Orosz–ukrán konfliktus: Találgat a világ

2021. április 14., 16:22 , 1053. szám

Az elmúlt hét a feszültség fokozódásának jegyében telt Kelet-Ukrajnában. Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szóvivője vasárnap azt mondta, hogy Oroszország már mintegy 80 ezer katonát összpontosított az ukrán határok mentén. A nagyhatalmak egyre hangosabban követelik Moszkvától a csapatösszevonás leállítását. A világsajtó mind jelentősebb terjedelemben foglalkozik egy nagyszabású kelet-európai fegyveres konfliktus kirobbanásának lehetőségével.

Washingtonnak tartózkodnia kellene az ígérgetéstől

Az Egyesült Államokban a konzervatív The National Interest arra inti az elnököt, hogy kerülje el a fegyveres konfliktust Oroszországgal Ukrajnában. A lap, amelyet az „oroszbarát” strana.ua idézett idehaza, úgy véli, hogy Joe Biden a „georgiai forgatókönyv” felé tart. A kiadvány szerint „rossz ötlet” azt a benyomást kelteni Kijevben, hogy az Egyesült Államok kész háborúzni Ukrajnáért, hogy az amerikai csapatok Kijev segítségére sietnek.

A szerző, Ted Galen Carpenter cikkében felidézi, hogy Georgia amerikai biztatásra kezdett hadműveletekbe 2008-ban, ám az orosz hadsereg megsemmisítő vereséget mért csapataira. Miután az USA és a NATO hadereje a kaszárnyákban maradt, Miheil Szaakasvili akkori elnök nem tehetett egyebet, mint hogy elfogadta a megalázó békét, melynek értelmében Dél-Oszé­tia és „még egy szeparatista régió” orosz ellenőrzés alatt maradt.

A The National Interest szerint „komorak és nyugtalanítók” a párhuzamok a georgiai helyzet és az ukrajnai események között. A lap emlékeztet, Putyin évek óta figyelmezteti a Nyugatot, hogy megengedhetetlennek tartja Ukrajnát a NATO katonai „kliensévé” tenni. Oroszország biztonsága szempontjából ez egy vörös vonal átlépését jelenti. Carpenter példának a Krím megszállását hozta fel, ami szerinte válasz volt arra, hogy Amerika és Európa támogatta Viktor Janukovics ukrán elnök megbuktatását.

„A legvalószínűbb végkifejlet a georgiai epizód megismétlődése. Amikor egy olyan ország, amelyet Washington arra buzdított, hogy konfrontatív álláspontra helyezkedjen Oroszország vonatkozásában, az USA támogatása iránt túlzott reményeket táplálva cselekszik, és döntő katonai vereséget szenved” – jósolja a szerző.

Ezután Ukrajnát „meg­alázzák”, az USA vezetői pedig ígéreteik ellenére „tartózkodni fognak a háborútól”.

Carpenter szerint létezik egy alternatív végkifejlet is, de az még rosszabb.

„Fennáll a veszélye, hogy a Biden-adminisztráció arra a következtetésre jut, hogy be kell tartania a hallgatólagos kötelezettségvállalásokat Ukrajna biztonságának biztosítására vonatkozóan, és tényleges katonai választ ad az orosz és ukrán erők közötti ellenségeskedés kitörésére. Ez teljes őrültség lenne, mivel nukleáris háborúhoz vezethet. De tekintettel a Moszkvával szembeni magas szintű ellenségességre, amely nyilvánvaló az adminisztráció és a washingtoni politikai elit nagyobbik hányada részéről, ez a lehetőség nem zárható ki” – írja.

Szerinte a Biden-adminisztrációnak sürgősen újra kellene gondolnia politikáját Ukrajna vonatkozásában.

„Washington biztonsági ígéreteket tesz Kijevnek. De egyetlen épeszű amerikai sem akarhatja, hogy az Egyesült Államok teljesítse ezeket” – zárul a cikk.

Fel kell készülni, hogy a diplomácia nem segít

Az ukrán kormányhoz közeli UNIAN hírügynökség a demokrata Washington Post (WP) szerkesztőségi cikkét ismerteti, amely arra fekteti a hangsúlyt, nem szabad megengedni Vla­gyimir Putyin orosz elnöknek, hogy saját problémáit az ukrán háborúval leplezze el.

A szeptemberi parlamenti választások előtt a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az oroszoknak mindössze a 27%-a kész támogatni Putyin pártját. További 41% pedig azt állítja, hogy nem akarja őt újra elnöknek. A WP szerint Putyin ezért határozott úgy, hogy a megszokott „diverzáns taktikához” folyamodik: a kapcsolatok feszültségét a szomszédos Ukrajnával és annak nyugatbarát kormányával a forrponthoz közeli szintre növeli.

Putyinnak annyit mindenképpen sikerült elérnie, hogy felkeltette a Nyugat figyelmét. Az Európában állomásozó amerikai csapatoknál a legmagasabb szintre emelték a készültséget. Zelenszkij elnököt támogatta Joe Biden amerikai elnök, Boris Johnson brit miniszterelnök, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Emanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár felvetette a kérdést a Putyinnal tartott videokonferencián.

A WP szerint előrelátható módon a Kreml propagandagépezete agresszorként állítja be Ukrajnát, s háborút emleget, amely „elpusztítja Ukrajnát”. Ugyanakkor az orosz és az ukrán elemzők kétlik, hogy Putyin rászánná magát az általános offenzíva megindítására. Az oroszok hangulatán aligha javítanának a háborús veszteségek.

Azonban elképzelhető, hogy az orosz elnök arra számít, sikerül gyorsan „beverni az orrát” az ukrán hadseregnek, hogy Zelenszkijtől politikai engedményeket követelhessen az új tűzszünetért cserébe. Talán azt reméli, hogy kijátszva a transzatlanti nézeteltéréseket az ukrajnai kérdést illetően, sikerül megakasztania Biden tervét, aki az USA európai kapcsolatainak helyreállítására törekszik.

„A nyugati kormányok abban fognak reménykedni, hogy diplomáciai össztüzük visszatartja Putyint. De fel kell készülniük rá, hogy ez nem fog működni. Az Egyesült Államoknak, amely a segítségére volt Ukrajnának katonai felszereléssel és kiképzésekkel, készen kell állnia újabb anyagok küldésére, ha támadás éri az ukrán erőket. A nyugati kormányoknak friss szankciókat kell készenlétbe helyezniük. Egyebek mellett bármilyen agressziónak véget kell vetnie az amúgy is kétes Északi Áramlat – 2-nek” – írja a Washington Post.

Moszkva megbüntetné Kijevet

A német Süddeutsche Zeitung szerint az optimista válasz a kelet-ukrajnai eseményekre, hogy Oroszország erődemonstrációt tart, hogy próbára tegye Joe Biden elnököt és megbüntesse Kijevet a Viktor Medvedcsuk elleni támadásért.

Egy másik lehetséges forgatókönyv szerint Moszkva azért törekszik a konfrontációra, hogy „hivatalosan” is orosz csapatokat küldhessen Luhanszkba és Donyeckbe, békefenntartóknak tüntetve fel katonáit.

A harmadik forgatókönyv: a Kreml támadást készít elő, hogy szárazföldi folyosót létesítsen a megszállt Krímre, egyúttal hozzáférést szerezve a Dnyeper vizéhez, amelytől jelenleg el van vágva a félsziget.

A Süddeutsche Zeitung jelenleg a „békefenntartók” küldését tartja a legvalószínűbb variánsnak. A lap szerint Vlagyimir Putyin, Angela Merkel és Emmanuel Macron március 30-i videokonferenciája is arra vall, Oroszország ürügyet keres, hogy felléphessen az orosz ajkú népesség „védelmében”. Putyin felpanaszolta az európai vezetőknek, hogy Ukrajna állítólag „provokációra készül” a fronton.

A puskának el kell sülnie?

A lengyel Gazeta Wyborcza orosz megfigyelőket idézve arról ír, hogy Kelet-Ukrajna a háború határán egyensúlyoz, de a fegyveres konfliktus senkinek sem érdeke.

Dmitrij Drize, a Kommerszant szakírója úgy gondolja, a politikusoknak a feszültség fokozására van szükségük, de anélkül, hogy átlépnék azt a határt, amelyen túl megkezdődik a nagy vérontás. Véleménye szerint Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország elnökei a feszültséget társadalmaik konszolidálására használják. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök diplomáciai sikereket tud felmutatni, Joe Biden amerikai vezető megpróbálja újjáéleszteni a NATO-t azáltal, hogy rendezi a szövetség sorait a keleti fenyegetéssel szemben.

Igor Ejdman politológus elismeri, hogy amikor zuhan a népszerűsége, Putyin kedvenc taktikájához folyamodva „kis győztes háborút robbant ki”. De szerinte az Ukrajna elleni háború ma nem lenne „kicsi”. Az ára olyan magas, hogy azt Oroszország nem engedheti meg magának. Ezért a Kreml ezúttal megáll a provokációknál és az erődemonstrációnál.

Alekszej Venegyiktov, az Eho Moszkvi főszerkesztője óva int, mondván, a helyzet kicsúszhat az ellenőrzés alól. Ezzel kapcsolatban idézi Anton Csehovot: „Ha az első felvonásban puskát akasztottak a falra, akkor a következőben feltétlenül el kell sülnie. Egyébként miért akasztanák oda? És a donyecki színpadon már nagyon sok »puska« van.”

(zzz)