Blinken Kijevben: az első randi

2021. május 11., 20:42 , 1057. szám

Múlt héten kétnapos látogatást tett Kijevben Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere és politikai ügyekben illetékes helyettese, Victoria Nuland. Kijevi kormányzati körökben úgy várták a Biden-adminisztráció fontos emberét, mint a Mikulást.

Blinken Kijevben tárgyalt Volodimir Zelenszkij államfővel, Denisz Smihal miniszterelnökkel és Dmitro Kuleba külügyminiszterrel is. Emellett az amerikai diplomácia irányítója találkozott a parlament és a frakciók vezetőivel, valamint a civil társadalom képviselőivel. Amint a vesti.ua beszámolójában rámutat, a kijevi amerikai nagykövetség által felügyelt civilekkel találkozhatott a magas rangú vendég. (Nyilván fel sem merült, hogy Blinken és Nuland eszmét cserélhetnének például a nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság képviselőivel is.)

Volt, akinek rosszul esett, hogy a vizit programja tulajdonképpen a posztszovjet országokba tett amerikai külügyminiszteri látogatások évtizedek óta bevett forgatókönyve szerint zajlott. Vagyis az amerikai vezető nem érte be az ukrán kollégájával, esetleg az ország első számú vezetőjével folytatott tárgyalásokkal, ami lehet ugyan a kiemelt kapcsolat jele, de inkább a kijevi hatalommal szembeni bizalmatlanságé. A többséget nem érdekelték az efféle nüánszok.

Az ellenzék kifejezetten örült a találkozónak. Valamennyi parlamenti párt élt a lehetőséggel, hogy előadja a mondókáját a magas rangú vendégnek a Legfelső Tanácsban rendezett találkozón, amelyen Dmitro Razumkov házelnök is részt vett. Sőt, Petro Porosenko utóbb a közösségi médiában igen gyümölcsözőnek nevezte az amerikai külügyminiszterrel folytatott eszmecseréjét, amihez egy kettejükről vélhetően évekkel ezelőtt készült fotót is mellékelt. Az „oroszbarát” ellenzék, tehát az Ellenzéki Platform – Az Életért (OPZZS) mindjárt felhördült, mondván, az exelnök azt a látszatot akarta kelteni, mintha külön is egyeztetett volna az amerikai vendéggel.

A fővárosban senkit sem lepett meg különösebben, hogy Blinken Kuleba társaságában felkereste Epifanyij kijevi metropolitát, „a legújabb” Ukrán Ortodox Egyház (PCU) fejét. Jellemző módon semmi kivetnivalót nem láttak abban, hogy a többi felekezetre rá se hederített az amerikai vendég. Az „oroszbarát” ellenzéki média epésen megjegyezte, érthető a látogatás, hiszen a PCU legalább annyira az amerikai külügy „gyermeke”, mint Petro Porosenkóé. Annyi bizonyos, hogy Moszkvában aligha örültek ennek az amerikai „gesztusnak”, amelyet úgy is érthettek, hogy Washington már megint az ortodox egyház megosztásán ügyködik.

Denisz Smihal miniszterelnök és Blinken találkozójáról nem sok minden szivárgott ki. Sajtóértesülések szerint az amerikai külügyminiszter arra kérte az ukrán kormányfőt, hogy ösztönözze (ne akadályozza) a reformokat, különösen, ami az állami tulajdonban lévő társaságok irányítását illeti. Egyesek annak is jelentőséget tulajdonítottak, hogy Blinken igen hosszan beszélt Smihallal, amiből levonták a következtetést, hogy a látogatás céljai között a vártnál lényegesen nagyobb súllyal szerepeltek a gazdasági kérdések és a reformok.

Miután Blinken találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, sajtótájékoztatót tartottak, és az amerikai külügyminiszter elmondta, amit el akart mondani.

„Abból az egyszerű okból vagyok ma itt, hogy Biden elnök nevében megerősítsem az országaink közötti partnerség melletti határozott elkötelezettségünket” – fogalmazott az amerikai külügyminiszter. És ezzel nagyjából a végére ért a mondandójának. Hosszabban beszélt ugyan, de csupán megismételte az Ukrajnával kapcsolatos kliséket. Ami a kétoldalú kapcsolatok napirendjén szereplő aktuális kérdéseket illeti, Blinken és az ukrán elnök megvitatták az ukrajnai reformok állását, különös tekintettel az SZBU és a bírósági rendszer átalakítására, a Donyec-medencei helyzet kiéleződését, a korrupcióellenes hatóságok átláthatóságát és függetlenségét, tudhattuk meg. Újságírói kérdésre válaszolva Blinken kiemelte, hogy „az Oroszország jelentette külső veszély mellett Ukrajnában belső fenyegetések is léteznek: a korrupció, az oligarchák és más személyek, akik érdekeiket az ukrán nép érdekei fölé helyezik”. Ha mindenáron következtetésekre vágyunk, ezen a ponton éppen adódik egy: az ország hatalmasságai eztán se számíthatnak semmi jóra Washingtontól. Csak hát ezt eddig is pontosan tudtuk.

Volodimir Zelenszkij a sajtókonferencián körbeudvarolta vendégét, mondván, ez volt az első találkozója az amerikai külügyminiszterrel, de számára úgy tűnt, mintha nem első alkalommal találkoztak volna, mert Antony Blinken és csapata rendkívül tájékozottnak bizonyult az ukrajnai helyzetet illetően. Az államfő szavaiból azt is tudjuk, hogy a Donyec-medence, a korrupció elleni harc mellett szót váltottak vendégével az Északi Áramlat–2 orosz gázvezeték építéséről, amely se Washingtonnak, se Kijevnek nincs ínyére.

Hogy mi minden hangozhatott el Blinkennek az ukrán elnökkel, a kormányfővel és a külügyminiszterrel folytatott megbeszélésein a fentieken túl a zárt ajtók mögött, azt az érintetteken kívül egészen pontosan senki sem tudhatja, de annál lelkesebben és felszabadultabban találgat mindenki. Nyilvánvalóan beszélniük kellett például Oroszországról, ezen belül is Biden és Putyin elnökök készülő találkozójáról (netán még Zelenszkij és Putyin esetleges megbeszéléséről is, amelyről az utóbbi napokban annyi szó esett). Ezzel kapcsolatban Washington bizonyára igyekezett megnyugtatni Kijevet, hogy nem hagyja cserben. Erre utalhatnak Dmitro Kuleba külügyminiszternek Blinken látogatásával kapcsolatos szavai is. Szerinte az amerikai külügyminiszter arról biztosította, Ukrajnának soha nem kell kételkednie az USA-t illetően, az Egyesült Államok ugyanis soha nem fog megállapodni senkivel Ukrajnáról Ukrajna nélkül.

A külügyminiszteri látogatás fő célja azonban a tájékozódás lehetett. Szembeötlő volt, hogy Blinken üres kézzel érkezett Kijevbe. Nem hozott se pénzt, se fegyvert, se vakcinát, de még csak a NATO-tagság ígéretét sem. Az új amerikai kormányzat nyilván szeretné tudni, valójában mi a helyzet Ukrajnában, s mire számíthatnak. Szinte bizonyosra vehető továbbá, hogy – amint egy első találkozó alkalmával illik – Blinken előadta, hogyan látják a világot Washingtonban, és milyen játékszabályok szerint kíván játszani a Biden-kormányzat. Az ukrán fővárosban így most már bizonyára tudják, hogy mit várnak tőlük bármilyen jövőbeni támogatásért, adományért cserébe. Nyilván az ukrán fél is előadhatta a kívánságait, talán még azt is, hogy milyen „vörös vonalai” vannak Kijevnek a kétoldalú együttműködésben. Egyesek szerint viszont éppen fordítva történhetett, Blinken magyarázhatta el a házigazdáknak, hogy melyek azok a „vörös vonalak” amelyeket Ukrajna nem léphát át – legalábbis egyelőre.

(ntk)