A fegyvertartásról

2021. február 9., 11:56 , 1043. szám

„Vállalkozóként egyre nagyobb értékeket tartok a házamnál, nemegyszer nagyobb összegekkel kell utaznom. Érdekelne, hogy milyen indokokkal tarthatok lőfegyvert magamnál, egyáltalán milyen lépéseket kell tennem annak érdekében, hogy fegyvert tarthassak?”

– Napjainkban Ukrajna talán az egyetlen olyan országa Európának, ahol nincs egységesen, törvényi szinten rendezve a fegyverkereskedelem és a fegyvertartás kérdése. Ma a fegyverek megvásárlásának, tartásának és értékesítésének alapvető szabályait a Belügyminisztérium 1998. évi 662. sz. végzésével jóváhagyott utasítás (Інструкція про порядок виготовлення, придбання, зберігання, обліку, перевезення та використання вогнепальної, пневматичної, холодної і охолощеної зброї, пристроїв вітчизняного виробництва для відстрілу пат­ронів, споряджених гумовими чи аналогічними за своїми властивостями метальними снарядами несмертельної дії, та патронів до них, а також боє­припасів до зброї, основ­них частин зброї та вибухових матеріалів), a Büntető törvénykönyv 263. cikkelye és egyéb alsóbbrendű normatív dokumentumok tartalmazzák. (Például: Тимчасова інструкцію про порядок придбання, зберігання, обліку, використання та застосування пристроїв вітчизняного виробництва для відстрілу патронів, споряджених гумовими чи аналогічними за своїми властивостями метальними снарядами несмертельної дії, та зазначених патронів працівниками суду, правоохоронних органів та їх близькими родичами, а також особами, які беруть участь у кримінальному судочинстві, народними депутатами України, членами громадських формувань з охорони громадського порядку і державного кордону, військовослужбовцями, крім тих, які проходять строкову військову службу, державними службовцями та журналістами, від 11 жовтня 2000 р. за № 696/4917.)

Ukrajnában a 18. életévüket betöltött, azaz nagykorúvá vált személyek vásárolhatnak pneumatikus és gázfegyvert; 21 éves kortól engedélyezett a sima csövű vadászfegyver tartása; a 25. életév betöltése után pedig vont csövű vadászfegyver is beszerezhető. A nagykorú ukrán polgárok használhatnak gázpisztolyokat és -revolvereket is, amelyek könnygázzal, egyéb irritáló anyagokkal töltöttek. A fentebb említett 696/4917. számú utasítás felsorolja, hogy kik jogosultak traumatikus (azaz gumilövedékkel töltött) fegyvert tartani a bűnüldöző szervek, bíróságok munkatársain és közeli hozzátartozóikon, egyéb állami hivatalok dolgozóin kívül: ezek a parlamenti képviselők, a közrend és az államhatár védelmében részt vevő civil alakulatok tagjai, a hivatásos katonák (tehát a sorkatonák nem!) és az újságírók.

Viszont kizárólag katonák és a bűnüldöző szervek munkatársai kaphatnak engedélyt úgynevezett rövid csövű lőfegyverek vagy maroklőfegyverek (különböző rendszerű pisztolyok és revolverek) tartására. A civileknek nincs erre lehetőségük. Kivételt képeznek azok, akiket az Elnöki Hivatal, a Belügyminisztérium, az Ukrán Biztonsági Szolgálat vagy a Védelmi Minisztérium lőfegyverrel tüntet ki. Külön kategóriába sorolhatók, ám témánk szempontjából érdektelenek azok, akik állami hivataloknál, intézményeknél, vállalkozásoknál értékmegőrzéssel összefüggő feladatokat látnak el.

A hatályos szabályozás nem korlátozza a polgár által tartható fegyverek számát, amennyiben biztosítani tudja a biztonságos tárolásukat. Azonban bármilyen lőfegyverről legyen is szó, csak hatósági engedéllyel tarthatók.

Lőfegyver legális beszerzéséhez be kell nyújtani az engedély kiadásához megkövetelt dokumentumokat a nemzeti rend­őrség illetékes engedélyező szervének:

• a kérelmező lakóhelye szerint illetékes rendőrségi szerv vezetőjének címzett kérvényt;

• a rendőrségen igényelhető és kitölthető űrlapot;

• a 127/o forma szerinti egészségügyi igazolást;

• igazolást a fegyverekkel kapcsolatos műszaki ismeretek, kezelési és alkalmazási tudnivalók elsajátításáról (ehhez el kell végezni egy tanfolyamot);

• a fegyver engedélyezésével és nyilvántartásba vételével összefüggő szolgáltatásáért megállapított díj befizetését igazoló nyugtát;

• a személyi igazolványt és annak fénymásolatát;

• a büntetlen előéletről szóló igazolást a rendőrség munkatársainak önállóan kell igényelniük.

Az okmányok beadásától számított egy hónapon belül állítják ki a fegyvertartási engedélyt, miután ellenőrizték az igénylő által közölt információkat, illetve meggyőződtek róla, hogy a kérvényező megteremtette otthonában a fegyver biztonságos tárolásának feltételeit.

Az engedély kiadása után az igénylőnek három hónap áll rendelkezésére, hogy beszerezze a fegyvert. Amennyiben az igénylő meggondolta magát a fegyvervásárlást illetően, netán a három hónap nem volt elégséges ehhez, az engedélyt vissza kell adnia, vagy meg kell hosszabbíttatnia az érvényességét.

A fegyver tárolására vonatkozó előírások egyebek mellett kikötik, hogy fegyvert csak speciális fémszekrényben vagy széfben szabad tartani a tulajdonos állandó vagy ideiglenes lakóhelyén. A széfet „titkos”, azaz kívülállók számára ismeretlen helyen kell elhelyezni, s csavarokkal szükséges rögzíteni a padlóhoz és a falakhoz. Kulcsa csak annak lehet a széfhez, akinek a fegyvertartási engedélyt kiadták. A kulcs a közeli hozzátartozóknak sem adható át! A fegyver csak kiürítve, azaz töltetlenül tárolható. A tárolás helyéről és feltételeiről tájékoztatni szükséges a rendőrséget.

A bűnüldöző szervek megfoszthatják a fegyvertől a polgárt a nem megfelelő tárolásért (például a széf nincs csavarokkal a padlóhoz rögzítve), másoknak való átadásáért, engedély nélküli vagy töltött állapotban való tartásáért. Ugyancsak elvehetik a fegyvert a hatóságok, ha azt nem regisztrálták újra idejében. Az újraregisztrálást háromévente kötelező elvégezni. A hatályos rend szerint a bűnüldöző szervek bármely nap kijevi idő szerint 7 és 22 óra között ellenőrizhetik a fegyvertartás feltételeinek betartását.

A fegyvertartónak felelősségbiztosítást kell kötnie a fegyver birtoklásával, tárolásával, viselésével, használatával harmadik félnek okozott anyagi kár ellen.

Érdemes megemlíteni, hogy a Büntető törvénykönyv szabadságvesztéssel rendeli büntetni a lőfegyverek (a sima csövű vadászfegyverek kivételével) illegális viselését, tárolását, megszerzését, átruházását, átalakítását, javítását vagy értékesítését (lásd a Btk. 263. és 263/1-es cikkelyét!).

Mint látható, a jogalkotó gondosan kerüli, illetve kizárja annak a lehetőségét, hogy a polgár éles lőfegyverrel rendelkezzék, védje önmagát, családját és értékeit. Az ukrán társadalomban évek óta élénk vita tárgyát képezi a fegyvertartás esetleges liberalizálásának kérdése.

hk