A spenót termesztése

A spenót vitaminokban gazdag növény. Főként A-, C- és K-vitaminból tartalmaz jelentősebb mennyiséget, de B₂-, B₆- és E-vitamin-tartalma is említésre méltó. A benne található ásványi anyagok közül a vas, mangán, cink, réz, magnézium, kálium és kalcium mennyisége számottevő. Könnyen emészthető, alacsony kalóriatartalmú étel, ezért mindenképpen érdemes beiktatni étrendünkbe. Most pedig ismerkedjünk meg a termesztésével!

Vidékünkön főleg a munkácsi kistérségi Dercenben foglalkoznak a termesztésével. Az ottani gazdák elmondása szerint ők a gyökeresen szedhető spenótot részesítik előnyben, mivel a leveles fajták (tehát amelyeknek csak a levelét szedik) hamar felmagzanak. A spenótot Dercenben február elején vetik fóliasátorba, 15 cm-es sorközzel, szórt vetéssel (elég sűrűre). Tapasztalataik alapján a magvak nem egyszerre csíráznak (vontatottan kelnek), ezért nincs gond a szórt vetéssel, nem lesz sűrű az állomány. Vetés után mindenképp beöntözik a talajt gombaölő szeres vízzel a gombabetegségek megelőzése végett. A betakarítás a vetés után kb. másfél hónappal (6-7 héttel) kezdődik. Miután a nagyobb növényeket kihúzva a talajt kicsit megmozgatják, kikelnek a következő növények, ezért is történik szakaszosan a szedés. A spenótot kis csomókba kötik, és papírládában értékesítik.

Igényei

A hidegtűrő növények közé soroljuk, növekedésekor a 15-16 °C körüli hőmérséklet a kedvező. Csírázása már 3-4 °C-on megindul, 18-20 °C-on néhány nap alatt kikel. A spenót a nyári forróságot nem bírja, a hajtató és a korai fajták a nagy melegben alig fejlesztenek lombozatot, gyorsan magszárba mennek. Hosszú nappalos növény, 15-16 órás megvilágítás hatására 15–21 °C-on már magszárat fejleszt.

A talaj szerkezete iránt kevésbé igényes. Szerves trágyát csak kivételes esetekben (pl. rossz minőségű homok, cserepesedésre hajlamos, erősen kötött talaj) adunk. Sótűrő képessége közepes. A talaj nitrogénellátottsága nagymértékben meghatározza a termésmennyiséget, a kálium a betegségekkel szembeni ellenálló képességére és a hidegtűrésére van kedvező hatással. Más zöldségfélékhez képest a spenót vasból és magnéziumból nagy mennyiséget vesz fel.

A fajtaválasztás szempontjai

A spenótot a zöldségfélék többségéhez hasonlóan nemcsak frissen fogyasztjuk, hanem a feldolgozóiparnak is fontos alapanyagot szolgáltat. Mindkét esetben fontos, hogy a lombozat egészséges, színe sötétzöld legyen. Fajtaválasztáskor részesítsük előnyben a betegségekkel szemben rezisztens-toleráns fajtákat.

Termesztési időszak alapján a fajták lehetnek:

• tavaszi, őszi fajták (nyáron, a hosszú nappalok hatására gyorsan magszárat fejlesztenek, a szárazságot nem bírják, az átmeneti lehűléseket elviselik);

• nyári termesztésre alkalmas fajták (nehezen mennek magszárba, a hideget nem bírják, magszárképződésre kevésbé hajlamosak, a szárazságot viszonylag jól tűrik);

• átteleltetéses termesztésre alkalmas fajták (gyengébb fényviszonyok között is jól fejlődnek, hidegtűrők, magszárképződésre hosszú nappalos körülmények között igen hajlamosak);

• hajtató fajták (gyenge fényviszonyok mellett is jól fejlődnek, közepesen hidegtűrők, magszárképződésre hosszú nappalos körülmények között nagyon hajlamosak).

Termesztése

Annak ellenére, hogy a spenót nem tartozik azon zöldségfélék közé, amelyek különösebben magas igényeket támasztanak a talaj szerkezetével szemben, fontos, hogy a vetést megelőzően a talaj felülete sima, a szerkezete pedig porhanyós legyen. Közepes tápanyag-ellátottságú talajon a következő műtrágyaadagok javasolhatók: 4-5 dkg/m² 34% ammónium-nitrát, 2,7 dkg/m² 18% szuperfoszfát, 4 dkg/m² 50% kénsavas káli.

A spenótot kizárólag helyre vetéssel szaporítjuk. Három szaporítási időpontot különböztetünk meg: tavaszit, nyárit és őszit. A kora tavaszi vetést kora tavasszal, amint a talajra lehet menni, elkezdhetjük, és egészen április közepéig – egyes fajták esetében április végéig – szakaszosan vethetünk. A nyári vetések ideje július vége–augusztus vége, az ennél későbbi vetések már keveset teremnek. Ebben az időszakban viszonylag nagy annak a veszélye, hogy gyorsan magszárba megy a növény, ezért a fajták helyes megválasztására különösen nagy figyelmet fordítsunk. Az őszi (szeptemberi) vetést átteleltetjük, és csak kora tavasszal szedjük.

Vetéskor a sortávolság 10–20 cm között lehetséges, leggyakoribb a 12 cm-es gabonasor-távolság. Kb. 8-10 sor után egy szélesebb művelő utat célszerű hagyni, hogy a szükséges ápolási, szedési munkákat taposás nélkül elvégezhessük. A vetés mélysége 1–3 cm. A vetést követően a szárazabb talajt 5 mm-es vízadaggal beöntözzük.

Ápolási munkák

Az ápolási munkák közé tartozik a gyomtalanítás és az öntözés. A spenót sekély gyökérzete miatt gyakrabban, de kisebb vízadagokkal öntözünk. Kora tavaszi vetések esetén elegendő nedvesség van a talajban, ezért biztosított a jó csírázás. A nyár végi és őszi vetéseknél a jobb kelés érdekében célszerű a vetést egy-két alkalommal megöntözni.

Betakarítás

A szedést akkor lehet megkezdeni, ha a növénynek legalább 5-6 lomblevele van. A szedés történhet késsel vagy kaszával vágva. A kaszálás előnye a gyorsabb munkavégzés, hátránya viszont, hogy a fiatal szívleveleket is kivágjuk, ami az újabb hajtások, levelek képződését megakadályozza.

Növényvédelem, a spenót kórokozói

Spenótmozaik. A leveleken apró, sárga foltok láthatók. A tövek csökevényesek lesznek. Elsősorban ott jelentkezik, ahol a közelben cukor- vagy takarmányrépa, cékla található, és ezekről levéltetvek segítségével kerül a spenótra a kórokozó. Védekezés: toleráns fajták ter­mesztése, levéltetvek irtása.

Spenótperonoszpóra. A levél szélén sárgászöld, elmosódott foltokat láthatunk. A levél megvastagszik, begörbül, törékeny lesz. Csapadékos időjárásban kell megjelenésére számítani. Védekezés: mára már a legtöbb fajta ellenálló a betegséggel szemben. A fogékony fajtákat viszont 4 és 8 leveles korban permetezzük. Alkalmazható szer pl. az Amistar Top.

Spenótlégy. A lárvái kerek járatokat vájnak maguknak a levelekben. Két levélréteg között alakítják ki járataikat. A kifejlett legyek testét apró szőrszálak fedik, nagyjából 6 mm hosszúak és szürkésbarna színűek.

Feketerépa-levéltetű. Nagy jelentősége a vírusok terjesztésében van. Védekezésre javasolható szer pl. a Karate Zeon 5 CS.

Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza