Beregvár

A Beregvár archaikus helynév, a Latorca folyó völgyének egy kis részét foglalja magában. A Munkácstól autóúton mindössze 20 km-re fekvő 50 hektár kiterjedésű park területén magasodik a környék legimpozánsabb épülete, a Schönbornokról elnevezett kastély. Mikor az arra látogató megpillantja a festői környezetben mementóként álló épületet, talán akaratlanul is a régi korok pazar nemesi életvitele, kedvtelései jelennek meg lelki szemei előtt. 

Beregvár környéke 1711 előtt a Rákóczi-család birtokában volt a munkácsi uradalom részeként. A szabadságharc bukása után a császári udvar elkobozta a hatalmas birtokot, s az a szepesi kincstár igazgatósága alá került, de a szakszerűtlen gazdálkodás miatt hamar tönkrement. 1726-ban VI. Károly osztrák császár ennek okán adományozta gróf Schönborn Lothár Ferenc mainzi érseknek és választófejedelemnek.

Az eredetileg a XVIII. században fából épült vadászkastély helyén 1890–1895 között épült meg a Schönborn-kastély. A terveket Zuilbrandt Gregersohn készítette az angol Tudor-féle stílusban. A kastély beosztását az asztronómia jegyében tervezték: az ablakok száma – 365 – megegyezik az év napjainak számával, a helyiségek száma az év 52 hetét jelzi, 12 bejárata pedig a hónapok számát hivatott jelképezni. 

A kastély könyvtárszobája, valamint kápolnája még őrzi azt a miliőt, amely a korabeli embert is körülvette. Ezt a hangulatot tetézi és fokozza a kastélyt körülvevő park, ahol megannyi egzotikus növényfaj képviselteti magát, számos több száz éves fa mellett, amelyek sok-sok emberöltőn keresztül végigkövették a történelem folyását, mint megannyi lassan, de biztosan növekvő életet adó szemlélő.

A park része még egy mesterséges tavacska, amely az Osztrák–Magyar Monarchia kontúrjait követi. Fellelhető itt több forrás is, melyek közül talán a legnevezetesebb az úgynevezett Örök Fiatalság forrása.

A kastélyhoz kapcsolódó számos legenda közül talán a legismertebb így szól: „Egyszer régen az egyik Schönborn grófnak gyönyörű, fiatal felesége volt. Nagyon szerette szép hitvesét, minden kívánságát teljesítette. Egy alkalommal a gróf társasággal érkezett a kastélyba. A másnapi vadászat előtt az egyik daliás vendég rosszullétre panaszkodva kimentette magát, s otthon maradt. Reggel a gróf felesége fejfájásra panaszkodva szintén nem tartott a társasággal. Délután azonban az idő rosszra fordult, ezért a vadászok idő előtt hazatértek. A gróf aggódva sietett feleségéhez annak hogyléte felől érdeklődni, ám szobáját üresen találta. Ekkor eszébe jutott, hogy van még egy gyengélkedője, s úgy döntött, előbb meglátogatja, majd megkeresi hitvesét. Meglepetésére a vendég ágyában találta feleségét. Ekkor délután négyet ütött a kastély toronyórája, s még nagyon sokáig ebben az állásban maradt…”

Nem tudjuk, mi lett a legenda vége, de az biztos, hogy napjainkban az óra működik. A kastély utolsó tulajdonosa Schönborn Károly volt, aztán 1942-ben a németek kórházzá alakították az épületet, majd 1948-tól szanatórium kapott benne helyet.

Kupás Barnabás