Nagyarányú pusztulás után, vérfrissítés előtt

Bajban a mezeinyúl-állomány

2021. január 24., 17:42 , 1041. szám
Kész Attila

Ha az átlagember azt gondolja, hogy a közismerten nagyon szapora mezei nyúl állományával aztán végképp nem lehet gond, akkor az átlagember téved. Ugocsában csak három, szúrópróbaszerűen kiválasztott vadásztársaság területén is nagymértékű pusztulást hozott számukra az elmúlt öt esztendő. Mitől romolhatott le drasztikusan egy igen szapora állat populációja, és mit tesznek a vadásztársaságok annak feljavításáért? – merül fel a kérdés.

A többek között Nagyszőlős és Mátyfalva határában is vadászterületekkel rendelkező Medik Vadásztársaság tagjai a 2015-ös vadászidényben még 78 mezei nyulat lőttek ki, idén viszont már csak 15-öt, s nem azért, mert rosszabbul céloznának a vadászok, vagy ügyesebben kicseleznék őket a tapsifülesek, hanem azért, mert egyszerűen kevesebb mezei nyúl található a települések határában. Mint elnökük, Varjú László verbőci állatorvos kifejti, öt év alatt kétharmadára csökkent az állomány. Az 1 073 hektáros vadászterülettel bíró Verbőci és Feketepataki Vadásztársaság még nagyobb veszteséget szenvedett el. Kész Attila elnök elmondása szerint 2015-ig évente kb. 100-120 mezei nyulat kaptak puskavégre a vadászok, az eltelt fél évtized alatt viszont a 15 százalékára zuhant a populáció nagysága, a tavalyi, november 1-jén kezdődő és december 26-ig tartó vadászidény kezdetén már csupán négy példányt lőttek ki, ekkor aztán úgy döntöttek, leállnak a mezei nyúl vadászatával, míg újból magához nem tér a populáció. Ugyancsak az állomány nagyarányú leépülésével szembesült a Tiszakeresztúri Vadásztársaság is.

– Több lehetséges magyarázatot próbáltunk találni a drasztikus csökkenésre – fejti ki Kész Attila. – A rókaállományunk is nagyszámúvá vált, ezért intenzíven kezdtük irtani a dúvadaknak minősülő ragadozókat. De ugyancsak gyanakodni kezdtünk a gyomirtókra és a növényvédő szerekre is, melyeket repülőgépekről is permeteznek. Tudomásunkra jutott, hogy olyan gyomirtókat is behoznak Magyarországról, majd használnak nálunk, melyek kiszórását az anyaországban már betiltották, mivel kiderült, hogy mérgezik az apróvadakat: a mezei nyulat, a fácánt, a fürjet, a foglyot, melyek érzékenyek a gyomirtókra és a növényvédő szerekre. Aztán kiderült, hogy egy betegség is áll a háttérben.

Felerészben valóban a gyom­irtók és a növényvédő szerek felelősek a mezeinyúl-állomány drasztikus csökkenéséért, felerészben viszont a HPV-vírus, mely megtámadja mind a házi nyulakat, mind a mezei nyulakat – tudom meg Varjú Lászlótól.

– Mit lehet hát tenni a populáció felerősítéséért?

– A Tiszakeresztúri Vadásztársasággal együtt behálózott nyulakat hozunk Magyarországról, hogy vércserével frissítsük, erősítsük fel az állományt. Mi tizenhármat, ők tizenkilencet vásároltak, melyeket majd Mándy Gyula tiszakeresztúri állatorvos, a Tiszakeresztúri Vadásztársaság elnöke fogja beoltani a HPV-vírus elleni vakcinával – magyarázza Kész Attila. – Anyaországi vadászbarátaink arra hívták fel a figyelmünket, hogy ők háromévente alkalmaznak vércserét, s megjegyezném, azok a vadásztársaságok, melyek területén nagyszámban élnek mezei nyulak, azért frissítik fel a fenti módszerrel az állományukat, hogy minél nagyobb példányok szülessenek, mivel a hosszú ideig tartó beltenyészet is gyengíti a populációjukat.

– Mi is az a behálózott nyúl, és mennyibe kerül a beszerzésük?

– Egyetlen behálózott mezei nyúl húszezer forintba kerül. Igen, nem olcsó, ezért szeretném még egyszer megköszönni minden vadásztársamnak, hogy hozzájárultak megvásárlásukhoz, elsősorban a már nyugdíjas vadásztársaimnak, akik nagy áldozatot hoztak e nemes ügy sikeréért, hiszen számukra ez az összeg magasabb, mint a nyugdíjuk… S mit jelent a behálózott nyúl kifejezés? Vannak telepek, ahol zárt körülmények között, természetes ellenségeik nélkül tenyésztik a mezei nyulakat, de csak úgy érdemes ezekről a telepekről vásárolni állatokat, ha mi is ugyanilyen élőhelyet tudunk biztosítani a számukra. A behálózott nyúl viszont természetes ellenségeivel együtt él, így magasabb szintű a túlélő képessége. A behálózott mezei nyulak esetében vadászok és hajtók hajtják a nyulakat egy több száz méter hosszú, lefektetett háló felé, ahol a földre lapuló vadászok várják, mikor érnek a hálóhoz a tapsifülesek. Akkor aztán hirtelen felugranak, és a társaikkal együtt hálóba fogják az odahajtott állatokat. Ezért nevezzük ezeket behálózott mezei nyulaknak – tájékoztat Kész Attila.

– Milyen további terveik vannak az állomány felerősítésére?

– Elhatároztuk, hogy idén nem fogunk vadászni mezei nyúlra, aztán majd eldöntjük, mit tegyünk a későbbiekben. Mivel igazán szapora állatok, nekünk csak annyi a feladatunk, hogy kedvező körülményeket alakítsunk ki nekik. Akkor ők – a szaporaságuknak köszönhetően – kellő nagyságúra emelik a populációjukat. A kedvező körülmények kialakításában viszont nemcsak a vérfrissítésnek, illetve a bevállalt vadászatfelfüggesztésnek van nagy szerepe. Itt, a Föld nevű bolygón, bizony, az emberi beavatkozás nagyon nagy hatást gyakorol a természetre, hol pozitív, hol negatív irányút. Ezért arra kérem a gazdákat, figyeljenek oda, milyen gyomirtókat használnak. Úgy gondolom, ha ezt megteszik, akkor közös erővel megvédhetjük a természetes élővilágot, melyet őseink úgy adtak át nekünk, hogy az még apróvadban gazdag volt…

És ez így tökéletes végszó.

Lajos Mihály