Kedvezmények a bírósági illetékek megfizetése terén

2021. március 7., 14:39 , 1047. szám

„A Kárpátalja előző számában a bírósági illetékekről volt szó. Némelyik illetéknek a mértéke – különösen, ami a vagyoni jellegű kereseteket illeti – számomra megdöbbentően magasnak tűnt. Hogyan fordulhat így bírósághoz a szegény ember? Érdekelne, hogy milyen kedvezményekre számíthat az egyszerű halandó a bírósági illeték megfizetésekor?”

– A bírósági illeték megfizetése terén igénybe vehető kedvezményeket A bírósági illetékről szóló törvény 5. cikkelye sorolja fel. Ezek szerint mentesülnek a bírósági illeték megfizetése alól az eljárás során:

1. a felperesek – a bértartozások behajtása és a munkahelyre való visszavétel iránti keresetek esetén;

2. a felperesek – a sérülés vagy egyéb egészségkárosodás, valamint a magánszemély halála által okozott kár megtérítésére vonatkozó ügyekben;

3. a felperesek – a tartásdíj behajtására, összegének emelésére, a gyermekre fordított pótlólagos kiadások megfizetésére, a tartásdíj késedelmes fizetéséért megállapítható kötbér (bírság) kirovására, a tartásdíj indexálása vagy behajtása módjának megváltoztatására vonatkozó ügyekben; valamint a kérelmezők – a tartásdíj behajtását elrendelő bírósági végzés iránti kérelem benyújtásakor;

4. a felperesek – a kártérítéssel, vagyon-visszaszolgáltatással kapcsolatos viták esetén; illetve A politikai elnyomás áldozatainak rehabilitációjáról Ukrajnában című törvény alapján rehabilitált polgárok – a kárpótlással kapcsolatos vitákban;

5. a mentális zavarban szenvedők és képviselőik – a pszichiátriai ellátás kapcsán a személyiségi jogok és érdekek védelmével összefüggő vitás kérdésekben;

6. a felperesek – a bűncselekmény elkövetésével okozott anyagi kár megtérítésére vonatkozó ügyekben;

7. azok az állampolgárok, akik a törvényekben meghatározott esetekben mások jogainak és érdekeinek védelmében keresettel fordulnak a bírósághoz;

8. a második világháború következtében fogyatékossággal élők, valamint az elesett vagy eltűnt katonák (partizánok) családjai, valamint a megállapított rendnek megfelelően velük azonos elbírálás alá eső személyek;

9. a fogyatékossággal élők I. és II. csoportjához tartozó személyek, a fogyatékkal élő gyermekek és a cselekvésképtelen fogyatékossággal élő személyek törvényes képviselői;

10. a felperesek, akik a csernobili katasztrófa áldozatainak I. és II. kategóriájába sorolt polgárok;

11. a választópolgárok – a választói névjegyzék pontosításával kapcsolatos ügyekben;

12. a katonák, hadkötelesek és tartalékosok, akiket kiképzésre (vagy ellenőrzésre) és rendkívüli összetartásokra hívnak be – a katonai szolgálattal, valamint szolgálati kötelezettségeik ellátásával kapcsolatos ügyekben;

13. a háborús cselekmények résztvevői, a méltóság forradalmának sérült résztvevői, Ukrajna hősei – a jogaik sérülésével kapcsolatos ügyekben;

14. a felperesek – A menekültekről és a pótlólagos vagy ideiglenes védelemre szoruló személyekről szóló törvény 12. cikkelyében előírt esetekben;

15. a magánszemélyként (a magánvállalkozók kivételével) hitelezők – akik fizetési hátralék, az állampolgárok életének és egészségének károsodásából eredő kötelezettségek, a jogdíjak és a tartásdíj megfizetésére vonatkozó követeléssel fordulnak az adóshoz a csőd (fizetésképtelenség) miatti eljárás megindításának bejelentését követően, valamint az adós csődjének bejelentése után;

15.1. a helyi önkormányzatok – a hagyatéknak az önkormányzatra szállttá nyilvánításának kérelmezésekor;

16. a felperesek – akik keresetet nyújtanak be a harci cselekmények résztvevője státusz megadásával kapcsolatos vitákban A háborús veteránok státuszáról, szociális védelmük garanciáiról szóló törvény 6. cikkelye első bekezdésének 19–21. pontjai alapján;

17. az életfogytiglani, határozott időre szóló szabadságvesztésre és szabadságvesztéssel nem járó büntetésre ítéltek, valamint az őrizetbe vett személyek – azokban az ügyekben, amelyek a büntetés alatt a bíróság hatáskörébe tartozó kérdésekben állnak elő a Büntető törvénykönyv 537. cikkelyének megfelelően, ha a személyes számlájukon nincs elegendő pénz a bírósági illeték megfizetéséhez;

21. a felperesek – az Ukrajna ideiglenesen megszállt területeiről való kényszerű áttelepüléshez, élet elvesztéséhez, sebesüléshez, fogságba eséshez, törvénytelen szabadságvesztéshez, elrabláshoz, valamint az ingó és/vagy ingatlantulajdonhoz való jog megsértéséhez vezető fegyveres támadással, fegyveres konfliktussal, Ukrajna területének ideiglenes megszállásával, természeti vagy technogén természetű rendkívüli helyzetekkel összefüggésben jogi jelentőséggel bíró tények megállapítására vonatkozó ügyekben;

22. a felperesek – az Oroszországi Föderáció mint agresszor állam ellen az Ukrajna ideiglenesen megszállt területeiről való kényszerű áttelepülést, élet elvesztését, sebesülést, fogságba esést, törvénytelen fogva tartást, elrablást, valamint az ingó és/vagy ingatlantulajdonhoz való jog megsértését eredményező fegyveres támadásból, fegyveres konfliktusból, Ukrajna területének ideiglenes megszállásából fakadó anyagi vagy nem anyagi természetű kár megtérítésére indított eljárásokban;

23. a felperesek – Az 1917–1991-es kommunista totalitárius rendszer áldozatainak rehabilitációjáról szóló törvény alapján keletkezett jogviszonyban a Nemzeti Rehabilitációs Bizottság határozatai ellen benyújtott kereseteknél.

Emellett a 7. cikkely értelmében a befizető személy kérelmére a bíróság végzése alapján részben vagy teljes egészében visszafizetik az illetéket, amennyiben

1. csökken a kereset értéke, vagy a befizetett bírósági illeték meghaladja a törvényben megállapított mértéket;

2. a keresetet vagy a fellebbezést visszahívják;

3. elutasítják az elsőfokú, a fellebbviteli vagy a semmisségi eljárás megindítását az ügyben;

4. a keresetet vagy panaszt érdemben nem vizsgálta a bíróság (kivéve azokat az eseteket, amikor azért maradt el a kereset vizsgálata, mert a felperes ismételten, elfogadható ok nélkül nem jelent meg a bíróság előtt, vagy hagyta el az ülést; illetve, ha nem kérelmezte a kereset távollétében való vizsgálatát; ha nem nyújtotta be a bíróság által igényelt anyagokat; vagy maga kérelmezte az érdemi vizsgálat elhagyását);

5. lezárják (megszüntetik) az eljárást (kivéve azokat az eseteket, amikor az eljárás a felperesnek a keresettől való elállása miatt zárul le, és a bíróság ezt elfogadja) – a másodfokú és a semmisségi eljárás esetében is.

Ha a felek még az elsőfokú bíróság döntése előtt megegyeznek, vagy a felperes eláll a keresettől, vagy az alperes elismeri a keresetben megfogalmazott követelés jogosságát, a bíróság végzésével vagy határozatával elrendelheti a bírósági illeték 50%-ának visszatérítését az állami költségvetésből. Ugyancsak visszajár az illeték fele, ha a fellebbviteli vagy semmisségi eljárás alatt jutnak megegyezésre a felek, vagy áll el a keresettől a felperes, vagy ismeri el az alperes a követelés jogosságát.

A 8. cikkely értelmében a felperes anyagi helyzetére való tekintettel, annak kérésére a bíróság határozatával vagy végzésével elhalaszthatja az illeték befizetését egy bizonyos időre, de legfeljebb az ügyben hozott bírósági határozat kihirdetéséig. Részletfizetésre is van lehetőség.

A bíró emellett csökkentheti a bírósági illeték mértékét, vagy felmentheti a kérelmezőt a megfizetése alól,

• ha az illeték mértéke meghaladja a felperes éves jövedelmének 5%-át;

• ha a felperes katona;

• ha a felperes 14 éven aluli és/vagy rokkant gyermeket nevelő szülő (amikor a másik szülő kibújik a tartásdíj megfizetése alól);

• ha a kérelmező 14 évesnél fiatalabb, vagy rokkant gyermekét nevelő egyedülálló anya, alacsony jövedelmű vagy sokgyermekes család tagja;

• ha kiskorú, fiatalkorú, netán a bíróság által cselekvőképtelennek vagy korlátozott cselekvőképességűnek nyilvánított személy képviselőjéről van szó.

Azokban az esetekben is kérhető a bírósági illeték megfizetése alóli felmentés, ha a per tárgya a szociális, munkaügyi, családi, lakhatási jogok védelme, az egészségkárosodás megtérítése.

hk