Az adminisztratív őrizetbe vételről

„Kérem, magyarázza el, mi az az adminisztratív őrizetbe vétel, s miért fenyegetett vele a rendőr, amikor nem akartam bemenni vele az őrszobára?”

– Az adminisztratív (vagy közigazgatási, esetleg szabálysértési) őrizet olyan személy ellen alkalmazható intézkedés, aki adminisztratív jogsértést követett el. Lényegében ez az adminisztratív kényszer egyik formája, amely ideiglenesen korlátozza a személy mozgásszabadságát annak érdekében, hogy biztosítsa az eljárás lefolytatását adminisztratív (közigazgatási) szabálysértés esetén. Nem tévesztendő össze az adminisztratív elzárással, ami az adminisztratív jogsértésért (szabálysértésért) kiszabható büntetés egyik formája.

Az adminisztratív őrizetbe vételt mindenekelőtt az Adminisztratív jogsértési törvénykönyv (Ajt.) szabályozza. Ez a törvény határozza meg azt is, hogy mely hatóságoknak, milyen esetekben és milyen időtartamra van joguk őrizetbe venni a polgárt, illetve milyen jogokkal rendelkezik az őrizetes.

Az Ajt. 260. cikkelye sorolja fel az őrizetbe vétel lehetséges céljait:

• az adminisztratív szabálysértés megszüntetése, ha az egyéb intézkedési lehetőségek kimerültek;

• a polgár személyazonosságának megállapítása;

• az adminisztratív jogsértési jegyzőkönyv elkészítése, ha azt a jogsértés elkövetésének helyszínén lehetetlen elkészíteni (olyan esetekben, amikor a jegyzőkönyv felvétele kötelező);

• az adminisztratív jogsértési ügyek időben történő és szabályos kivizsgálásának, valamint az adminisztratív jogsértések ügyében hozott határozatok végrehajtásának biztosítása.

Az Ajt. 262. cikkelye szerint jogosultak adminisztratív őrizetbe venni a polgárt:

• a bűnüldöző szervek (Nemzeti Rendőrség);

• a határszolgálati szervek;

• a félkatonai őrség vezető tisztviselője az őrzött objektum területén;

• a fegyveres erők katonai rendvédelmi szolgálatának tisztviselői;

• az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szervei;

• a büntetés-végrehajtási intézmények és vizsgálati fogházak tisztviselői;

• az állami bevándorlási hatóságok által felhatalmazott tisztviselők.

A törvénynek ugyanezen cikkelye részletesen leírja, hogy a felsorolt tisztviselők mely konkrét esetekben élhetnek az adminisztratív őrizetbe vétel lehetőségével. Például a fegyveres őrség illetékes vezetője jogosult adminisztratív őrizetbe venni önt, ha tevékenységével veszélyezteti az őrzött objektumot. A büntetés-végrehajtási intézmény vezetője élhet az adminisztratív őrizetbe vétel lehetőségével, ha az intézmény látogatója titokban tiltott tárgyakat kísérel meg átadni a fogvatartottaknak. A rendőrség adminisztratív őrizetbe veheti egy tüntetés szabálysértést elkövető résztvevőjét.

Az adminisztratív őrizetbe vételt alkalmazó hatósági személynek ismertetnie kell az őrizetbe vett személlyel az Alkotmány 55., 56., 59. és 63. cikkelyeiben, valamint az Ajt. 268. cikkelyében foglalt jogait.

Az őrizetben tartás helyéről a hatóságok kötelesek tájékoztatni az őrizetes hozzátartozóit, esetleg az őrizetes kérésére a munkahelyét. Lényeges, hogy a törvény a hatóságokat kötelezi a hozzátartozók értesítésére, s nem azt írja elő számukra, hogy biztosítsák a telefonálás lehetőségét az őrizetesnek. Vagyis nálunk a polgárt nem illeti meg a telefonálás joga, ahogyan azt az amerikai filmekben láthatjuk.

Az őrizetesnek joga van ügyvédhez, de maga is elláthatja a védelmét. Ha az őrizetes mindkét lehetőségről lemond, az ügyében eljáró hatósági személy köteles értesíteni a jogsegélyközpontot, s ennek a szervezetnek az ügyvédje fogja biztosítani az őrizetes védelmét az eljárás során.

Az őrizetbe vételről jegyzőkönyv készül, amelynek egyebek mellett tartalmaznia kell:

• felvételének helyét és idejét;

• összeállítója teljes nevét és tisztségét;

• az őrizetes személyi adatait;

• az őrizetbe vétel időpontját és okát.

A jegyzőkönyvet alá kell írnia az összeállítójának és az őrizetesnek is. Ha az utóbbi megtagadja az aláírást, ezt kötelező feltüntetni a jegyzőkönyvben.

Fontos tudni, hogy adminisztratív őrizetbe venni a személyt legfeljebb három órára lehet. A határőrizet – a határátlépés rendjének megsértése esetén – a szabálysértő személyazonosságának, a szabálysértés körülményeinek megállapítása céljából az őrizetbe vétel legfeljebb három napra meghosszabbítható. Ugyancsak mód van az őrizet meghosszabbítására legfeljebb három napra a kábítószer-forgalmazás szabályainak megsértése esetén is, ám ilyenkor a hatóságnak 24 órán belül tájékoztatnia kell az esetről az ügyészséget. Megjegyzendő, hogy az őrizetben tartás három órája az őrizetbe vétel pillanatától számít, s nem attól a pillanattól, hogy az őrizetbe vételről jegyzőkönyvet vettek fel.      

hk