Tavaszi óraátállítás: maradunk a télben?

2021. február 21., 11:29 , 1046. szám

Európa talán az utolsó tavaszi óraátállítást készül levezényelni március 28-án, miután 2022-től megszűnik ez a gyakorlat az EU-ban. Könnyen megeshet, hogy Ukrajna viszont máris, azaz még idén lemond a nyári időszámításról, azaz maradunk „örökre” a téliben.

A napokban vetette fel ismét az országos média, hogy a Legfelső Tanács Gazdaságfejlesztési Bizottsága elfogadásra javasolta első olvasatban az időszámításról szóló törvényjavaslatot. A hír forrása maga Ruszlan Sztefancsuk, a házelnök első helyettese, a jogszabály egyik kezdeményezője és támogatója volt.

Olekszandr Kacsura, a Nép Szolgája párt parlamenti képviselője a vesti.ua-nak nyilatkozva minap úgy vélte, a jogszabálytervezetet már a közeljövőben elfogadhatják. „A törvényjavaslat körül nincs vita. Mindenki támogatja, hogy abbahagyjuk az óramutatók átállítását, mert ez negatívan hat a polgárok egészségére. Már rég meg kellett volna tenni. Biztos vagyok benne, hogy a többség megszavazza, és már idén március 28-án nem fogunk átállni a nyári időre” – adott hangot meggyőződésének a politikus.

Időháború

Vagyis előfordulhat, hogy Ukrajna véglegesen a téli időszámításban „ragadhat”, amivel Kijev megőrizheti a jelenlegi egyórányi eltérést a moszkvai időszámításhoz képest. Ismeretes ugyanis, hogy az ukrajnai nyári időszámítás idején ugyanannyit mutatnak az órák az orosz és az ukrán fővárosban, mióta Oroszország néhány éve lemondott a nyári időszámításról. Márpedig ez a jelek szerint semmiképpen sem maradhat így.

„Emlékeztetni szeretnék arra is, hogy a Krím bekebelezése után az Oroszországi Föderáció azonnal döntést hozott a moszkvai idő bevezetéséről az ideiglenesen megszállt területeken. Feladatunk az egységes kijevi idő bevezetése és megszilárdítása kivétel nélkül Ukrajna egész területén” – idézi Sztefancsukot a zn.ua.

Egyébként Oroszországban még 2011-ben szakítottak az óraátállítással, s 2017 óta van érvényben az állandó téli időszámítás.

Téli vagy nyári?

Ismeretes, hogy a téli időszámítás a természetes számunkra, vagyis ez volt az egyetlen időszámításunk, amíg a nyolcvanas évek elején a Szovjetunióban be nem vezették a nyári időszámításra való átállást, elsősorban a villamos energiával való takarékosság céljából.

Sztefancsuk most azt állítja, hogy az óraátállítás gazdasági célszerűsége nem bizonyított. Számos közgazdász is hasonló véleményen van. Mint rámutatnak, a múlt század elején, amikor a gyári munkások még korán reggel jártak dolgozni, villamos energiából pedig viszonylag keveset termeltek, volt értelme figyelembe venni a napfelkeltét és a napnyugtát. Napjainkban azonban, amikor a lakosság lényegesen kisebb hányada jár korán reggel dolgozni, viszont az emberek megszokták, hogy rengeteg energiát fogyasztanak az otthonaikban a háztartási készülékeikkel, a megtakarítás jelentősen csökkent.

Óraátállítás és egészség

Ahogyan az óraátállítás gazdasági jelentősége csökkent, úgy kezdtek egyre többet beszélni az átállásnak az emberi egészségre gyakorolt káros hatásairól. Jurij Havrilecsko szociológus például felvetette, érdemes lenne kiszámítani, hogy az áramfogyasztás csökkenésével elért megtakarításból mennyit költ a társadalom az átállás okozta egészségügyi panaszok orvoslására, illetve mekkora veszteségek adódnak abból, hogy az emberek nem tudnak teljes erőbedobással dolgozni az óraátállítás okozta közérzeti problémáik miatt.

„Hiszen a természet nem érti, mi az a téli vagy nyári időszámítás, az ember érzékenyen reagál rá, a test számára ez stressz. És ha leállítjuk ezt a kísérletezést a testen, azzal csak nyerni fogunk. Valamennyi őrült európai törekvésünk közül ez az egyetlen üdvözlendő és támogatandó” – idézi Havrilecskót a vesti.ua.

Sztefancsuk ezzel kapcsolatban elmondta, levélben fordult az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémiához és több orvosi egyetemhez. „Kivétel nélkül valamennyien támogatásukról biztosították a szezonális óraátállítás megszüntetésének elképzelését, mivel az negatívan hat az ember egészségére” – hangsúlyozta a politikus a Facebook közösségi oldalon.

Melyik időzónát válasszuk?

Egy probléma azonban még mindenképpen megoldásra vár: Ukrajna területén valójában három időzóna halad keresztül: Kijevben az UTC+2-es időt használják, míg a nyugati határszélen, azaz Kárpátalján az UTC+1-es lenne az ideális, vagyis ugyanaz, mint Budapesten, az ország keleti régióiban viszont az UTC+3-as, ami a moszkvai időnek felel meg. Ebből következik, hogy bármelyik időzónához igazítják Kijevben az egységes és állandó ukrajnai időt, az az ország némelyik régiójában több-kevesebb kellemetlenséget fog okozni. Szakértők egyértelműnek tartják, hogy amennyiben megszűnik a szezonális óraátállítás, marad a jelenlegi téli kijevi idő. Ezzel összefüggésben Sztefancsuk megjegyezte: a törvényjavaslat előkészítése során a második olvasatban való tárgyaláshoz bizonyos kistérségek számára lehetőséget biztosítanának regionális munkaidő bevezetésére. Arról, hogy a gyakorlatban ez mit jelentene, egyelőre még semmit sem tudni.

(hk)