tilos árut leemelni azokról a polcokról, amelyeken egyebek mellett az óvszereket tartották.

Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter a segodnya.ua szerint azzal vágott vissza a lakossági panaszokra és a sajtó élceire, hogy a karantén bevezetéséről idejekorán tájékoztattak mindenkit, volt lehetőség beszerezni a legszükségesebbeket a következő néhány napra.

Viktor Ljasko közegészségügyi főorvos kifejtette, a lényeg nem a zokni, hanem az emberek mobilitásának csökkentése és ennek következtében a koronavírus-fertőzés megelőzése. Indoklása szerint a játékok, ruhák, cipők, edények stb. nem alapvető cikkek, de az első szigorú karantén alatt a jelenlétük a szupermarketek kínálatában oda vezetett, hogy az emberek csak játékok, ruhák vagy edények miatt keresték fel ezeket az üzleteket, és nem élelmiszerekért.

Ám ahogyan az már nálunk lenni szokott, a kormány végül mégiscsak beadta a derekát, és enyhített valamelyest a háztartási cikkek árusítására vonatkozó korlátozáson. Pontosabban lehetővé tették, hogy az üzletek tágabban értelmezzék a nem egyértelmű, illetve az élettől elrugaszkodott hatósági rendelkezéseket.

Már megint lebukott az elnök

A másik nagy problémát a zárlat időzítése jelentette. A hatóságok valamiért január 8-ától vezették be a szigorítást, amikor pedig még hátra volt a karácsony utáni hosszú hétvége. A következmények előre megjósolhatóak voltak. A kormány utasítására senki sem hagyott fel a mulatozással, és senki nem mondta le a téli vakációját. Következésképpen a tiltások ellenére zsúfolásig tele voltak a sípályák felé tartó vonatok és autóbuszok, a felvonók előtt pedig végeláthatatlan sorok kígyóztak. A városok ünnepi forgatagában egymás lábát taposták az emberek, akik rendszerint ugyanúgy nem törődtek a maszkviseléssel és a biztonsági távolság betartásával, mint a hétköznapokon.

Persze miért is tartotta volna be bárki a szabályokat, ha maga az államfő is fittyet hányt a rendelkezésekre. Volodimir Zelenszkij elnök éppen január 8-át, azaz a zárlat első napját választotta arra, hogy síeljen egyet az ország legnépszerűbb síterepén, Bukovelen. Az államfő készségesen hagyta magát lefényképezni boldoggal, boldogtalannal. Így rövidesen tele lett a közösségi média olyan felvételekkel, amelyeken az ország első embere nem visel maszkot…

Valami nincs rendben a számokkal?

Az emberek már csak azért se nagyon értették, mi szükség az újabb zárlatra, mert a tavaly novemberi úgynevezett hétvégi karantén óta csökken a fertőzöttek száma Ukrajnában. A vesti.ua ezzel kapcsolatban idézi Vagyim Arisztov infektológust, aki szerint a kormányzat igyekszik kedvező képet „festeni” a megbetegedési adatokról. A szakember felidézi, hogy január 8-án, a zárlat első napján 8 997 új megbetegedést jelentettek, a következő két napon pedig 4 846-ot, illetve 5 011-et, ami egyenesen fantasztikus azok után, hogy tavaly ősszel még 15 000 körül mozgott az új fertőzöttek napi száma.

Andrij Alekszandrin infektológus javasolja, vessük össze a napi új esetek számát az elvégzett PCR-tesztekével. Például január 10-én, amikor 5 011 fertőzöttet jelentettek, 17,7 ezer tesztet végeztek az országban. November 27-én 16,2 ezer fertőzöttet regisztráltak, ám PCR-tesztből is majd háromszor annyit, 46 005-öt végeztek! Vagyis, vonhatjuk le a következtetést a vesti.ua által megszólaltatott szakemberek szavaiból, az új megbetegedések száma január elején egyebek mellett az elvégzett PCR-tesztek számával arányosan alakult.

(ntk)