Ülésezett az RNBO: titkosított NATO

Volodimir Zelenszkij elnök múlt péntekre ismét összehívta a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot (RNBO). A testület üléseit nyomon követni hovatovább amolyan a hét végét megnyitó össznépi szórakozássá vált. Különösen, mivel az ülések után rendre érdekes, helyenként egyenesen szórakoztató bejelentések hangzanak el. Nos, ezúttal kissé unalmasra sikeredett az „előadás”, hiszen senkivel szemben nem vezettek be szankciókat. Azért a testület, pontosabban Olekszij Danyilov, annak titkára ezúttal is szolgált meglepetéssel.

Néhány témát zárt ülésen vitattak meg, ami egyes esetekben indokoltnak tűnt, lásd például a biztonsági helyzetet a Krím közigazgatási határán és az ország déli részén, másszor viszont érthetetlennek, mint az ukrán NATO-csatlakozás kérdésében. Közismert, hogy Ukrajna csatlakozása az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez – diplomatikusan fogalmazva – nincs napirenden. Persze elképzelhető, az RNBO éppen azt vitatta meg, mit tegyenek most, hogy kiderült, a világ fejlettebbik része egyelőre nem vágyik a társaságukra, és a jelek szerint inkább Oroszországgal barátkozik – pontosabban üzletel.

Erre utalhat Olekszij Danyilovnak formailag az Északi Áramlat–2 gázvezeték miatt bekövetkezett kifakadása is az ülést követő sajtótájékoztatón. Véleménye szerint Németország és Franciaország Oroszország politikai és gazdasági partnerei, és érdekeltek az együttműködésben Moszkvával.

„És ez nagyon kellemetlen számunkra. Mivel éppen ez a két ország tagadta meg 2008-ban a MAP-ot (a NATO-csatlakozási útitervet – a szerk.) Ukrajnától és Grúziától. És 2008-ban megtámadták Grúziát. […] Ezután lett a helyzet a megszállt Krímmel” – mutatott rá az RNBO titkára.

„Felelnie kell-e ezért Németországnak és Franciaországnak? Úgy gondolom, hogy kell” – jelentette ki.

Danyilov más országoknak is szemrehányást tett, amiért csupán aggodalmuknak adtak hangot egy olyan helyzetben, amikor az egyik állam megsérti a másik határait, holott még 1991-ben kimondták a posztszovjet térség határainak sérthetetlenségét. Emlékeztetett: „aggodalom” volt 1937-ben, 1939-ben is, és köztudott, mivel végződött ez 1939. szeptember 1-jén, amikor kezdetét vette a második világháború. Mindezt nyilván úgy kell értenünk, hogy Ukrajna határozottabb kiállást és több áldozatot várna Európától Oroszország elleni harcában.

Szó volt még a tanácskozáson egyebek mellett az ukrán repülőgépgyártás újjáélesztéséről, a vízkészletek kezeléséről, a terrorizmus elleni harcról és a nemzetbiztonság helyzetéről, a csempészésről szóló jelentés előkészítéséről, az ukrán békefenntartó kontingens növeléséről a kongói ENSZ-misszióban, valamint az úgynevezett „törvényes bűnözők” és „bűnöző tekintélyek” elleni fellépésről, továbbá a készülő oligarchatörvényről.

A polgárokat viszont nyilván jobban érdekelték az olyan, inkább pletykalapokba kívánkozó témák, mint például a Kijev környéki állami nyaralókban, dácsákon élő volt csúcshivatalnokok kilakoltatása. Danyilov sajtótájékoztatóján eredményként könyvelte el, hogy 20 személy, köztük a Janukovics-éra néhány miniszterének költöztetése máris folyamatban van. Közöttük találjuk például Dmitro Tabacsnikot, az Azarov-kormány oktatási és kulturális miniszterét vagy éppen Raisza Bogatirjova volt egészségügyi minisztert. Érdekes módon napjainkig állami dácsában lakott Szvjatoszlav Piszkun is, akit először még 2002-ben, tehát Leonyid Kucsma elnöksége idején neveztek ki főügyésznek. Az sajnos nem derült ki a sajtótájékoztatón, miért vált hirtelen nemzetbiztonsági kérdéssé a dácsaügy, ha eddig senkit nem aggasztott különösebben. Ellenzéki vélemények szerint a Zelenszkij-féle kormányzat egy újabb pótcselekvést ötölt ki, amellyel szemléltetheti az eltökéltségét az „átkos” múlt leküzdésében. Sajnos legalább ennyire kiábrándító, ha az ország vezetése valóban nem lát ennél fontosabb megoldandó problémát.

Danyilov bejelentette, megszerezték az amerikai szankciók által sújtott ukrán polgárok névsorát. A lista 134 nevet tartalmaz. Az RNBO titkára szerint az illetékes hatóságok megvizsgálják, mikor és milyen alapon szerezték ukrán állampolgárságukat ezek a személyek, illetve miért alkalmazott velük szemben szankciókat az USA. Ügyükkel az RNBO szükség esetén a jövőben szándékozik foglalkozni – jelezte a tisztviselő.

Elemzők szerint a vizsgálat elsősorban azokat az ukrán polgárokat érintheti, akik Viktor Janukovics exelnök környezetéhez tartoztak, s a legutóbbi Majdan (2013–2014) után külföldre távoztak, „politikai emigrációba” vonultak. A szakadár Donyec-medencei „köztársaságok” vezetői is rajta lehetnek ezen a listán. Érdekes lesz megfigyelni, vajon mihez kezd Zelenszkij elnök a vele kapcsolatba hozott Volodimir Kolomojszkij oligarchával, aki ez év tavasza óta ugyancsak szerepel az amerikai szankciós listán.

(zzz)