Parlamenti reform: játék alkotmánymódosítással

Múlt héten a Legfelső Tanács jogpolitikai bizottsága második olvasatban is szavazásra alkalmasnak nyilvánította az 1017. számú törvénytervezetet, amely az Alkotmány módosításával 300 főre csökkentené a parlament létszámát, illetve rögzítené az alaptörvényben az áttérést az arányos választási rendszerre. A hírre sokan felkapták a fejüket, hiszen a tervezet – az első olvasatban való elfogadása óta – lassan egy éve porosodik valamelyik parlamenti fiókban. Jogos a kérdés, miért éppen most került ismét terítékre a politikai rendszer korrigálása.

Olha Szovhirja, a Rada jogpolitikai bizottságának elnökhelyettese az Ukrajina 24 tévécsatorna adásában elmondta, hogy január utolsó plenáris üléshetén (vagyis jövő héten) bocsáthatják szavazásra a parlamentben a törvényjavaslatot.

„Január utolsó hetében kell az ülésterembe kerülnie (az 1017. számú törvénytervezetnek – a szerk.). Ugyanis alkotmányos követelmény, hogy a törvénytervezetet a soron következő ülésszakon kell elfogadni. Az Alkotmány értelmében a soron következő ülésszak ez év januárja” – közölte a képviselő. (Pontosabban januárban ér véget az a bizonyos soron következő (2020. „őszi”) ülésszak, amelyen második olvasatban is szavazni kell az első olvasatban az előző, azaz 2020. „tavaszi” ülésszakon elfogadott alkotmánymódosító törvénytervezetről. Vagyis a parlamentnek alig néhány napja maradt, hogy lezárja a jogalkotási folyamatot.

Mi a tét?

A tervezet az Alkotmány két cikkelyének módosítását javasolja. Így a 76. cikkelyben rögzítenék, hogy 450-ről 300-ra csökken a parlamenti képviselők száma. Emellett kimondanák, hogy a képviselőknek a megválasztásuk előtt legalább öt évig állandó ukrajnai lakhellyel kell rendelkezniük, illetve beszélniük kell az ukrán nyelvet. A 77. cikkelybe foglalnák, hogy a Legfelső Tanácsot arányos (kizárólag pártlistás) választási rendszer alapján választják meg.

Az átmeneti rendelkezések ugyanakkor kikötnék, hogy a jelenlegi vegyes, azaz egyéni választókerületekből és a pártlistákról megválasztott törvényhozás folytatja munkáját a soron következő parlamenti választásokig.

Alig volt rá szavazat

Miután a tervezettel magát az Alkotmányt módosítanák, az elfogadásához második olvasatban legalább 300 támogató szavazatra van szükség a Legfelső Tanácsban. Ismeretes ugyanakkor, hogy már tavaly február 4-én is alig sikerült áterőltetni a dokumentumot a parlamenten, pedig akkor, első olvasatban az egyszerű többség, azaz 226 „igen” is elég volt.

Végül mindössze 236 szavazattal sikerült „életben tartani” a törvénytervezetet. Ráadásul ez a viszonylag szerény többség is meglehetősen szokatlan módon jött össze. A törvényhozásban 247 fős frakcióval rendelkező Nép Szolgája (SZN) mindössze 197 vokssal járult hozzá a kezdeményezés sikeréhez, holott a dokumentumot maga Volodimir Zelenszkij elnök terjesztette be. Vagyis, ha a kormánypárton múlik, a tervezet megbukik. Csakhogy – némileg váratlanul – 35 szavazattal a parlamentet átszabni hivatott reform mellé állt az Ellenzéki Platform – Az Életért (OPZZS). Emellett négy független honatya is igennel szavazott.

Makacs ellenállás

Azóta eltelt egy év, de nem érzékelhető alapvető változás a kormánypárton belül, ami a törvénytervezet megítélését illeti. És nem csupán annyiról van szó, hogy a politikai túlélés ösztönétől vezérelt képviselőknek nem akaródzik elfogadni egy olyan jogszabályt, amely sokuk számára a parlamenti karrier végét jelentheti hosszabb távon. Hellyel-közzel észérvek is elhangzanak a vitában. A strana.ua például idézi Makszim Buzsanszkij képviselőt (SZN), aki első alkalommal azért szavazott nemmel a tervezetre, mert szerinte a képviselők számának csökkenése szűkíti a polgárok képviseletét a hatalomban. Kollégája, Ihor Frisz tartózkodott a tavaly februári szavazáskor, mert a tervezet nem csökkentette a törvényhozás létszámával arányosan az alkotmánybíróságnak benyújtandó folyamodványokhoz szükséges képviselői aláírások számát 45-ről 30-ra.

Jegyezzük meg, az Alkotmánybíróság összességében nem látott kivetnivalót a tervezetben, bár véleményében szintén említ a fentihez hasonló problémás részletkérdéseket. Ezzel együtt, a portál kormánypárti forrása szerint, ha ismét szavazásra bocsátják a tervezetet, száz támogató szavazatnál többet aligha remélhet a hatalom.

Az ellenzék sem támogatja

A hatalom ezúttal az OPZZS voksaira sem számíthat. Jurij Bojko pártelnök korábban a 112 Ukrajina műsorában kifejtette, első olvasatban azért szavaztak a tervezetre, mert alapjában véve helyesnek tartják az elképzelést. A „nép szolgái” azonban figyelmen kívül hagyták, hogy a létszám csökkentésével együtt módosítani kellene mindazoknak az alkotmányos normáknak, jogosítványoknak a szabályozását, amelyek a képviselők egy meghatározott számához kötöttek (például az elnöki vétó leküzdéséhez szükséges szavazatok száma), elkerülve ezzel a joghézagokat és vitákat. Az OPZZS idevágó javaslatait a hatalom nem vette figyelembe, ők viszont nem kívánnak asszisztálni az állammodell szétzilálásához – erősítették meg azóta az ellenzéki pártnál többen is.

A kormánypárttal a parlamentben rendszerint együttműködő A Jövőért és Bizalom parlamenti csoportok szavazataira úgyszintén nem számíthat a Nép Szolgája, hiszen mind a két tömörülés egyéni választókerületből megválasztott honatyákból áll. Számukra (kimondva-kimondatlanul) elfogadhatatlan az arányos választási rendszerre való áttérés, pontosabban ennek következtében az egyéni választókerületek megszüntetése.

Az ellenzéki Európai Szolidaritás, Haza és Hang frakciók sem támogatják – legalábbis egyelőre – az Alkotmány módosítását. Már csak azért sem, hiszen nem érdekeltek az elnök és a kormánypárt esetleges sikerében, egyik választási ígéretük teljesülésében.

Játék a választókkal

Joggal teheti fel a kérdést az olvasó: miért erőlteti a tervezet napirendre tűzését a hatalom, ha egyszer gyakorlatilag esélye sincs az elfogadásához szükséges 300 szavazat megszerzésére?

Az OPZZS-nél az egész hercehurcát afféle támogatottságnövelő akciónak tartják. A választók körében népszerű a parlament reformja, létszámának csökkentése, tehát számíthat a lakosság szimpátiájára, aki efféle elképzelésekkel áll elő. Mivel pedig a Nép Szolgája népszerűsége máris a béka feneke alatt van, logikus, hogy bármivel megpróbálkoznak, csak hogy javítsanak a megítélésükön – véli az ellenzék.

Néhányan a „szolgák” táborában sem zárják ki, hogy a hatalom a kísérlet reménytelensége ellenére is szavazásra viheti a törvénytervezetet – erősítette meg a vesti.ua forrása. Az elnök megpróbálkozik az „ingyenélő” képviselők számának csökkentésével, amit azok az „ingyenélők” természetesen elle­nezni fognak, így minden marad a régiben. A nép tetszését minden bizonnyal elnyeri ez az újabb parlamenti színjáték – feltéve, hogy az embereket a járvány és a megélhetési nehézségek közepette is érdekelni fogják még a politikai komédiák.

(zzz)