„Jelzés, hogy itt élünk, értékeket teremtünk, s jövőnk is van!”

Felavatták Matl Péter Gúzsban című szoborkompozícióját

2021. február 26., 12:16 , 1047. szám

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján avatták fel Matl Péter szobrászművész Gúzsban című alkotását a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) udvarán.

A kommunista elnyomás áldozatainak számát világszerte mintegy 100 millióra teszik, ebből Kelet-Közép-Európában egymillió érintett volt, akiket börtönbe zártak, vallattak, megbélyegeztek, kínoztak, üldöztek, és akik kényszermunkatáborokban hunytak el, vagy akiket kivégeztek – mindenki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetőségétől, akit megnyomorítottak testileg és lelkileg. Kárpátalja történelmében az egyik legnagyobb tragédia a málenkij robot, melynek ürügyén a rendelkezésre álló adatok alapján vidékünkről több mint harminc­ezer személyt deportáltak szovjet munkatáborokba. Közülük több mint tízezren soha nem tértek haza. Nekik állít emléket Matl Péter szobra, melynek létrejöttét Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma támogatta.

Az ő emléküket elevenítette fel felszólalásában Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul: „A kommunizmus áldozatainak emléknapja egy fekete nap a magyar történelemben.” Emlékeztetett a sztálinizmus borzalmainak súlyára, a nemzet-, társadalom- és egyházüldöző terrorhelyzetre, amelyben osztozott az egész egykori Magyarország, minden magyarlakta terület, s különösen kivette részét a terror súlyos megpróbáltatásaiból Kárpátalja – fogalmazott a főkonzul. „Ezen a napon emlékezünk a mártírokra, a hősökre, az egyházüldözés áldozataira, […] az elnyomottakra, a megnyomorított családokra, arra a sok tízezer magyar emberre, akiket a történelemben addig páratlan módon kollektív bűnösség alapján elhurcoltak munkatáborba, s akik nagy része nem tért vissza szülőföldjére családjához” – mondta Szilágy Mátyás, s kiemelte, Matl Péter szobra méltóképpen érezteti az akkor megélt rettenetes emberi szenvedés emlékét.

Orosz Ildikó, a főiskola elnöke felidézte a kommunizmus meghatározó eseményeit és azok súlyos következményeit. „Fontosnak tartjuk, hogy megismertessük ezeket a történeteket a diákjainkkal, történjék ez a történelemoktatás vagy a pedagógia kapcsán, hiszen a pedagógia élettudomány. A mi életünkbe pedig a kommunizmus nagyon keményen beavatkozott” – hangsúlyozta az elnök asszony, majd beszédében kiemelte, hogy az alkotás mostantól vizuálisan is emlékeztetni fog mindenkit arra, hogy a szovjet diktatúra mennyi áldozatot követelt Kárpátalján, „a mi sorsunk egyúttal a kommunizmus által szőtt és font sors; s a mi problémáink még mindig ott vannak, ahol annak idején elültették 1944-ben.”

A szobrot megalkotó Matl Péter szobrászművész Bartha Gusztáv író és költő szavaival kezdte ünnepi beszédét, aláhúzva: a kultúrára való hajlandóságunkat és hozzá való készségünket az ősidők homályából hoztuk magunkkal, hogy általa megkíséreljük versbe szedni a megmagyarázhatatlant, hallatni a hallhatatlant, láttatni a láthatatlant; hogy végső soron el bírjuk viselni az elviselhetetlent; helyünk legyen a Nap alatt; felavathassuk a szabadságra törekvés mementóját – szoborral adózunk a lelki békénkért.

A háromalakos szoborkompozíció az érzelmi hullámzás azon fázisait rögzíti az elvágyódástól a tehetetlenségig, a tehetetlenség érzésén át a magába roskadásig, amit akkor él át az ember, amikor valamilyen oknál fogva elveszíti a lelki egyensúlyát, a szabadságát. Az aggódás, a szorongás és a félelem olyannyira a kárpátaljai magyarság mindennapjainak a részévé vált, hogy ki-ki önmagát láthatja viszont a három, tölgyfából faragott árnyalatban – olvasta fel Matl Péter Bartha Gusztáv az alkotásról szóló gondolatait.

„Ez egy olyan előadásmód, amely mindenkit megérint, s amelyet mindenki megért. Természetesen közrejátszottak a jelenleg zajló események is, a sok félelem, amiben élünk – így lett aktuálissá a szoborkompozíció. Az egyik alak megadta magát, a másik még reménykedik, a harmadik pedig lázad. A lázadó pont a főiskola felé néz, és onnan várja a reménységet” – fogalmazott Matl Péter az alkotásról szólva. „Ez az én személyes jelzésem az időben, térben, hogy itt élünk, értékeket teremtünk, s jövőnk is van!” – emelte ki a szobrászművész.

A történelmi egyházak képviseletében Molnár János római katolikus esperes-plébános és Marosi István görögkatolikus pap megszentelték az emlékművet, és áldást kértek a jelenlévőkre.

Az alkalom az emlékezés koszorúinak elhelyezésével zárult.

Csuha Alexandra