Himnuszéneklés: gombhoz a kabátot

A szürtei kistérségi önkormányzat alakuló ülésén történtek miatt kipattant skandalum után számítani lehetett rá, az ukrán nemzetféltők nem érik be annyival, hogy az SZBU eljárást indított azon helyi képviselők ellen, akik az állami himnuszt követően nemzeti imádságunkat is elénekelték. Úgy tűnik, a következő célpont a Beregszászi Kistérségi Tanács lett.

Egészen mostanáig a beregszászi önkormányzatban is hagyomány volt, hogy az ünnepi tanácsülések az ukrán és a magyar himnusz eléneklésével végződtek alkalomadtán. Ez a szokás eddig nem volt rögzítve az önkormányzat ügyrendjében, mivel senki, még a kisebbségben lévő ukrán képviselők sem tartották lényegesnek szabályozni a kérdést: aki akarta, énekelte a magyar himnuszt, aki nem, az hallgatott. A szürtei események hatására azonban a beregszászi kistérségi tanács frakcióinak egyeztető ülésén felmerült, hogy a hagyomány megőrzése és szabályozása végett célszerű lenne az önkormányzat ügyrendjében is rögzíteni nemzeti imánk eléneklésének lehetőségét. Elkerülendő a félreértéseket és konfliktusokat, a képviselők úgy határoztak, hogy jogi szakvéleményt kérnek arra vonatkozólag, sérti-e az ország törvényeit, ha az ukrán himnusz után a képviselők egyikének vagy egy csoportjuknak a kezdeményezésére a helyi nemzeti kisebbségek és az Európai Unió „imái, énekei” is elhangzanak az ünnepi ülések kezdetén és végén. A döntés nyomán Tokár Ljudmila, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) képviselője, a tanács titkára decemberben megküldte véleményezésre az ügyrendet módosítani hivatott indítvány szövegtervezetét.

Ezen a ponton azonban váratlan fordulatot vett az ügy, ugyanis nem az illetékes járási vagy megyei közigazgatási hivatal, még csak nem is a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség véleményezte a szövegtervezetet – vagyis nem azok a hatóságok lettek felkérve, amelyek véleményezni hivatottak az önkormányzatok határozatait –, hanem az Avgusztin Volosin nevét viselő Kárpáti Egyetem Stratégiai és Politikai-Jogi Kutatóintézet. A kevéssé ismert ungvári oktatási intézmény kutatóintézete egy hónappal később megküldte válaszát. A szakértői vélemény hosszú oldalakon keresztül idézi az önkormányzatok tevékenységére, a nemzeti kisebbségek, a polgárok jogaira vonatkozó és az egyéb törvényi normákat, mígnem levonja a következtetést, hogy az önkormányzatok nem jogosultak ügyrendjükben a nemzeti kisebbségek és az Európai Unió imáinak, énekeinek előadásáról rendelkezni, egyebek mellett azért, mert ez sértené Ukrajna Alkotmányát és törvényeit. Tegyük hozzá: a szakértőnek egyetlen olyan jogszabályi passzust sem sikerült felmutatnia a kilencoldalas dokumentumban, amely tételesen tiltaná a himnusz- vagy imaéneklést.

Érdemes elidőzni néhány mondat erejéig a szakértő személyénél, aki nem más, mint Viktor Begy: kárpátaljai ukrán nacionalista politikus, vállalkozó, jogász és ortodox pap (püspök!) egy személyben. A fiatalabb olvasók előtt talán nem, vagy csak kevéssé ismert Begy több évtizedes, a múlt század kilencvenes éveiig visszanyúló politikai tevékenysége. A pershij.com.ua szerint pályafutását még a szovjet kommunista ifjúsági szervezet, a Komszomol tisztviselőjeként kezdte a Técsői járásban. Később parlamenti képviselővé választották a Népi Ruh színeiben, majd egyéb ukrán hazafias pártok és civil szervezetek tagjaként is feltűnt, s mindig talált okot és alkalmat a magyarság bírálatára, illetve nem lankadt bizonygatni, hogy Kárpátalja ősi ukrán föld. Legtöbbünk időnként szélsőséges véleményeket is megfogalmazó lapja, a Szribna Zemlja (Ezüst Föld) miatt emlékezhet rá, no meg azért, milyen vehemensen tiltakozott elvtársaival együtt a vereckei honfoglalási emlékmű felállítása és engedélyezése ellen. Képzelhetik ezek után, micsoda meglepetést okozott, amikor 2019-ben kiderült róla, hogy titokban felvette a magyar állampolgárságot. Természetesen ezt a helyzetet is igen eredeti módon kezelte: miután lelepleződött, bejelentette, hogy maga mondott le magyar állampolgárságáról. Állítólag még panaszkodott is, hogy milyen lassú az eljárás. Akárhogyan is, Áder János köztársasági elnök végül eleget tett kérésének.

Begy szakértői véleményét múlt héten ismertették a beregszászi kistérségi önkormányzat ülésén. A „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt frakcióvezetője, Darcsi Karolina érthető módon mindjárt jelezte, kezdeményezik egy újabb, független szakértői vélemény elkészítését.

A szellemet azonban nem lehet csak úgy visszagyömöszölni a palackba. Az eset híre eljutott a nacionalista Zakarpattya Online portálhoz, amely cikkében mindjárt a „radikális erők” összeesküvését vélte felfedezni a beregszászi események mögött.

Itt tartunk most, és mindenki arra vár, akad-e olyan állami hivatal Ukrajnában, amely ki meri mondani, hogy jelen helyzet szerint semmilyen jogszabály nem akadályozza nemzeti imánk eléneklését a helyi önkormányzatok ülésein.

Igaz, nem tudhatjuk, hogy meddig tarthat még a jelenlegi áldásos helyzet. A kárpátaljai Anatolij Kosztyuh parlamenti képviselő, aki a Nép Szolgája párt listájáról került a Legfelső Tanácsba 2019-ben, két törvénymódosító indítványt is benyújtott e tárgyban. Az egyik megtiltaná „külföldi himnuszok előadását” az önkormányzati üléseken (kivéve: külföldi delegációk jelenlétében), miközben az állami himnusz kötelezővé válna az ülés elején és végén is. A másik indítvány közigazgatási szabálysértéssé tenné a tanácsi himnuszéneklést, a nem adózó minimális jövedelem 100–200-szorosának megfelelő (1700–3400 hrivnya) bírsággal sújtva a szabálysértőket.

Kosztyuh indítványai megerősítik, hogy az illetékesek nem találtak eddig olyan törvényi normát, amely egyértelműen tiltaná a tanácsi ima- vagy himnuszéneklést.

(ntk)