Hulladékfeldolgozási gyorstalpaló Ungváron

Köztudott, hogy a folyók, patakok mennyire szennyezettek Kárpátalján, s az is, hogy a szemét jelentős része az áradások idején sajnálatos módon Magyarországra „exportálódik”. Az is közismert, hogy az ártéri hulladék több mint fele nem haszontalan szemét, hanem értékes nyersanyag, amely újrahasznosítható. Ez az egyik fő üzenete az öt ország – egy folyó programnak, amelynek közvetítésére jött létre a Műanyag Műhely (MüMü). A természetvédő társadalmi szervezetek, tanulók és tanárok részvételével zajló program célja, hogy oktatással, szemléletformálással, helyi közösségek aktivizálásával, pozitív gyakorlatok felvonultatásával segítse a folyószennyezés elleni küzdelmet.

A MüMü kárpátaljai körútja keretében május 27-én, csütörtökön Ungváron hulladékfeldolgozási gyorstalpalót tartottak a gyerekek számára. A Magyarország Ungvári Főkonzulátusa előtti parkolóban reggel óta vidám zene hívta fel a figyelmet arra a „kalózhajóra”, amelyen ez a különleges műhely helyet kapott.

Elsőként Kuti László, első beosztott konzul üdvözölte az egybegyűlteket.

– Ahogy a Tisza folyó összeköt bennünket, ugyanúgy köt bennünket össze az a tudat is, hogy ezt a folyót, ezt a közös kincsünket tisztán kell tartani, és meg kell őrizni a következő nemzedéknek. Van egy kezdeményezés, a MüMü, amely épp azt a célt szolgálja, hogy a felnövekvő nemzedék gondolkodását a közös kincsünk, a Tisza megmentésére irányítsa.

Buhajla József főkonzul házigazdaként szokásához híven néhány mondatban ukránul szólt a megjelentekhez, majd magyarul folytatva elmondta:

– Közös érdekünk, hogy a Tiszát megőrizzük olyannak, amilyennek korábban nevezték, szőke Tiszának. Ez nagyon fontos, és az elmúlt évek tapasztalatai azt igazolják, hogy 100 tonna nagyságrendekben is érkeznek különböző műanyag elemek a Tiszán, amelyek viszont ezt követően hasznosíthatók. A mai rendezvény célja, hogy bemutassuk azokat a lehetőségeket, hogy mit lehet készíteni a műanyag felhasználásával, újrahasznosításával. A környezetvédelem, a hulladékgazdálkodás nagyon fontos mindannyiunk életében, hiszen ha ez nem történik meg, akkor ezt követően nem lesz mit átadni a jövő generációinak. Bízom abban, hogy ez a rendezvény egy picivel előrébb visz bennünket a környezettudatos élet felé, hogy megfelelően kezeljük a hulladékot, s ennek érdekében örömmel jelenthetem be, hogy Magyarország hulladékfeldolgozó üzemet fog építeni a beregszászi járási Jánosiban – emelte ki a főkonzul.

Ukrajna Állami Ökológiai Felügyelőségének főosztályvezetője, Vitalij Posztolenko megjegyezte, hogy a jó idő és a kellemes légkör ellenére a rendezvény szomorú hangvételű. Elmondta, hogy az országos felügyelőség vezetője is Kárpátalján tartózkodik, és a rendezvénnyel egyidejűleg a kormányzóval tartott tanácskozást, hiszen az előző napon szemleutat szerveztek a megyében, amely során feltérképezték a hulladékot Kárpátalján.

– A problémával országos szinten foglalkoznak. A helyi vezetésnek kijevi irányítással konkrét cselekvési tervet kell készítenie határidőkkel, felelősökkel a szemétgyűjtési akcióktól kezdve a szisztematikus megoldásig. Ukrajna-szerte azonos problémával küzdünk: sem szemétlerakók nincsenek, sem szelektáló és feldolgozó üzemek – szögezte le Vitalij Posztolenko, és kiemelte: hálás a magyar félnek, hiszen megtehetnék, hogy nem foglalkoznak ezzel, ők mégis sokat tesznek a szemétkérdés megoldásáért. Mint mondta: reméli, hogy jövőre közösen 70-80%-ban sikerül megoldani a hulladékproblémát.

– Hibásak a polgárok, vétkes a helyi vezetés is, de egy biztos: gyermekkortól kell az ökológiai tudatot formálni. Ez a mai rendezvény rendkívül fontos, és jó lenne hasonlókat szervezni országszerte – fogalmazott az ökológiai felügyelőség főosztályvezetője.

Jurij Spontak, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Ökológiai Főosztályának vezetője elmondta, több alkalommal csatlakoztak különböző akciókhoz, köztük azokhoz is amelyeket határon túliak szerveztek, és örömmel ismerkedett meg a PET-kupásokkal is, amikor a Tisza partján takarítottak.

– Ez a szemét hagyományos értelemben nem szemét, hanem feldolgozható alapanyag. Minden erőfeszítésünket a hulladék újrafeldolgozására kell irányítani. Ez prioritást élvező irány a megyei közigazgatási hivatal szempontjából – emelte ki.

Jelen voltak a rendezvény koordinátorai és mozgatórugói, Tamás Zsolt, a PET-Kupa versenyigazgatója és Molnár Attila Dávid, a PET-Kupa társalapítója és szervezője is. Az utóbbi elnézést kért a kissé piszkos nadrágja miatt, de mint mondotta, előző napon letérdelt a Tisza-forrásánál.

– Azóta több száz gyerek ment át a plasztiklaboratóriumon vagy a Műanyag Műhelyen, és ezek a gyerekek egészen másképp jöttek ki, megváltozott a szemléletük. PET-kalauzként azt mutatjuk be, hogy a probléma nagy és le kell hozzá térdelni, másképp nem megy. Azt tanultuk meg ezen a körúton, hogy a szemét komoly probléma, de a természet szépsége eltörpíti a szemét mennyiségét – jegyezte meg Molnár Attila Dávid, és végül a „Csiszta rika, csiszta voda” szlogennel ukránul fejezte be gondolatait.

Ezt követően a gyerekek birtokukba vették a kalózhajót. Mindenki megtapasztalhatta, mi mindent lehet készíteni a használt műanyagból. Egymás után érkeztek a csoportok, a szervezők mindenkinek lehetőséget adtak, hogy kipróbálják ezt a szerkezetet. Tollat, vonalzót, érmét, csészét stb. készítettek, és bejegyzést tehettek a kalauznaplóba.

Molnár Via PET-kalauz közben érdekes mintájú kupakokat keresett és olvasztott meg vasalóval, hogy ezekből minden gyermeknek emlékmedál készüljön.

Az Öt ország – egy folyó projekt keretében, az Erasmus+ program támogatásával megvalósuló Műanyag Műhely kárpátaljai körútja során ellátogatott a Kőrösmezői 1. Számú Középiskolába és az Ungvári Magyar Tannyelvű Drugeth Gimnáziumba is, ahol környezetvédelmi bemutatót tartottak a tanulóknak. A rendezvény helyi társszervezője a Zöld Város civil szervezet volt.

A projekt visszautazik Magyarországra, ahol kezdte a turnét, és ha a vírushelyzet megengedi, akkor a közeljövőben újabb helyszínre, Szerbiába látogat majd el a kalózhajóval, hogy az ott élő gyerekek körében is népszerűsítsék a hulladék újrafeldolgozásának lehetőségeit, és elősegítsék a felnövekvő nemzedék környezetkímélő magatartásának kialakulását.

Rehó Viktória