„A nők csak a férfiak mellett válhatnak igazán nővé”

Interjú Vass Magdolnával és Gál Natáliával a Köszi, köszi...! című új kabaré-előadásról

2021. március 10., 11:53 , 1048. szám

Bár nagy érdeklődés övezi a beregszászi színház új előadását, a Köszi, köszi...! c. kabarét, a további előadásokat sajnos a karanténszigorítások miatt el kellett halasztani. Amint lehetőség nyílik rá, újra megtekinthetővé válik. Kedves olvasóink, ha tehetik, mindenképpen nézzék meg a Köszi, köszi…! című új előadását a színtársulatnak, mely különleges bepillantást nyújt a női lélek sokszínűségébe, a férfi és a nő kapcsolatába. Az előadást követően két színésznővel beszélgettünk a női lélek rejtelmeiről, akik nemcsak megformálják a karaktereket, de jelen esetben az előadás színpadra állításában is kulcsfontosságú szerepet vállaltak.

– Honnan jött a nagyszerűen színpadra állított előadás ötlete?

Gál Natália: V

Van nekünk a színházban egy olyan csodás emberünk, akit úgy hívnak, hogy Sin Edina, akinek folyamatosan azon kattog az agya, hogy bár karantén van, mégis mit lehetne csinálni. Ő volt az, aki azt erősítette bennünk, hogy ennek a darabnak meg kell születnie.

Vass Magdolna: Ezt az elő­adást közösen csináltuk, s vittük színpadra a társulattal. Maga a darab egy könnyed hangvételű történet, kabaré. Bízunk benne, hogy mindez élvezhető lehet a nézők számára, és ebben a feszült és sebzett időszakban talán egy kis könnyedséget visz a nézők és a színészek mindennapjaiba. Reméljük, lehetőség lesz arra, hogy együtt megélve a vidámságot minél többen megnézzék majd.

– A darab központi témája a nő, s az, ahogyan a férfiak látják a nőket. Honnan jött az ötlet, hogy ezzel a témával foglalkozzanak?

Gál Natália: Talán az ember egész életében azon gondolkodik, hogy mi végre is születtünk az életbe. Miért vagyok nő, miért vagyok férfi? S egyáltalán milyen kapcsolataim vannak, és hogyan tudom ezeket a kapcsolatokat úgy kiépíteni, hogy az jó legyen, hozzáadjon az életemhez, hogy abba pozitívumot vigyek. A férfi-nő témát mindig boncolgatjuk. Ez az előadás egy kisebb virágcsokor a női nem számára, mert arról szól, hogy mennyiféle nő van, és mennyi szép és csodálatos tulajdonságunk van. Azt próbáltuk megmutatni, hogy mi, nők a férfiak mellett állunk és segítjük őket.

Vass Magdolna: Ne felejtsük el, hogy nők nélkül nem lenne ilyen színes a világ. Hiszen amíg a férfi egyszerűen gondolkodik, addig mi anyaként, feleségként és nőként kell mozogjunk a világban, hisz mi színesítjük az egészet, és sok esetben túl is komplikáljuk. Hiszen sokfelé kell megfelelnie egy nőnek, amit persze mi követeltünk ki magunknak az elmúlt évek során a világban. De talán ez a sokszínűség teszi érdekessé és izgalmassá a női nemet.

– Ha csak a jelen eseményeket nézzük, szűkebb pátriánkban sokszor a nőknek a férfimunkában is helyt kell állniuk. Hiszen rengeteg családban a férfi külföldön dolgozik.

Vass Magdolna: Abszolút így van, hiszen egy nőnek valóban rengeteg dolgot kell „vinnie a vállán”. Egy férfi sok esetben elmegy reggel dolgozni, este hazajön, és hullafáradt. De ott van egy nő neki, aki mellett leteheti a terheit, és lehet, úgy tűnik, hogy „csak” gyereket nevel, de amellett még rengeteg feladata van. S valóban, nálunk többnyire a férfiak külföldön vannak, és sok esetben nemcsak nőként kell jelen lennie a család életében, hanem igazából néha „férfinak” is lennie kell. Hiszen ha villanykörtét kell cserélned, akkor azt is megcsinálod. A nő az egyik legcsodálatosabb ajándék az életben, amit a férfiak kaphattak. Én naponta anyaként, színészként, nőként felteszem magamnak azt a kérdést, hogy mi az, amit jól csinálok. Azt gondolom, hogy mindannyian jól csináljuk a dolgokat, csak nehezebben vesszük észre az ezekre érkező pozitív visszajelzéseket. Nagyon fontos, hogy csak akkor tudunk igazán nők lenni, ha van egy férfi, aki felemel és tart bennünket. S bármit fogunk kapni, mi akkor is mindent megköszönünk, azzal hogy ott vagyunk mellettük, hogy gyereket nevelünk. Ettől vagyunk igazán nők.

Gál Natália: Ha valaki  férfiként beül az előadásra, akkor meglátja azt, ami a mindennapi életben már természetes számára – hogy ott van mellette a nő. Ahogy Kosztolányi Dezső is fogalmaz: nem is veszünk már tudomást róla, hogy itt van, mert olyan természetes. Ez az előadás talán felnyitja egy kicsit a férfiak szemét, hogy talán nem is olyan természetes, hogy a nő ott van mellettük. Amikor egy nő ül be, és nézi meg az előadást, akkor talán megerősödik abban, hogy jó dolog nőnek lenni. Egyfajta hála és köszönetnyilvánítás ez az előadás a nők számára.

– Az elmondottak alapján azonban a líraiságon túl humor is fogadja majd a nézőket.

Gál Natália: Igen, a líraiság is megjelenik, de nem véletlenül kabaré. Hiszen pont arról szól az előadás, hogy lássuk meg a kisebb hibáinkat, jókat nevessünk rajtuk. Aztán pedig ha tudunk, változtassunk rajtuk.

Vass Magdolna: Lesznek nők, akik egy-egy karakterrel tudnak majd azonosulni, akár egy könyvolvasás során, s lesznek olyan férfiak, akik szintén azonosulhatnak egy-egy karakterrel, mivel különböző jelenetekben különböző karaktereket mutatunk be az előadás során Karinthy Frigyes, Heltai Jenő, Gábor Andor, azaz a műfaj nagyjainak történetei által, melyekben a női karakterek sokszínűsége rajzolódik ki.

– Milyen volt együtt alkotni?

Vass Magdolna: Azt éreztem, hogy jó volt együtt lenni. Hiszen túl sokat voltunk külön. Emlékszem, amikor kihirdették az első karantént. Most talán újra összekovácsolódtunk, jó volt, hogy volt egy cél, amit el szerettünk volna érni. S tényleg jó volt együtt lenni. Talán külön köszönhetjük annak is, hogy egymásban próbáltuk tartani a lelket. Nyilván nem vagyunk rendezők, de mindenki a legpozitívabbat és legjobbat próbálta magából kihozni. Senki ne gondolja, hogy olyan könnyű összerakni egy-egy jelenetet, mert nem egyszerű feladat.

Gál Natália: Minden előadás komikumát maga a helyzet és a szöveg adja meg. Ha viccesen játszom a bohózatot, akkor az nem lesz hiteles. A komédiát úgy kell játszani, mintha a való életben lennénk. Ebből adódóan ez nem könnyű feladat, hisz az előadás során sokszor voltak vicces helyzetek. De valóban jó volt együtt alkotni.

Váradi Enikő