Felmérés: Két év Zelenszkijjel

2021. június 16., 14:16 , 1062. szám

Két év kormányzás után Volodimir Zelenszkij és az őt támogató kormánypárt, a Nép Szolgája támogatottsága a legnagyobb, derül ki egy friss felmérésből, ami azért lehet fontos, mert lassan eljön az idő, hogy a hivatalban lévő elnök színt valljon: indul-e a 2024-ben esedékes elnökválasztáson, vagy sem.

Népszerűségi mutatók és az ország fejlődésének iránya: az ukrán közvélemény Volodimir Zelenszkij elnökségének két éve után címmel ismertette az Iljko Kucseriv Demokratikus Kezdeményezések Alap a Razumkov Központtal közös vizsgálatuk eredményeit hétfőn. Az országos felmérés május 14–19. között készült 2020 fős mintán.

A megkérdezettek többségének (62%) véleménye szerint az ország helytelen irányban halad. Ellenkező véleményen mindössze 20%-uk volt. A kutatók emlékeztetnek, hogy leszámítva egy rövid időszakot közvetlenül a legutóbbi elnökválasztást követően, az ukrán társadalmat a szkepticizmus jellemzi.

Összefüggés mutatkozik az ország haladásának megítélése és a válaszadók anyagi helyzete között. A rendkívül szegény ukránoknak csak 11%-a, a tehetőseknek viszont csaknem 30%-a tartja jónak az ország fejlődését. Életkor szerinti összefüggés is kimutatható: a fiatalabb válaszadók kevésbé szkeptikusak az ország fejlődését illetően, mint az idősebbek.

Az általános szkepticizmus ellenére a legtöbb válaszadó továbbra is meg van győződve arról, hogy Ukrajna képes a jövőben leküzdeni a fennálló problémákat és nehézségeket. A válaszadók többsége (53,5%) azonban továbbra is úgy véli, hogy ez legfeljebb hosszabb távon következik be. Csak 17% gondolja, hogy a nehézségeket a következő években le lehet küzdeni, miközben 20% abszolút pesszimista, szerintük Ukrajna nem képes megbirkózni a fennálló problémákkal és nehézségekkel. A pesszimisták legtöbben keleten (több mint 25%), a legkevesebben (15%) nyugaton vannak a lakosságon belül. A tehetősebb emberek optimistábbak a határidőket tekintve. Negyedük úgy gondolja, hogy Ukrajna már a közeljövőben képes legyőzni a nehézségeket és problémákat, míg a legszegényebb válaszadóknak csupán 11%-a ennyire bizakodó.

A megkérdezettek jelentősnek mondható hajlandóságot mutatnak arra, hogy részt vegyenek az elnök- vagy a parlamenti választásokon. Körülbelül egyharmaduk kijelentette, hogy biztosan részt vesz ezeken a választásokon, és ugyanennyien mondták, hogy valószínűleg részt vesznek. Ugyanakkor a fiatalok valamivel kisebb arányban jelezték, hogy mindenképpen elmennek szavazni, mint az idősebb válaszadók.

Ha Ukrajna elnökének megválasztására a közvélemény-kutatás idején került volna sor, Volodimir Zelenszkij hivatalban lévő elnök nyert volna. Az összes válaszadó 20%-a kész rá szavazni az első fordulóban (31% a biztos szavazók körében). A második helyen Petro Porosenko exelnök végezne, a voksok 12%-át (18,6%-át a biztos szavazók körében) szerezve meg. Jurij Bojko és Julija Timosenko a harmadik és a negyedik helyen osztozna (a különbség kettejük között kisebb, mint a mérési hibahatár – 2,3%). A választók 8,8%-a kész az előbbi politikusra szavazni a teljes népesség körében (a biztos szavazóknak a 12,7%-a), míg Timosenko a szavazatok 8,4%-át kapná a teljes népesség körében (a biztos szavazók között a 11,7%-át). Az ötödik helyen Ihor Szmesko végzett, aki az összes választópolgár 4,2%-ának támogatására számíthat (az 5,7%-ára a biztos szavazók körében). A többi jelölt támogatottsága nem jelentős.

Ami az egyes jelöltek szavazóinak régiók szerinti megoszlását illeti, egyedül Volodimir Zelenszkij választóinak megoszlása mondható többé-kevésbé egyenletesnek az ország valamennyi térségében (egyedül keleten alacsonyabb valamivel, mint más régiókban). Ezzel szemben a többi jelöltnél lényeges eltérések mutatkoznak. Petro Porosenko támogatottsága nyugaton 20%-os, ám délen mindössze 4%-os. Bojko támogatottsága keleten közel 18%-os, míg nyugaton mindössze 2%-os. Julija Timosenko a voksok 13%-ára számíthat az ország középső részén, délen azonban csupán a 3%-ára.

A tehetős válaszadók nagyobb arányban hajlandók Volodimir Zelenszkijre és Petro Porosenkóra szavazni. Viszont a kevésbé jómódúak inkább Julija Timosenkóra és Jurij Bojkóra voksolnának. Életkor szerinti különbségek is megfigyelhetők: az idősebbek inkább Jurij Bojkóra és Julija Timosenkóra, míg a fiatalabbak Volodimir Zelenszkijre adnák a szavazatukat. Figyelemre méltó, hogy Petro Porosenkót a különböző korosztályokhoz tartozók körülbelül azonos arányban támogatják.

Eltérések mutatkoznak a politikusi szavazótáborok nyelvét tekintve. Így Petro Porosenko sokkal nagyobb támogatottságot élvez az ukrán nyelvű válaszadók körében (17%, míg az oroszul beszélők között 5%). Ennek az ellenkezője igaz Jurij Bojko esetében (az oroszul beszélők körében 17%-os, az ukránul beszélőknél pedig 4%-os a támogatottsága). Volodimir Zelenszkij és Julija Timosenko támogatottsága valamivel magasabb az ukrán nyelvű válaszadók körében, de a különbségek nem olyan jelentősek, mint Porosenkónál vagy Bojkónál.

Ha második választási fordulóra kerülne sor, Zelenszkij, a hivatalban lévő elnök legyőzné Petro Porosenkót vagy Jurij Bojkót. A Zelenszkij/Porosenko párosnál a szavazatok megoszlása 60/40% lenne. A Zelenszkij/Bojko pár esetén az előbbi fölénye még jelentősebb: 74/26%.

Vannak azonban bizonyos regionális sajátosságok. Porosenko képes lenne legyőzni Zelenszkijt nyugaton, délen azonban megsemmisítő vereséget szenvedne. Bojko viszont keleten kerekedhetne Zelenszkij fölé, de az ország központi és nyugati régióiban nagyarányú vereséget szenvedne.

Ami a parlamenti választásokat illeti, a pártok szereplése hasonlítana vezetőik elnökválasztási eredményére. Ennek megfelelően a kormánypárt, a Nép Szolgája vezet 18%-os támogatottsággal (28% a biztos szavazók körében). Ez az eredmény csak 2%-kal marad el Zelenszkij elnök támogatottságától. A válaszadók 12,4%-a kész az Európai Szolidaritásra szavazni (18,6% a biztos szavazók körében), ami megegyezik a pártvezér Petro Porosenko eredményével. Az Ellenzéki Platform – Az Életért támogatottsága 10% (14,1% a biztos szavazók körében). Jurij Bojko támogatottsága valamivel elmarad ettől, ami azzal magyarázható, hogy a párt élén egy politikusi „triumvirátus” áll. A Haza eredménye 8,5% (12,6% a biztos szavazók körében). Esélye van még elérni a parlamentbejutási küszöböt az Erő és Becsület pártnak, amelynek ezúttal 4,2%-os támogatottságot mértek (a biztos szavazók körében 6,2%-ot). Más pártnak gyakorlatilag nincs esélye bejutni a parlamentbe.   

(ntk)