Felmérés: Apad a politikusok iránti bizalom

Az ukránok többsége szerint továbbra sem mennek jól a dolgok az országban. A lakossági elégedetlenség a politikusok megítélésén is megmutatkozik.

Hol rontottuk el?

A Rejting Szociológiai Csoport felmérése szerint az ukránok 68%-a úgy tartja, hogy az ország rossz irányban halad. Csupán 23% véli jónak az irányt, 9% pedig nem tudott vagy nem akart állást foglalni ebben a kérdésben. Valamivel optimistábbak az átlagnál a fiatalok, az ország nyugati részének lakói és a fővárosiak, valamint a Nép Szolgája és a Hang pártok szavazói.

Az alapvetően gyanakvással figyelt ukrán politikusok közül Volodimir Zelenszkij elnök vezeti a bizalmi/bizalmatlansági rangsort, akiben még a megkérdezettek 45%-a bízik, bár a többség (52%) már benne sem bízik meg. Julija Timosenko iránt a válaszadók 30%-a van bizalommal, és 67% bizalmatlan iránta. A Petro Porosenk exelnökben bízók aránya mindössze 25%, ugyanakkor a bizalmatlanoké 73%. Hasonló arányban bíznak a szavazók Jurij Bojkóban, az Ellenzéki Platform – Az Életért (OPZZS) párt társelnökében. Esetében „mindössze” 59% a bizalmatlanok aránya, ami vetélytársaihoz képest jó aránynak lenne mondható, ha a megkérdezettek 14%-a nem vallja be, hogy nem ismeri az „orosz párti” ellenzék potenciális elnökjelöltjét. Ami Viktor Medvedcsukot, az OPZZS politikai bizottságának elnökét illeti, őt mindössze a válaszadók 15%-a tünteti ki a bizalmával, míg 71% nem bízik benne, 11% pedig nem ismeri. Denisz Smihalban is a megkérdezettek 15%-a bízik meg, a bizalmatlanok aránya 53%, de – bármennyire is hihetetlen – a megkérdezettek közel egyharmada nem ismeri az ország miniszterelnökét. Végezetül következzék még egy, az utóbbi hetekben gyakran felbukkanó politikai szereplő: Olekszij Danyilovban, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkárában mindössze 6% bízik meg, a bizalmatlanok aránya 15%, a megkérdezettek 77%-a azonban egyelőre nem ismeri őt.

A lakosság nem támogatja a szélsőségesek kijevi dúlását

Ami az elmúlt napok-hetek talán legtöbbeket foglalkoztató közéleti témáját illeti, kiderült, hogy az ukránok többsége (70%) nem támogatja a radikális Szerhij Szternenko híveinek akcióját, melynek során március 20-án megrongálták az Elnöki Hivatal épületét Kijevben. A tüntetésről a válaszadók 74%-a értesült (34% tájékozott, 40% hallott valamit), körülbelül egynegyedük viszont semmit nem tudott az esetről. A tiltakozók eljárását mindössze 14% támogatta, 70% nem értett vele egyet.

A felmérésből az is kiderül, hogy március elejéhez képest nőtt azok aránya, akik eleve nem támogatják a Szternenko elítélése miatti tiltakozásokat. A relatív többség, 43% ellenzi ezeket a megmozdulásokat, 23% támogatja, ám maga nem kíván részt venni azokban, 4% támogatja és kész részt venni bennük, 21% közömbös irántuk.

A válaszadók 65%-a szerint kényszeríteni kellene az akció résztvevőit, hogy tegyenek rendet maguk után, vagy fizessék ki az okozott kárt. A megkérdezettek 20%-a úgy gondolja, büntetőeljárást kellene indítani ellenük, melynek eredményeként akár szabadságvesztésre is ítélhetnék a vétkeseket. Csupán 9% volt azon a véleményen, hogy nem kell reagálni a történtekre.

(Ami a rongálók felelősségre vonását illeti, eddig annyi történt, hogy a Bankova utcai tiltakozás koordinátorával hivatalosan ismertették a gyanút, a résztvevők egyikét pedig házi őrizet alá helyezte a rendőrség.)

Orosz–ukrán konfliktus

„Örök” téma a háború. A megkérdezettek 68%-a úgy gondolja, Ukrajnának minden lehetőséget meg kell ragadnia a Krím visszaszerzése érdekében. Bár 2014 óta folyamatosan csökken a „belenyugvók” száma, még mindig a válaszadók 21%-át teszik ki azok, akik szerint bele kellene törődni abba, hogy a félsziget Oroszország fennhatósága alá került. A cél elérésének, azaz a Krím visszaszerzésének mikéntjét illetően láthatóan megoszlanak a vélemények: 45% támogatja a kezdeményezést, hogy juttassanak ismét vizet az ideiglenesen megszállt Krímbe, míg 48% ellenzi ezt.

A válaszadók 71%-a tekinti Oroszországot agresszornak Ukrajna vonatkozásában, miközben 22%-uk ellenkező véleményen van. Az utóbbiak leggyakrabban a keleti országrész lakói, illetve Sarij és Murajev pártjai, valamint az OPZZS támogatói között fordulnak elő.            

(hk)