Járványkrónika: Oltanak vagy nem oltanak?
Jelentős késéssel, de mégiscsak elkezdődött múlt héten a lakosság beoltása a koronavírus ellen. Ukrajna lett a 95. ország a világon és az utolsó Európában, amelyben megkezdődött a vakcinázás – jegyzi meg a strana.ua.
A terv
Az oltást lépcsőzetesen fogják végezni – jelentette ki Viktor Ljasko egészségügyiminiszter-helyettes, országos közegészségügyi főorvos a médiának. A lépcsőzetes modell lényege, hogy a mobil oltóbrigádoknak folyamatosan dolgozniuk kell. „Egy mobil brigád naponta körülbelül 100 oltást végezhet egy intézményben” – fejtette ki Ljasko.
A brigádok egy bizonyos rend szerint fognak dolgozni. „E csapat esetében napi 100 oltással számolunk 28 napon keresztül. Vagyis 2800 oltást használnak fel. Ezt követően a 29. napon visszatérnek az első intézménybe, ahol 28 nappal korábban oltottak, és elvégzik az ismételt oltást” – ismertette az elképzelést az egészségügyi miniszter helyettese.
Ljasko hozzátette, hogy a jövőben, amikor további szállítmányok érkeznek az oltóanyagból, új brigádok és az oltási szobák is bekapcsolódnak a folyamatba.
A valóság
Az oltógépezet azonban csak lassan indult be, láthatóan már az elmúlt héten érkezett 500 000 adag oltóanyag felhasználása is problémát okozott. Denisz Smihal miniszterelnök vasárnap, öt nappal az oltási kampány kezdete után még mindig csak arról tudott beszámolni, hogy 3 141 ukránt oltottak be.
A kormányfő lelkesítendő népének elmondta, hogy Ukrajna 30 millió dózis vakcinát kötött le különböző gyártóktól. Egyben biztosított, hogy az év végéig minden jelentkező beoltathatja magát.
„Az oltás az országos terv szerint zajlik, és az orvosok kapják meg először a vakcinát a koronavírus elleni harc első vonalában. Ugyancsak megkezdődött tegnap a Luhanszk megyei katonák oltása… Az év folyamán mindenki megkapja az oltást, aki kívánja, mert így térhetünk vissza a megszokott életünkhöz” – bizonygatta a miniszterelnök.
A Smihalt idéző zn.ua portál ugyanakkor nem állta meg, és hozzáfűzte: ahhoz, hogy a kormányfő valóra tudja váltani ígéretét, lényegesen meg kellene növelni az oltás ütemét. Ha ugyanis az az elmúlt hét szintjén marad, a 30 millió dózis beadásához körülbelül 130 évre lesz szükség.
Gyanakvás
A strana.ua szerint az oltási kampány döcögése részben az embereknek a vakcina iránti bizalmatlanságára vezethető vissza, különösen, mivel a beoltottak jelentős részénél mutatkozott mindjárt az oltást követően erős immunreakció. Az Egészségügyi Minisztériumra hivatkozva írják, hogy az ukrajnai orvosok 60%-a elutasítja az oltás beadatását az AstraZeneca vakcinájának „a szegény országoknak gyártott klónjával, a Covishielddel”. (Tudniillik, ebből a vakcinából kapott Ukrajna félmillió adagot.)
A portál a vakcina minőségétől függetlenül is indokolatlanul lassúnak tartja az oltás ütemét, különösen annak fényében, hogy a hatalom január óta azt szajkózza, készen állnak az oltásra. Idézik a Bloomberg adatait az Ukrajnával szomszédos országokban napi átlagban beoltottak számáról. Ezek szerint Ukrajnában négy nap átlagát tekintve napi 785 főt oltottak be az elmúlt héten, miközben Lengyelországban 88 323-at, Magyarországon 41 563-at, Oroszországban 35 000-et, Romániában 21 950-et, Szlovákiában 10 433-at, Fehéroroszországban pedig 2 992-t.
Ez már a harmadik hullám?
Jól szórakozhatnánk a kormányzat ügyetlenkedésén, ha nem romlana megint az ukrajnai járványhelyzet. A kedd reggeli jelentés szerint 5336 új fertőzést regisztráltak az országban, a halottak száma pedig 162 fő volt. A legtöbb új esetet Ivano-Frankivszk (649 fő), Csernyivci (504), Vinnicja megyékből (453) és Kárpátaljáról (438) jelentették.
Egyre gyakrabban hallhatjuk, hogy Ukrajnát utolérte a járvány harmadik hulláma. Az Egészségügyi Minisztériumban sem zárják ki a betegség változó klinikai képe alapján, hogy az új, veszélyes koronavírustörzsek jelenhettek meg Ukrajnában.
„Hivatalosan még nem mutatták ki a brit és más, különösen veszélyes törzseket Ukrajnában. […] De erős a gyanúm, hogy bizonyos törzsek mégiscsak itt keringenek – mondta el Olha Holubovszka, az Egészségügyi Minisztérium vezető infektológusa az Obozrevatelnek. – Nagyon nehéz a klinikai kép ilyen változását csak a mikro- és makroorganizmusok adaptációs folyamataival magyarázni” – fejtette ki.
A szakembert ugyanakkor nem lepi meg, hogy egyelőre nem sikerült azonosítani az új vírustörzseket – ahogyan korábban a „nulladik beteget”sem sikerült. Mint fogalmazott, szakszolgálat nélkül ezt nem is lehet megtenni.
Baleset vagy öngyilkosság?
A hét végén újabb vérfagyasztó történet borzolta a kedélyeket. Szombaton tűz ütött ki a Csernyivci 1. Sz. Városi Klinikai Kórházban. A tűzben ketten életüket vesztették.
Az előzetes információk szerint az oxigénvezeték belobbanása következtében csaphattak fel a lángok az ötszintes kórházépület egyik első emeleti kórtermében. Később azonban a segodnya.ua arról számolt be a Csernyivci Megyei Állami Adminisztráció Egészségügyi Főosztályának vezetőjére, Oleh Csernyijre hivatkozva, hogy a hatóságok kizárták a tűz lehetséges okai közül az oxigén belobbanását, illetve a rövidzárlatot. Talán az újság kaphatott lángra az egyik beteg éjjeliszekrényén, azt azonban még nem tudják, hogy mitől. Nem zárják ki, hogy egy súlyosan beteg férfi gyújtotta fel magát a kórteremben. A szétterjedő lángok a szomszédos ágyon fekvő beteggel is végeztek.
(ntk)
