Ásványi anyagok és növényi kivonatok a varasodás ellen

Az almaültetvény biológiai növényvédelme XIX.

Az elmúlt évtizedek során rengeteg olyan természetben előforduló anyagot vizsgáltak meg a varasodás elleni védekezés céljából, mely alkalmazható a biotermesztésben, de ezek közül igen kevés váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Elsősorban növényi kivonatokkal próbálkoztak a termelők, például szaponin és antrakinon hatóanyagokkal, melyek jó varasodást megelőző és kezelő hatást fejtettek ki, bár nem érték el a kívánt eredményeket. Réti lóromból, közönséges borostyánból, százszorszépből, tavaszi kankalinból stb. is készítettek teát, főzetet, párlatot, de igen szerény eredményeket tudtak felmutatni a varasodással szembeni küzdelemben. Tehát nem járható út a biológiai védekezés a varasodás ellen növényi kivonatokkal.

Aztán az élősködő algák, más gombafajok, baktériumok kerültek a kutatók célkeresztjébe, ám ezek sem hozták el a várt eredményeket, nem voltak hatásosak az ültetvényben.

Rézzel-kénnel a varasodás ellen

Utolsó lehetőségként a kutatók visszatértek az alapokhoz, azaz sorra vették azokat az anyagokat, melyek jó hatásfokkal pusztították a varasodást. A természetben előforduló leghatásosabb anyag a mészkőpor és a kénpor, melyekkel voltak és jelenleg is vannak gondok (piros bimbós állapotban, virágzáskor perzselnek), de jelentős előrelépést jelentettek, miután az évek során létrehozták a réz-oxid, rézoxiklorid, réz-hidroxid, elemi réz, elemi kén (más néven: koloid-kén) és poliszulfid-kén hatóanyagok megfelelő dózisait, melyek már eredményesen, azaz kb. 70-80%-os hatásfokkal végeztek a varasodással. Ezek a készítmények biztonsággal alkalmazhatók a biológiai növényvédelemben.

Igaz, a réz- és a kénalapú készítmények csak kontakthatást fejtenek ki, de éppen megfelelők a biológiai termesztésben. Nagy hátrányuk, hogy piros bimbós állapotban, a virágzás alatt, sőt a terméskötődés utáni négy hétben sem ajánlott a használatuk. Mind a kén, mind a réz hatóanyagok perzselnek, elsősorban a virágkezdeményekben, a virágokban tesznek kárt, de még a fiatal gyümölcsöket is károsítják. A borsószem nagyságú gyümölcskezdeményeknél a perzselés mértéke fajtánként eltérő, egyes fajtáknál (vékonyhéjúak) nagy koncentrációban (2% fölött) egész évben perzselnek. A perzselés helye kireped, a gyümölcs megreked a növekedésben, így piaci szempontból értéktelenné válik. A vastag héjú fajtáknál a réz és a kén hatóanyagok (2-4%-os töménységben) perzselése nem okoz gazdasági kárt, azonban virágzáskor, a terméskötődés állapotában ezeknél sem használhatók.

A termelőnek nem kell aggódnia a réz hatóanyag perzselése miatt, mivel az egyre szigorúbb korlátozások mindinkább visszaszorítják a réz hatóanyagok alkalmazását a biotermesztésben, s előbb-utóbb betiltják majd a használatukat. De természetesen erre is találtak már megoldást! A kén hatóanyagok 2-4%-os oldatához 2%-os mésztej oldatot adnak, s így a réz hatóanyag alkalmazásával közel azonos hatást érhetünk el.

De a kén hatóanyag egyoldalú használatával sok probléma merül fel. Csapadékos évben a kén önmagában nem nyújt elegendő védelmet, a termelő kénytelen más eszközökhöz nyúlni. Továbbá a kén hatóanyag folyamatos használata az atkákat is visszaszorítja, ami elsőre jól hangzik, de biotermesztésben kicsit sem. A kártevő atkákkal együtt ugyanis elpusztulnak a hasznos ragadozó atkák is (korábban szóltunk már róla, hogy az utóbbiakból több milliónyian igyekeznek rendet tenni az ültetvényben), amivel hatalmas kárt okozunk, mert nem fogunk tudni megbirkózni a kártevőkkel. Tehát amíg engedélyezett a réz hatóanyagok alkalmazása, bátran használja azokat a termelő!

A tapasztalatok azt mutatják, a rügypattanástól a piros bimbós állapotig 5-7 naponta ajánlott a réz vagy a kén hatóanyagokat használni, míg a virágzástól a gyümölcs kötődéséig tilos. Az azt követő vegetációs időszakban 10-14 naponta javasolt alkalmazni ezeket a készítményeket. Erős fertőzés esetén (csapadékos időjárás) mindkét hatóanyagot, + a mésztejet érdemes bevetni, míg száraz, nem járványos időszakban felváltva ajánlott a használatuk.

Még egyszer emlékeztetném a termelőket, hogy a réz és a kén hatóanyagok hozzáadott mésztej oldattal is csak 70-80%-os hatásfokkal küzdik le a varasodást. Tehát önmagukban nem adnak teljes védelmet.

Molnár Ádám,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza