Közepes évet könyvelhettünk el a szemestakarmányokat illetően

Hűvös tavasz, gyomok, kártevők, vírusok és sok-sok munka a megélhetésért

A mezőgazdaságból élők számára gyakorta jelent problémát a kedvezőtlen időjárás, mely miatt egyrészt többletmunkára kényszerülnek, másrészt magas terméshozamokra sem számíthatnak. A gondokat pedig tetézi, ha betegségek is megtámadják a különböző kultúrákat, melyek miatt a gazdáknak sok energiát, illetve pénzt kell fordítaniuk a növényvédelemre is, így megnövekszik a termelés önköltsége. Ebben az évben pedig mindkét tényező megnehezítette a szemes terményekkel foglalkozó termelők helyzetét.

– Mennyire viselte meg a hűvös tavasz a gabonaféléket? – kérdem Molnár Ádámtól, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdászától.

– Az idei szélsőséges tavaszi időjárás miatt nemcsak a zöldség- és gyümölcsfélékért kellett aggódnunk, hanem a szemesekért is – fejti ki beszélgetőtársam. – A kora tavaszi időszakot jellemző alacsony hőmérsékleti értékek jelentős mértékben visszafogták a bokrosodást és a növekedést az őszi és a tavaszi búza, valamint az árpa esetében. Lehet, hogy a termelők idejében elvégezték a tápanyag-utánpótlást, illetve a gyomirtást, mégis hol kicsik voltak a kalászok, hol ritka volt az állomány, hol felnőtte egy-egy gyomfaj a táblákat. Nem véletlen, hogy szinte minden termelőnél ugyanazok a gondok jelentkeztek – mindezekért több tényezőt lehet okolni.

– Melyek ezek a tényezők?

– Emlékezzünk vissza az elmúlt év őszére. A folyamatos esőzések feláztatták a talajt, ezért a termelők csak nagyon lassan és keservesen tudták betakarítani a kukoricát a táblákról. Emiatt az őszi búza is későn került vetésre, ráadásul egyes táblák még szántást sem kaptak, csak egyszeri megmunkálást (tárcsázást, kultivátorral való művelést), s máris vetették beléjük a búzát, az árpát, a tritikálét. A nem megfelelően elkészített talaj és a kései vetés aztán az idei aratáskor meghozta a maga böjtjét… 

Tavasszal pedig gondok jelentkeztek a műtrágyázás terén is. Mert bár a tápanyagellátást megfelelő módon és idejében elvégezték a gazdák, hiszen volt rá idejük, sőt esőzések sem nehezítették a munkálatokat, mégis elmaradt a várva várt eredmény. Mintha „nem dolgoztak volna” a műtrágyák. Ennek fő oka az alacsony hőmérséklet volt, mivel +8 Celsius-fok alatt a kalászosok nem nőnek és nem bokrosodnak, ezért a tápanyagokat sem tudták gyorsan és maradéktalanul hasznosítani. Továbbá az eléggé komoly belvizek miatt a táblák jelentős részén állt a víz, ezért a szemesek hol fejlődni kezdtek, hol viszont visszafojtotta a fejlődésüket a belvíz. Ráadásul a gyomirtózás is szokatlanul problémássá vált, mivel a legtöbb gyomirtó szer kontakthatású, és mivel egyes helyeken már kikelt a gyomnövény, másutt viszont még mély nyugalomban volt, ezért a korai gyomirtózást csak kis hatásfokkal sikerült elvégezni. De azok a gazdák is bajba kerültek, akik későn, már a szárba szökkenés időszakában gyomirtóztak, mivel egy-egy gyomfaj, bizony, újra megjelent a táblákon, amiért a nem megfelelő időpontban való permetezés és a ritka szemestermény-állomány okolható. Azok a termelők jártak jól, akik csávázott, elit vetőmagot, illetve kétszeri gyomirtózást alkalmaztak, viszont náluk jóval magasabb a befektetés költsége is. Ám akik igyekeztek minimalizálni a költségeket, nem vetőgéppel vetettek, nem megfelelő tápanyag-utánpótlást és növényvédelmet alkalmaztak, azok bizony, gyenge termés­eredményekkel számolhattak.

– Mindemellett milyen más gondok adódtak?

– Nem volt elég a termelőknek a hűvös időjárás és a rengeteg gyom, még egy súlyos veszély fenyegette az őszi kalászosokat. Évről évre egyre nagyobb a gabonatripsz nevű bogár kártétele. Néhány éve még csak elvétve találhattunk olyan búzatáblákat, ahol nyomokban fellehető volt ez a kártevő, mára viszont megváltozott a helyzet, és szinte minden búzatáblában jelen volt a kártevő. Nincs könnyű dolgunk az irtásával, mivel még virágzás előtt kell ellene védekeznünk, ám akkor még rendszerint nem jelenik meg a kártevő. Virágzás után viszont tömegesen ellepi az állományt, és rontja a termés minőségét, mindemellett pedig vírusvektor is, azaz terjeszti a vírusos betegségeket. Tehát egy tripsszel fertőzött búzatábla rendszerint vírusos, gombás fertőzésekkel is küzd, s virágzás után már aligha hatásosak a vegyszerek, különösen azért, mert ilyenkor már elindul az érés folyamata, és fokozatosan elszárad a szalmaszár, így nem tud felszívódni a rovarölő szer. Ha tripsszel fertőzött búzával van dolga a gazdának, ajánlatos vetésforgót alkalmaznia, a következő éven pedig az ellene való védekezést még a kalászhányás időszakában beiktatnia. Természetesen ez többletköltséggel jár, viszont a kártevő által okozott kár még több bevételtől fosztja meg a termelőt.

A zab és a kukorica közel azonos gondokkal küzd. Eleinte, a zab vetésekor még bőséges volt a csapadékellátás, viszont kelés után, úgymond, „elzárták a csapot”, ami miatt a gazdáknak főtt a fejük. Még éppen időben és jókor, a kalász növekedésekor kaptunk csapadékot.

Ami a kukoricát illeti, egy picit más a helyzet. Több termelő korán, még a hideg talajba vetett, ezért igen gyér lett a kelés, és át kellett vetniük a táblákat. Sok esetben a csíra vagy éppen a túl mélyre vetett mag elrothadt a földben, aminek okai közé sorolhatjuk a hűvös időjárást, a nem megfelelő fajtaválasztást és a lágyan megmunkált (hideg) talajt. Majd éppen a második kelés után nem esett eső, ami igencsak visszafogta a már későn elvetett kukorica növekedését. A nyár második hónapjára viszont a pár milliméternyi eső rohamos növekedést idézett elő a kukoricásokban. Hellyel-közzel már szép táblákat is láthatunk, úgyhogy bizakodhatunk.

A legtöbb problémán már túl vagyunk, de most sem könnyű a termelők helyzete. A júniusban jelentkezett kánikula igen jó hatással volt a búza- és az árpatáblákra (a zabra nem), de a hónap végén jelentkezett esőzések éppen a betakarítás kezdetére érkeztek meg.

– A „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány milyen segítséget tudott, illetve tud nyújtani a szemesek termelőinek?

– Alapítványunk elsődleges munkaterülete a zöldség- és gyümölcsfélékkel kapcsolatos szaktanácsadás, de nem hagyjuk segítség nélkül a hozzánk forduló szemestermény-termelőket sem. Az idei év gyenge tele és szeszélyes tavaszi időjárása sok gyakorlott gazdát próbára tett, így rengetegen fordultak hozzánk szinte minden magyarlakta községből. A járványhelyzetből kifolyólag pedig főként telefonon vagy online platformokon történt a segítségnyújtás. A legtöbb esetben alapítványunk szaktanácsadás formájában tudott segíteni a termelőknek a betegségek megelőzésében, illetve a kezelésükben (a fuzárium, a gombaüszök, a gabonarozsda esetében), a gyomirtás kérdésében vagy éppen a kártevők azonosításában és az ellenük való védekezésben.

Itt jegyezném meg, hogy sajnos, egyre több kártevő, kórokozó okoz problémákat a növénytermesztésben, s idén a tavaszi időjárás sem kedvezett a termelőknek, ám mindezek ellenére mégis közepes évnek nézünk elébe a szemestakarmányokat illetően. Nagyon jó látni azt, hogy termelőink nem adják fel a gabonatermesztést, esztendőről esztendőre növekszik a bevetett földek területe, és – a sokévi átlagot nézve – a termés­eredmények is növekednek.

Lajos Mihály