Koronavírus: Tudományos kísérlet vagy biológiai fegyver?

2021. március 28., 19:14 , 1051. szám

Megoszlik a lakosság véleménye a koronavírusról, a vírus okozta járványról és a vírus ellen kifejlesztett oltásokról is – derül ki a Rejting Szociológiai Csoport felméréséből, amelynek eredményeit a napokban ismertette az ukrán sajtó.

Egyre többen támogatják a szigorú karantént

Március eleje óta folyamatosan nő azok tábora, akik szerint egyre több a koronavírusos beteg az országban. Arányuk jelenleg 68% a lakosságon belül, ami számottevő növekedés a március eleji 37%-hoz képest. A megkérdezettek 22%-a szerint nem lett több a beteg, 5%-a pedig egyenesen azt állítja, hogy csökkent a számuk.

Sokat elárul a közhangulatról, hogy a március eleji 56% után immár a megkérdezettek 61%-a támogatja a „kemény” karanténintézkedések bevezetését, miközben 37% változatlanul ellenzi a további szigorítást. Ugyanakkor 68% ért egyet a szigorú karanté­nnal azokban a régiókban, ahol kritikussá vált a fertőzöttség szintje, de csak 26% támogatná az országos zárlatot.

Figyelemre méltó, hogy a megkérdezettek jobban aggódnak a szeretteik, mint a saját megfertőződésük miatt. A megkérdezettek 80%-a közölte, aggódik, hogy megfertőződhetnek a hozzátartozói és a barátai, s csupán 19%-uk nem tartott ettől a lehetőségtől. 45%-uk közölte, tart attól, hogy megbetegedhet, míg 54% nem félt ettől.

A járvány egy éve alatt nőtt (54%-ról 59%-ra) azok aránya, akik nem értenek egyet azzal az állítással, miszerint a koronavírus nem veszélyesebb a hagyományos influenzánál. Viszont nőtt (32%-ról 39%-ra) azok aránya is, akik ennek az ellenkezőjét állítják.

Járványközérzet

Az elmúlt hónap során valamelyest nőtt az érzelmi feszültség indexe a megkérdezettek körében. Így márciusban 26% volt (februárban 23%) azok aránya, akik érzelmi állapotukat feszültnek ítélték. Nyugodtnak ítélte érzelmi állapotát 49%, átlagosnak 30%. Nagyobb feszültség tapasztalható a nők, az idősebbek, s főként azok körében, akiknél súlyos lefolyású volt a Covid–19 okozta betegség. Az érzelmi feszültség legmagasabb értékeit a 2020 márciusa és 2021 márciusa közötti időszakon belül tavaly novemberben tapasztalták a kutatók.

Az elmúlt két hónapban nőtt (19%-ról 24%-ra) azok aránya, akik úgy gondolják, hogy átestek a koronavíruson. A legtöbben közülük középkorúak, s az ország nyugati, illetve központi régióiban élnek.

Azoknak, akik úgy gondolják, hogy betegek voltak, a fele rendelkezett pozitív koronavírusteszttel, közel ugyanennyien észlelték a tüneteket, de nem végeztettek tesztet. A Covid–19-en átesettek 42%-ánál könnyű lefolyású volt a betegség, 45%-uknák közepes és 13%-uknál súlyos.

Mesterséges vírus?

A megkérdezettek 71%-a bizonyos a koronavírus mesterséges eredetében. Ezen belül 31% úgy gondolja, hogy „tudományos kísérlet volt”, 27% viszont „bakteriológiai fegyvernek” tartja. A válaszadók 17%-a szerint a vírussal gazdasági válság előidézése volt a cél, míg 16% úgy gondolja, hogy a vírus elleni vakcinán akarnak nyerészkedni. A megkérdezettek 12%-a szerint a vírust azért hozták létre, hogy ellenőrizzék az embereket, míg 4% azon a véleményen van, hogy a cél a fejlett országok befolyásának növelése. De ami talán a legmegdöbbentőbb: csak a válaszadók 19%-a gondolja a tudósokhoz hasonlóan úgy, hogy a vírus evolúció útján, a természetben jelent meg.

Ha a válaszok korcsoportok szerinti megoszlását vizsgáljuk, kiderül, hogy a 18–29 évesek a többi korcsoportnál nagyobb arányban – 27% – vannak azon a véleményen, hogy a vírus természetes eredetű, ám 66%-uk szerint „létrehozták” azt. Eközben a 40–59 évesek körében 74% hajlik arra, hogy „mesterséges” vírusról van szó.

Csökkenő gyanakvás

Ami a koronavírus elleni oltás megítélését illeti, a válaszadók rendkívül megosztottak. A megkérdezettek 37%-a „lojális” az oltás iránt, 41%-a bírálja a vakcinázást, míg a többiek az úgynevezett „semlegesek”. Valamivel több az oltást bíráló az ifjúság és a középkorúak között (18–49 évesek), a nők, valamint az ország déli és keleti régióiban élők körében.

Az oltáshoz való ellentmondásos viszonyulás ellenére az elmúlt öt évben nőtt a gyermekek beoltásának elfogadottsága. A megkérdezettek 65%-a egyértelműen, további 24%-a jobbára támogatja a gyermekek beoltását gyermekbénulás, kanyaró, tuberkulózis, hepatitis B, diftéria stb. ellen.        

(hk)