Oltásra várva

Amint egyre újabb információk jelennek meg a koronavírus elleni vakcinázásról Ukrajnában, úgy merül fel egyre több kérdés a laikus polgárban azzal kapcsolatban, hogyan képzelik az ország lakosságának beoltását a hatóságok.

Az elmúlt napok leghangzatosabb bejelentését kétségtelenül Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter tette, aki egy tanácskozáson közölte, hogy Ukrajnában február közepén megkezdődik a Covid–19 elleni oltás. Elmondta, 910 ezer dózis oltóanyag érkezését várják, ezen belül 210 ezer adag Pfizer-vakcina juthat el Ukrajnába a COVAX globális kezdeményezése keretében.

Az első szakaszban 367 ezer ukrán beoltását tervezik: orvosokét, egészségügyi dolgozókét, idős emberekét „a szakintézményekben”, katonákét az Egyesített Erők Műveletének (OOSZ) övezetében. A második szakaszt március végén kezdenék, ennek keretében 2,5 millió ukránt oltanának be.

További hír, hogy az Ukrajinszka Pravda úgy tudja, az Egészségügyi Minisztérium illetékes központja jóváhagyta a Covid–19 elleni immunizálás tervét. Ezek szerint a lakosság 50%-ának beoltását tervezik, azaz 20 millió ukrán jutna oltáshoz.

Néhány szakértőben ugyanakkor kétségek merültek fel a kormányzati tervekkel kapcsolatban. Itt van mindjárt a finanszírozás. Igaz ugyan, hogy a költségvetésben 2,6 milliárd hrivnyát különítettek el az egészségügy kiadásain felül a lakosság Covid–19 elleni oltására, azonban nincs kikötve, hogy pontosan mire is lehet elkölteni ezt a pénzt. „Elrettentő példaként” az ilyen helyzetekre jusson eszünkbe a tavaly létrehozott Covid-alap, amelyből a források egy jelentős részét végül olyasmire költötték, aminek vajmi kevés köze volt a járványhoz, például utakat építettek belőle.

Bonyolítja a helyzetet, hogy „az egészségbiztosítási garancia­program nem ír elő önálló csomagokat a koronavírus elleni oltáshoz, azonban az oltás beadásának útitervére való tekintettel egy ilyen csomagnak technikailag léteznie kell, mivel ezt az oltást nem tartalmazza az oltási naptár, és nem tartozik egyik egészségügyi szolgáltatási csomagba se” – mutat rá összeállításában a zn.ua. Értelemszerűen a költségvetés sem különít el nevesített forrást a koronavírus elleni oltások beadására, fedezendő az egészségügyi intézmények ezzel kapcsolatos kiadásait.

Kérdések merülnek fel azoknak a kockázati csoportoknak a javasolt rangsorolása kapcsán is, amelyeket elsőkként terveznek beoltani. Az ukrán forgatókönyv jelentősen eltér az európai államok megközelítésétől. A különlegessége az, hogy az oltási ütemterv nem kizárólag fiziológiai tényezőket (életkor, kísérő betegségek) vesz figyelembe az elsőbbségi oltási csoportok meghatározásához, hanem szubjektíveket és politikaiakat is – mutat rá a zn.ua. „Például a 60 és 64 év közötti, valamint 18–59 éves, kísérő betegségeik miatt a Covid okozta szövődmények és halálozás szempontjából kockázati csoportba tartozó személyekhez viszonyítva prioritást élveznek a kritikus fontosságú állambiztonsági struktúrák dolgozói: Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata (DSZNSZ), nemzeti rendőrség, SZBU, a fegyveres erők katonái, Belügyminisztérium.”

Mindemellett a jogi szabályozás miatt problémák adódhatnak egyes immunbiológiai készítmények ukrajnai bejegyzése kapcsán. Arról nem is szólva, hogy a jelenlegi törvények nem tartalmaznak olyan kivételt, amely lehetővé tenné a Covid–19 elleni vakcinák mentesítését az importellenőrzési eljárás alól. Holott az időnek már csak a vakcinák speciális tárolási igényei (hűtés) miatt is nagy a jelentősége.

A lakosság átoltása szempontjából a fentiekkel vetekedő kockázati tényezővé válhat a kormányzat ügyetlenkedése is. A vakcinázás eddigi késése jelentős mértékben visszavezethető az egészségügyi miniszter és az ukrajnai egészségügyi beszerzéseket intéző állami cég között tavaly kitört és állandósult háborúskodásra. Ám nem egyedül a tárcavezető okolható a mulasztásokért. Emlékezhetünk rá, hogy Volodimir Zelenszkij elnök tavaly áprilisban még igen magabiztosan jutalmat ajánlott a koronavírus elleni oltóanyag vagy gyógyszer kifejlesztőjének. Aztán csak múlt az idő, és nem történt semmi. Decemberben Zelenszkij egyik interjújában már elismerte, hogy országa nehéz helyzetben van, mivel egyelőre nem sikerült megállapodnia a koronavírus elleni vakcinák szállításáról egyetlen nyugati partnerével sem. A Bankovaja fél beismerni a mulasztását, igyekszik az ukrajnai vakcinázási kampány késéséért a felelősséget az Egyesült Államokra és Európára hárítani, míg belföldön Sztepanov egészségügyi minisztert teszik meg bűnbaknak – mutat rá a zn.ua. Sokan attól tartanak, hogy a nagy bűnbakkeresés közepette a tömeges oltás megkezdése szenvedhet további késedelmet.

Denisz Smihal kormányfő nyugalma és optimizmusa mindeközben megingathatatlannak tűnik. Az Interfax–Ukrajina hírügynökségnek adott hétfői interjújában közölte, Kijev jelenleg hat olyan vakcina gyártójával folytat tárgyalásokat oltóanyag beszerzéséről, amelyek a kísérletek harmadik stádiumánál tartanak. A korábban bejelentett kínai vakcinával együtt további három készítményből is érkezhet az országba már a közeljövőben, erősítette meg. Más források viszont arról számolnak be, hogy a már beígért Sinovac-oltóanyag szállításával is gondok lehetnek, amennyiben beigazolódik, hogy a hatékonysága nem éri el a 70%-ot.

(ntk)