Minden eszközzel a külhoni magyarság jogvédelméért
A Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) január 29-én, pénteken tartotta meg a tevékenységüket összefoglaló online sajtókonferenciát Zoom alkalmazáson keresztül, amelyen főként a múlt évi és az azt megelőző évek eredményeiről, nehézségeiről számoltak be, valamint szó esett az idei évi tervekről is.
A Külhoni Jogvédő Intézet 2012-ben alakult meg budapesti székhellyel, amely alapítványi háttérrel működő civil szervezet. Célja hozzájárulni a külhoni magyarok jogvédelméhez azon esetekben, ha személyeket, csoportokat és intézményeket magyarságuk vagy vélhetően magyarságuk miatt ér jogsérelem. Minden eszközzel arra törekednek, hogy a szomszédos országokban betartsák az őshonos nemzeti közösségekre vonatkozó jogszabályokat, valamint az adott ország által aláírt ide vonatkozó nemzetközi egyezményeket.
A külhoni magyarok helyzetével kapcsolatban Magyarország összes szomszédos országa közül Ausztriában a legjobb a helyzet, ott nincs is szükség jogsegélyszolgálatot nyújtó irodára. Horvátországban és Szlovéniában a magyarok alkotmányba foglalva államalkotó tényezők, jár nekik a parlamentben egy képviselői hely. A Vajdaságban (Szerbiában) elfogadják az autonómia gondolatát, és el is indult az autonómia megvalósítása. Ugyanakkor van három kritikusnak nevezhető régió – Erdély, a Felvidék és Kárpátalja –, amelyekben a többségi nemzet meghatározó politikai erőinek a célja az, hogy felszámolják a magyarságot az országuk területén.
Mindezt nem XX. századi módszerekkel teszik, hanem asszimilációra vagy kivándorlásra kényszerítik az ott élő magyarságot, akiket emellett súlyos diszkrimináció is ér. Jellemző a nyelvhasználat drasztikus csökkenése is. Mindez persze sehol sincs nyíltan kimondva, de a gyakorlat erre utal. Ezen belül Kárpátalján még fizikai létükben is veszélyeztetve vannak a magyarok – hangzott el a sajtókonferencián.
Dr. Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója elmondta, hogy természetesen minden szolgáltatás térítésmentes. A már megtörtént jogsérelmek orvoslása és a jövőbeli jogsértések visszaszorítása érdekében támogatást nyújtanak a határon túli magyarok jogvédelmének ellátásában fontos szerepet vállaló ügyvédeknek, e területen tevékenységet végző jogászoknak, civil jogvédő szervezeteknek. Ennek keretében állandó jogsegélyhálózatot működtetnek a Kárpát-medencében. Csóti szerint a Baltikumban és a Balkánon már jobban megértik a kisebbségben élő magyarok gondjait, mert több nép van hasonló helyzetben, mégis mindegyik eset egyedinek tekinthető.
A KJI igazgatója azt is elmondta, hogy a szervezet tevékenysége három pilléren nyugszik. Az első a kiterjedt jogsegélyszolgálati hálózat az egész Kárpát-medencében, amely olyan irodákból áll, ahol bárki teljesen ingyenesen jogi tanácsot kaphat, ha magyarsága miatt sérelem éri. Emellett szintén ingyenesen képviseletet biztosítanak a konkrét peres és egyéb, például közigazgatási eljárásokban is.
„A múlt évben 19 állandó jogsegélyszolgálati iroda működött a következő területi elosztásban: Erdélyben hat, a Vajdaságban négy, Kárpátalján négy, a Felvidéken három, Horvátországban és Szlovéniában pedig egy-egy. Szintén az előző évben 33 konkrét peres eljárásban nyújtottunk segítséget, Erdélyben húsz, a Vajdaságban kilenc, Kárpátalján három, a Felvidéken pedig egy esetben. Az elmúlt nyolc év alatt 209 konkrét peres ügyet képviseltünk helyi ügyvédek által, aminek révén közvetlen és közvetett módon nagyjából 3 ezer külhoni honfitársunknak nyújtottunk érdemi segítséget” – hangsúlyozta a szervezet elnöke.
A szervezet második fontos alappillére az oktatás, amelyen belül minden évben a Nemzetpolitikai Kutatóintézettel közösen nyári egyetemek szervezésére kerül sor külhoni jogászhallgatók, fiatal jogászok és kezdő ügyvédek számára. Az előző évben a járványhelyzet miatt erre csak online kerülhetett sor.
„Végezetül a munkánk harmadik fontos pillérét a tudományos munka jelenti. Kisebbségvédelem címmel tudományos folyóiratot adunk ki immár harmadik éve, emellett pedig hamarosan kikerül a nyomdából Trianon 100 című különszámunk magyar és angol nyelven, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karával közösen jelentetünk meg hazai és külföldi szerzők tollából” – mondta dr. Csóti György.
Tevékenységeik közé sorolta még Csóti György a különféle konferenciák megrendezését. Minden év novemberében 2-3 napos konferencián számolnak be külhoni partnereik ez elmúlt időszak sikereiről és sikertelenségeiről. Ilyenkor külső szakértők és politikusok is tartanak előadásokat. 2020-ban részben nemzetközivé tették az online konferenciát, angol nyelvű szekciókban sok külföldi szakember tartott előadást Spanyolországtól (Baszkföld) kezdve Szírián (Kurdisztán) át Indonéziáig.
A Kisebbségi Jogvédő Intézet a munkájához szükséges anyagi eszközöket a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül kapja, de az eszközökre minden évben pályázniuk kell – tudhattuk meg az intézet elnökétől.
K. K.
