Belpolitika: Razumkovnak mennie kell?

2021. február 17., 16:34 , 1045. szám

Az elmúlt napok egyik legnépszerűbb belpolitikai pletykája, hogy inog a szék Dmitro Razumkov, a Legfelső Tanács elnöke alatt. A hírt ugyan nem erősítették meg hitelt érdemlően, de önmagáért beszél, hogy a nemzeti és az „oroszbarát” ellenzéki sajtó egyaránt foglalkozik vele.

Emlékezhetünk rá, Razumkov Volodimir Zelenszkij elnökválasztási kampányának, majd a parlamenti választási kampánynak is meghatározó alakja volt. Ennek fényében a legtöbben magától értetődőnek tartották, hogy őt jelölték, majd választották meg a Legfelső Tanács elnökévé. Egyesekben azonban már ekkor felmerült, hogy Razumkovnak, mint a választásokon győztes Nép Szolgája párt listavezetőjének elvben a miniszterelnöki posztot illett volna felajánlani. E logika szerint a parlamenti elnöki tisztség számára olyan lehetett, mintha félreállították volna – különös tekintettel arra, hogy miféle „államférfiak” jelentek meg ezután az elnök közvetlen környezetében.

Ahogy múlt az idő, a külső megfigyelők számára is egyértelmű lett, hogy a házelnök és az államfő eltávolodtak egymástól, ám még ekkor sem gondoltak semmi rendkívülire. Már csak azért sem, mert az idő múlásával Razumkov lett a Ze!-csapat legnépszerűbb tagja. Utóbb kiderült, talán éppen a népszerűsége okozhatja a politikai vesztét.

Csak megerősítette a pletykákat az átlagpolgárok szemében, hogy nemrég jelentették, a Razumkov Központ által végzett legutóbbi közvélemény-kutatás szerint Dmitro Razumkov az elnökválasztás második fordulójában veszítene ugyan Volodimir Zelenszkijjel szemben, de az urnákhoz járulók 40%-a kész lenne támogatni őt. (A névazonosság nem véletlen, a Központ névadója a házelnök papája, neki magának azonban semmi köze az intézményhez.)

Azért a szakemberek óva intenek attól, hogy ami történik, azt puszta féltékenységnek, a potenciális konkurens eltávolítására tett kísérletnek tekintsük az Elnöki Hivatal részéről. A bloggerből lett politikus, Anatolij Sarij szerint a házelnök leváltásának oka a túlzott önállósága lehet. Mások azt állítják, Dmitro Razumkovnak politikai ambíciói vannak, ezért igyekszik függetleníteni magát az Elnöki Hivataltól, és éppen ez az, ami nem tetszik a Bankovaja urainak.

Razumkov „önállóságát” példákkal is alátámasztja a strana.ua. Az „oroszpárti” portál eszünkbe juttatja, hogy amikor a napokban a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács ülésén a három ellenzéki csatorna, a 112 Ukrajina, a NewsOne és a ZIK elnémításáról határoztak, Razumkov volt az egyetlen a testületben, aki tartózkodott a szavazásnál, mivel nem tartotta kellően megalapozottnak a döntést. Azt is felrótták neki, hogy a Legfelső Tanács elnökeként nem támogatta az Elnöki Hivatal elképzelését, amely ismét bővíteni szerette volna a megbízott (azaz a Legfelső Tanács által tisztségükben meg nem erősített) kormánytagok hatáskörét, ami újabb parlamenti szavazást és törvénymódosítást igényelt volna. Végül egyértelmű és nyilvánvaló szembeszegülés volt részéről az államfői akarattal, hogy második alkalommal sem volt hajlandó támogatni Jurij Vitrenkónak, Zelenszkij jelöltjének miniszterelnök-helyettessé történő kinevezését a parlamentben.

Az ellenzék nemzeti-nacionalista szárnyához köthető Ukrajinszka Pravda szerint Zelenszkij nem pusztán eltávolítani szeretné Razumkovot, hanem kinevezné a helyére Ruszlan Sztefancsuk hivatalban lévő házelnök-helyettest. A portál összeállítása szerint jelenleg Sztefancsuk tűnik a legmegfelelőbb jelöltnek a házelnöki tisztségre, bár nem eléggé felkapott a médiában. Állítólag már meg is kezdték a felkészítését az új szerepre.

Sztefancsukot persze nem azért ültetnék a házelnöki székbe, mert a jelenlegi elnök nem fest jól az elnöki emelvényen, hanem mert az államfő megbízik benne. Állítólag mostanában afféle háromtagú agytrösztöket hoznak létre a fontos kormányhivatalokban és állami intézményekben, amelyek feladata kitalálni, hogyan lehetne az adott hivatal tevékenységének formálásával javítani Zelenszkij elnök egyre csak hanyatló népszerűségén. Ebből a szempontból a parlament különösen fontos hely, s az elmondottak fényében nem csoda, hogy a jelenlegi házelnököt eddig nem vonták be ebbe a munkába.

Mindazonáltal úgy tűnik, egyelőre mégsem fogják erőltetni a házelnökcserét, mivel ahhoz egyfelől nyilvánosan meg kellene magyarázni, miért nem felel meg Razumkov, másfelől biztosítani kellene a Legfelső Tanácsban a megfelelő számú támogató szavazatot Sztefancsuk számára. Ha a legegyszerűbb eljárást választják az elnökcseréhez, első lépésként 150 képviselő aláírásának összegyűjtésével kezdeményezni kellene a házelnök leváltásának napirendre tűzését, majd 226 honatyának igennel kellene szavaznia erre az indítványra a Rada plenáris ülésén. A parlamenti többséget adó Nép Szolgája rendkívül megosztott frakciójában ehhez bizonyosan nem lenne meg a szükséges szavazatmennyiség, s egyelőre az ellenzék sem tűnik érdekeltnek Razumkov menesztésében. Az ő szempontjukból valamivel jobb egy Zelenszkijjel esetenként szembeszegülő parlamenti elnök, mint egy olyan, aki minden kívánságát teljesíti.

De ha meg is lenne a szükséges számú szavazat Razumkov eltávolításához, még mindig el kellene magyarázni a közvéleménynek, miért akarják leváltani a középkorú háziasszonyok és a Zelenszkijből kiábrándult szavazók egy tekintélyes rétegének kedvencét, azt az embert, aki iránt pillanatnyilag a legerősebb a lakossági bizalom valamennyi ukrán kormányzati tisztviselő közül.

Arról nem is szólva, hogy egy ilyen nyílt támadás szinte bizonyosan rávenné Razumkovot, hogy önálló politikai pályára lépjen. Szakértők bizonyosra veszik, hogy számos követője lenne a Nép Szolgája pártban, vagyis egy kisebbfajta pártszakadás lehetőségét sem lehetne kizárni.

(zzz)