A fakivágásról és a rőzsegyűjtésről

„A falu szélén, egy liget mellett áll a házunk. A ligetet nem gondozzák, az öreg fák bármikor kidőlhetnek és tönkretehetik a kerítést. A tanácsházán úgy tesznek, mintha semmi közük nem lenne hozzá. Vajon a törvény megengedi, hogy magam vágjam ki a fákat? És ha már a fánál tartunk: kell engedély ahhoz, hogy rőzsét gyűjtsek az erdőben?”

– Sok függ attól, hogy a kivágandó fák a falu területén állnak-e, s attól is, hogy kinek a tulajdonát képezik. Vegyük sorra az eshetőségeket!

Ha a kivágandó fák egy erdő részét képezik, amely nem a települési/kistérségi önkormányzat tulajdonában áll, hanem például egy erdőgazdasághoz tartozik, az Erdőtörvénykönyv (Etk.) rendelkezései érvényesek rájuk. Az Etk. a fakivágást speciális erdőhasználatnak tekinti, a 67. cikkely fakészletezésként említi. Az ilyen tevékenység engedélyköteles. Ráadásul a Legfelsőbb Bíróság Plénumának 2004. évi 17. számú állásfoglalása (Про судову практику у справах про злочини та інші правопорушення проти довкілля) szerint a fakivágás nemcsak akkor minősül törvénytelennek, ha nincs rá engedély, hanem abban az esetben is, ha a hatályos törvények megsértésével lett kiadva az engedély; vagy a kivágásra az engedélyben megállapított határidő lejárta után, nem a kijelölt területen vagy a megállapított mennyiségben kerül sor; esetleg nem az engedélyben szereplő fafajtákat vágják ki, illetve, ha olyan fafajták kitermelésére kerül sor, amelyek kivágása tilos.

Az Etk. 69. cikkelye értelmében a fa kivágására feljogosító engedély a fakitermelési jegy vagy erdőjegy. Az erdőjegyet az erdő tulajdonosa vagy állandó használója adja ki illetékmentesen a 2007. évi 761. számú kormányrendelettel összhangban (Про врегулювання питань щодо спеціального використання лісових ресурсів).

Ettől eltérő eljárás szerint történik a fakivágás lakott területen. A lakott települések rendezéséről szóló törvény 28. cikkelyének 3. pontja szerint a fák, bokrok, gyepek és virágágyások eltávolítása a Miniszteri Kabinet által jóváhagyott rend szerint történik (Порядoк видалення дерев, кущів, газонів і квітників у населених пунктах, затверджений постановою Кабінету Міністрів України від 01 серпня 2006 № 1045). E rendelkezés 3., 4. és 5. pontja értelmében a település területén a növényzet eltávolítását a települési önkormányzat végrehajtó szervének határozata alapján végzik. A fa kivágását kérvényezni kell, a kérvényben meg kell indokolni a kérelmet. A lehetséges okokat az említett rendelkezés második pontja sorolja fel. A kérvény nyomán adja ki az illetékes hivatal a fa kivágására vonatkozó rendelkezést, „ordert”.

Mint látható, fát vágni csak a megfelelő engedélyező dokumentum (erdőjegy, rendelkezés) birtokában lehet, csak az engedélyben megállapított helyen, az előírt mennyiséget, fafajtát vágva/fűrészelve ki. Az engedély nélküli favágásért adminisztratív vagy büntetőjogi felelősségre vonás jár a törvénysértés mértékétől és következményeitől függően.

Az Adminisztratív jogsértési törvénykönyv (Ajt.) 65., 66. és 67. cikkelye értelmében a fák/facsemeték, cserjék illegális kivágásáért, károsításáért, szállításáért vagy tárolásáért magánszemélyekre 510–1020 hrivnya, tisztviselőkre 2550–5100 hrivnya bírság szabható ki. Egy éven belül ismétlődő szabálysértés esetén magánszemélyeknek 1020–1530 hrivnya bírságot kell kifizetniük.

Önálló tényállásnak minősül az erdészeti forrásoknak az erdő-/fakitermelési jegynek vagy utasításnak nem megfelelő hasznosítása. Ezért szintén bírság jár.

Az erdő aljnövényzetének kivágásáért vagy károsításáért kiszabható bírság magánszemélyek esetében 51–102 hrivnya, tisztviselőknél 139–170 hrivnya.

Megjegyzendő, hogy az Ajt. 241., 242/1. cikkelye szerint az Erdészeti Erőforrások Állami Ügynöksége és az Állami Ökológiai Felügyelőség (vagyis nem a rendőrség, nem a bíróság!) vonhatja felelősségre a polgárt a fenti jogsértésekért. E hatóságok megbízottjai, az erdészeti és környezetvédelmi felügyelők szabálysértési jegyzőkönyvet is felvehetnek. Ne feledjük, hogy a szabálysértési határozatok ellen 10 napon belül fellebbezhetünk a határozatot meghozó felettes hatóságnál vagy az általános illetékességű bíróságon.

A Büntető törvénykönyv 246. cikkelye értelmében fák vagy cserjék illegális kivágása erdőkben, védősávokban és egyéb erdőültetvényekben az adózatlan minimális jövedelem 1000–1500-szorosának megfelelő (17 000–25 500 hrivnya) pénzbírsággal vagy hat hónapig terjedő elzárással vagy három évig terjedő szabadságkorlátozással/szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanezek a cselekmények ismételt vagy személyek egy csoportja által előzetes összeesküvés alapján végrehajtva háromtól öt évig terjedő szabadságkorlátozással/szabadságvesztéssel büntetendők. Ha a törvénysértés súlyos következményekkel jár (az okozott kár meghaladja az 1200 hrivnyát), a bíróság öttől hét évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhat. Meg kell jegyezni, hogy ilyen esetekben a polgári jogi felelősség kérdése is felmerülhet, ami rendszerint a szabálysértéssel okozott kár megtérítését jelenti.

Érdemes megjegyezni, hogy a magántulajdonban lévő földterületen növő fa kivágására a tulajdonos engedélyével kerülhet sor anélkül, hogy ehhez kérni kellene az illetékes hatóságok engedélyét, vagy meg kellene fizetni a pótlása költségeit. Kivételt képez a magánterületen növő vörös könyves vagy a jogszabályok értelmében különleges értéket képviselő fa kivágása.

Ami a rőzsegyűjtést illeti, arról nem rendelkeznek külön a jogszabályok, a bírósági gyakorlat pedig némileg ellentmondásos. Az Etk. már említett 67. cikkelye megemlíti ugyan speciális erdőhasználatként a másodlagos erdei anyagok készletezését, valamint a másodlagos erdőhasználatokat, ezeket a fogalmakat azonban nem értelmezi. Akárhogyan is, amint az a fentebb leírtakból kitűnik, a jogszabályok a fák törvénytelen kivágását, károsításukat rendelik büntetni. Ugyanakkor nem létezik olyan jogszabály, amely kifejezetten a rőzse gyűjtését vagy a száraz, földön heverő fa fűrészelését rendelné büntetni.

Egyes bírák ugyanakkor arra a következtetésre jutnak az efféle ügyekben, hogy a rőzse gyűjtése speciális erdőhasználatnak minősül, vagyis ehhez a tevékenységhez is szükség van az erdőjegy megszerzésére. Az erdőjegy nélküli rőzsegyűjtés ily módon szerintük ugyancsak jogsértés, ha nem is engedély nélküli fakivágás. Véleményem szerint azonban ez az okfejtés ellentmond annak az Ukrajna Alkotmányában is érvényesülő elvnek, mely szerint minden megengedett, amit a törvény nem tilt. Egyébként több esetben éppen ezen elv mentén döntött a bíróság a rőzsét gyűjtő kisemberek javára. Megértem, szólnak érvek amellett is, hogy a rőzsét az erdő birtokosának vagy kezelőjének tulajdonaként határozzuk meg, de mielőtt büntetni kezdenénk az engedély nélkül rőzsét gyűjtőket, törvénysértésként kellene meghatározni ezt a tevékenységet a vonatkozó jogszabályokban.

Ráadásul az Etk. 66. cikkelyének 1. bekezdése az általános erdőhasználatnak a kommunális és állami tulajdonú erdőkben engedélymentesen és ingyenesen gyakorolható módozatait (pl. gombák, bogyók szedése, gyűjtése) soroló mondata a következőképpen zárul: „stb.”. Ezt érthetjük úgy is, hogy az általános erdőhasználat keretében nemcsak a nevesített dolgokat gyűjthetjük, hanem például a rőzsét is.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a törvény kimondja: az illetékes végrehajtó szervek által korlátozható az általános erdőhasználat mértéke. Erre a polgár köteles tekintettel lenni.

És végül: magántulajdonú erdőben az általános erdőhasználatra is csak a tulajdonos vagy a kezelő engedélyével van lehetőség.       

hk