Az egykori beregi vármegyeháza

2021. április 4., 17:26 , 1051. szám

Néha életünket csapások sújtják, de az a legfontosabb, hogy ezektől megerősödve térjünk vissza az emberi lét szenvedésébe. Ahogyan az emberi élethez hozzátartoznak a vidám és a szomorú napok, esetleg korszakok, egy épületnél is megfigyelhetők mindezek. Megél vidám és szomorú időszakokat egyaránt…

1890-ben épült Beregszász egyik emblematikus épülete, az egykori beregi vármegyeháza. Az 1880-as években nagy tűzvész sújtotta a belvárost, a helyreállító munkálatok során építették a város központi részén a vármegyeháza épületét. A helyiek emlékezetében úgy maradt meg, hogy Ybl Miklós tervei alapján készült el, azonban erre nincs tárgyi vagy írásos bizonyíték.

Az egykori beregi vármegyeháza kétszintes épületének főhomlokzatán kilenc ión oszloppal tagolt rizalit található. A bejárat három félkörívkapus, két oldalán három-három ablakkal. A szintek elválasztását az övpárkány jelzi. Az épületnek összesen két, udvarra nyíló szárnya van.

1700-ig Bereg vármegye különböző településeken tartotta meg a gyűléseit: Gulácson, Beregsomban, Mezőváriban, Gecsében stb. A Magyar Országgyűlés által 1723-ban elfogadott 73. törvénycikk értelmében minden egyes vármegyének megyeházát kellett építenie. 1731-ben gróf Schönborn Frigyes Károly telket adományozott az építkezéshez. Lehoczky Tivadar Beregvármegye monographiája c. műve szerint 1731-ben épült az első, földszintes vármegyeháza. A megyei hivatalok számára egyre szűkebbnek bizonyult az épület, ennek okán 1771-ben egy új épületet emeltek, és új egységeket hoztak létre. 1776-ban sajnálatos módon tűzvész martalékává vált az egész épület.

1779-ben gróf Schönborn Ervin Jenő a megyeháza építésére négy jobbágytelket adományozott a városnak. Ekkor azonban egy kétszintes épületet konstruáltak, melynek az alsó szobáiban a megyei levéltár kapott helyet.

1880. március 18-án Guthy Mór írnok lakásán egy petróleumlámpa feldőlése hatalmas tűzvésszé nőtt a városban, melynek során számos épület elpusztult. A tűz martalékává vált az írnok lakásán kívül a megyeháza, a szomszédos vendéglő, a törvényszék épülete és számos környékbeli ház. A tavaszi szeles időjárásban a tűz nagyon gyorsan terjedt egyik épületről a másikra. Az épületekben a csapás okozta kárt 140 000 forintra becsülték.

Beregszász ekkor 320 000 forint kölcsönt vett fel, hogy megkezdjék a helyreállító munkálatokat. 1881-re a legtöbb épületet sikerült helyreállítani, azonban a vármegyeháza ügye váratott magára, mivel Munkács városa beadta igényét a vármegyeháza Munkácsra való áthelyezésére. A megyei közgyűlés azonban leszavazta az indítványt, és így elkezdődhetett az épület Beregszászban való megépítése. A munkálatok 1890-ben fejeződtek be.

Az egykori vármegyeháza számos kulturális és sorsfordító eseménynek szolgált helyszínéül. Nagytermében volt Lehoczky Tivadar Beregvármegye monographiája c. művének a bemutatója, amely mai napig zsinórmértéke az egykori vármegye területén végzett helytörténeti kutatásoknak. Ebben az épületben iktatták be ünnepélyes keretek között a vármegyei főispánokat, itt fogadták a városba érkező híres-neves vendégeket.

Ez az épület azonban nemcsak víg, de gyászos események színhelye is volt, mivel 1921-ben a helyi képviselő-testületnek itt jelentette be Henouque francia tábornok, hogy Kárpátalját a trianoni békeszerződés értelmében Csehszlovákiához csatolták.

A két világháború között (1918–1939) az épületben többször is fellépett Fedák Sári, a város híres szülöttje és Báthy Anna Kossuth-díjas opera-énekesnő is.

A szovjet érában az épület közigazgatási hivatalnak adott otthont. Az új adminisztratív központ felépítéséig a vármegyeházán tartotta üléseit a Beregszászi Járási Tanács.

1995-ben a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség az egykori vármegyeháza falára Lehoczky Tivadar neves helytörténész emlékére és tiszteletére egy emléktáblát állított.

Napjainkban a város egészségügyi szakközépiskolájának ad otthont az épület.      

kb