Határokon átívelő katasztrófavédelmi képzés Kárpátalján

2021. április 1., 17:10 , 1052. szám

Emlékeznek még az 1998-as vagy a 2001-es árvízre? Bizonyára többen vannak, akikben kitörölhetetlen, mély nyomokat hagytak ezek az ezredforduló környékén megtörtént katasztrófák. A természeti csapások idején a legtöbb kárpátaljai civil és egyházi szervezet példás összefogással harcolt a vízáradat megfékezése, a károk helyrehozatala és a károsult személyek megsegítése érdekében.

A Kárpátaljai Református Egyház (KRE) a tiszai árvizeket követően döntött úgy, hogy létrehoz egy katasztrófavédelmi és -elhárítási raktárt, illetve egy önkéntesekből álló alakulatot annak érdekében, hogy minél gyorsabban tudjon reagálni az esetleges szükséghelyzetekre. A raktárt a későbbiekben továbbfejlesztették, mégpedig olyan módon, hogy felmerülő krízishelyzetekben a katasztrófavédelmi egység számára szállásként is szolgáljon. Az épületegyüttest a mai napig fenntartják annak érdekében, hogy központi irányítással és esetleges mozgósítással minél operatívabban tudják kezelni a természeti katasztrófa által kialakult helyzeteket. Egységeik főként árvízi, illetve tűzesetekre vannak felkészülve, együttműködve a Derceni Egyházi Önkéntes Tűzoltósággal.

Adott két önkéntes csapat, melynek egyike a tűzoltók csoportja. A református egyház vezetőségi döntésének értelmében és egy határokon átívelő pályázatnak köszönhetően online képzésre került sor. Az előadások középpontjában az árvíz elleni védekezés gyakorlati módszerei, egyéb krízisek és az azokat követő pszichoszociális segítségnyújtás szerepelt.

„Mindig igyekeztünk támogatni a rászorulókat és a bajba jutott embereket” – kezdte mondandóját Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyház Diakóniai Osztályának igazgatója, a KRE főgondnoka. Felidézte, hogy a múltban a kárpátaljai magyar emberek több ízben is nagy árvízzel néztek szembe. „Be voltunk dobva a mély vízbe, és egyedül kellett kieveznünk a partra, de Isten kegyelméből és együttes erővel összefogva próbáltunk segíteni az embereken” – fogalmazott a főgondnok. Elmondása szerint a korábbi katasztrófahelyzetek bármikor megtörténhetnek ismét, ennek okáért szükség van az olyan szakemberekre, akik katasztrófavédelmi képzéssel rendelkeznek.

Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke örömét fejezte ki, hogy a KRE is részese lehet ezeknek az európai uniós pályázatoknak. „A KRE az árvizek után elkezdte a felkészülést az esetleges természeti katasztrófák elhárítására. „Folytatnunk kell, hogy minél többen, minél felkészültebbek legyünk.” Hangsúlyozta, hogy a 108 kárpátaljai református gyülekezetet látogató hívek mindegyikének tudnia kellene, hogy vészhelyzet esetén kinek hol a helye, és mi a feladata, természetesen mindezt úgy véghez vinni, hogy közben senki se zavarja a hivatalos szervek munkáját, mégis hasznos tagja legyen az elhárításnak.

„A Derceni Egyházi Önkéntes Tűzoltóság 2005-ben alakult. Azóta igyekszünk a lehető legtöbb képzésen részt venni, melyek által fejlődhet a munkásságunk” – nyilatkozta Zsukovszky Miklós, a Beregi Református Egyházmegye esperese. Örömét és háláját fejezte ki, hogy a fejlődés érdekében segítséget kaptak több magyarországi tűzoltószervezettől. „A tapasztalat sosem árt. Szeretnénk mi is a lehető legképzettebbek lenni, hogy krízis esetén minél hatékonyabban, minél több önkéntessel tudjunk segíteni, amelyre remélhetőleg a lehető legritkábban lesz szükség” – mondta az esperes.

ZsT