A burgonya és paradicsom fitoftórás betegsége

A burgonya és paradicsom fitoftórás betegsége – vagy ahogyan a kárpátaljai gazdák jobban ismerik burgonya- és paradicsomvész – évről évre jelentős károkat okoz a gazdáknak. Nem kizárt, hogy ezalól az idei év sem lesz kivétel, ugyanis a hűvös, csapadékos időjárás kedvez a betegség kialakulásának. Az alábbiakban megismerkedhetünk a betegség tüneteivel és az ellene való védekezéssel.

A betegség tünetei

A betegség kórokozója a Phytophthora infestans gomba.

Burgonya. A levélen, a száron és a gumón is megjelennek a tünetek. A levélen a csúcsától vagy a szélétől kiinduló sárgás­zöld félköríves foltok jelentkeznek, amelyek közepe gyorsan elhal, sötétbarna színű lesz. A levél fonákján fehér gyep figyelhető meg. Később a beteg levél elszárad vagy elrothad. A lombról lemosódó sporangiumok a talajban megfertőzik a burgonyagumókat is, ez okozza a gumókon megjelenő kissé besüppedő, szürkés színű, szabálytalan alakú foltokat. Tárolás során a fertőzött burgonyagumók megpuhulnak,  elrothadnak.

Paradicsom. A levélen a tünetek megegyeznek a burgonya levelén tapasztalható tünetekkel. A levélnyélen, a hajtáson, a száron hosszúkás foltok jelzik a fertőzést. Pár nap után a burgonya- és paradicsomtő úgy néz ki, mintha leforrázták volna. A paradicsombogyón nagy kiterjedésű, elmosódott szélű, vörösesbarna foltok jelennek meg, felületüket fehér gyep borítja. A bogyó belső szövetei szürkésbarnák. A már érett bogyók foltjai könnyen rothadnak.

A betegség lefolyása

A fertőzési források a burgonya és paradicsom esetében is az elhalt növényi részek, valamint a burgonyagumó, amelyeken a gomba áttelel. Ezekenkívül a kórokozó a talajban is fennmaradhat, és több éven át megőrzi fertőzőképességét. A kórokozó életmódját a hőmérséklet és a növényfelület nedvessége határozza meg. Ahhoz, hogy a kórokozó fertőzőképes legyen, 12–15 °C léghőmérséklet szükséges a számára. A fertőzést követő 5–7 nap múlva jelennek meg a foltok, és rajtuk a fehéres sporangiumtartó gyep. Ekkor viszont már a magasabb, 18–22 °C kedvező a kórokozó számára. Néhány óra nedvesség is elegendő egy állomány teljes megfertőződéséhez. A kórokozó a légmozgással, a légzőnyílásokon és az epidermiszen keresztül jut be a növénybe. Később a levél fonákján fehér gyep képződik, és innen újabb fertőzés indulhat el.

Védekezés

A betegséggel szemben rezisztens fajták nincsenek. De a fajták közötti fogékonyság eltérő. Ezért mindenképp olyan fajtákat válasszunk, melyek kevésbé fogékonyak a betegségre. A védekezésnek mindig a megelőzésen kell alapulnia. Megfelelő szellőztetéssel és fűtéssel (tavaszi–őszi időszakban) igyekezzünk szárazon tartani a lombozatot. A megfelelő szellőztetésről ne feledkezzünk el hűvös, csapadékos időben sem. Az ültetéskor figyeljünk arra, hogy csak annyi palántát ültessünk négyzetméterenként, amennyit az adott fajtából javasolnak. Egy szellősebb állományt ritkábban fertőz meg a kórokozó, mint egy túl buját – igyekezzünk ezt figyelembe venni. A beteg részeket vagy a teljesen fertőzött növényt mielőbb távolítsuk el az állományból, és semmisítsük meg. A vegyszeres védekezésnél is a megelőzésre kell törekednünk. Az állományban érdemes megelőzésképpen (preventíven) permetezni. A betegség gyorsan terjed, tehát nem késlekedhetünk a kémiai védekezéssel. A permetszerek kiválasztásakor figyelembe kell vennünk az élelmiszer-biztonsági várakozási időt. A vegyszerek közül alkalmasnak bizonyult a fitoftóra elleni védekezésre az Acrobat MZ, Ridomil Gold MZ 65 WG, Forum R, Rézoxiklorid 50 WP, Bravo 500, Amistar, Amistar Top, Score 250 EC stb. – a várakozási idő figyelembe vételével.

Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza