Időutazás honfoglaló őseink világába

Ősök Napja Bugacon

A Magyar–Turán Közhasznú Alapítvány minden év augusztusában háromnapos hagyományőrző fesztivált rendez, évente váltakozva: egyik évben a Kurultájt, a hun–türk tudatú népek találkozóját, majd egy évre rá, mint idén augusztus 13. és 15. között, az Ősök Napját, a Kárpát-medencei magyarság legnagyobb hagyományőrző ünnepét. A helyszín viszont mindig ugyanaz: a Kiskunság, a Kecskeméttől délre, Bugac határában elterülő puszta.

Ez az a rendezvény, ahol lovas és gyalogos hagyományőrzők százai repítik vissza az eseményre kilátogató érdeklődőket a IX. századba, honfoglaló őseink világába.

A kínált program egyik leglátványosabb része a seregszemle, a Kárpát-medencei magyar hagyományőrzők legnagyobb lovas és gyalogos felvonulása, amely egy leírhatatlan kavalkád. Több száz hagyományőrző és ló korabeli jelmezekben, fegyverekkel, csatabemutató, várostromjelenettel. Idén eljátszották a Dunántúl birtokbavételét és Zalavár ostromát.

Nem mindennapi élmény a nomád vonulás sem, a honfoglalás korát idéző monumentális felvonulás lovakkal, szekerekkel, tevékkel, bivalyfogattal.

A hagyományőrzők között jelen voltak Kárpátaljáról a nagyszőlősi Szelíd Lovasközpont tulajdonosai, Margitics Erhard és Margitics Ildikó, valamint segítőik. Margitics Ildikó tudósítónknak elmondta: „Lovat sajnos a határon nem tudunk áthozni. Kilencen vagyunk itt összesen. Hoztuk a kis segítőinket, lovasainkat, akik megérdemlik, hogy lássanak egy ilyen izgalmas, élménydús rendezvényt, ahol sokat tanulhatnak. 2017-től minden évben itt vagyunk, a háttérben szervezőként, figyelünk, tanulunk. Amit itt látunk, azt igyekszünk otthon bemutatni a magunk módján, a lehetőségeinkhez képest. Az itt egy kilométer hosszan haladó nomád vonulást mi májusban, száz résztvevővel megcsináltuk Nagyszőlős és Salánk között, ott 20 kilométert vonultunk mezőkön, patakokon keresztül egy csatajelenetet is előadva, ami meglepetés volt a résztvevők közül is sokaknak.”

Margitics Erhard kiemelte, hogy a hagyományos szakmákat, az őseink élete iránti érdeklődést, a lovas kultúrát és szakmát szeretnék Kárpátalján is újra meghonosítani, terjeszteni, ezzel egyben egyfajta büszkeséget és tartást is adni a fiataloknak.

Különlegesek az Ősök Napja sportviadalai és bemutatói: szablyavívó verseny, lovas harcot bemutató hagyományőrzők mutatványai, övbirkózó verseny és a lovas birkózás, amely során a lovasok egymást övüknél megragadva igyekeznek ledobni a nyeregből. Sok érdeklődőt vonzottak még a tradicionális íjászversenyek, az agárbemutató és vadászat, valamint a lovassolymász-bemutató. Talán a legizgalmasabbak egyike volt idén a köböreviadal, amely egy lovas csapatsport, a szervezők szerint a XX. század elejéig a magyar pusztán is játszották a pásztorlegények. A lényege, hogy egy kitömött állatbőrt, „kecskét”, amely 15-16 kiló súlyú, a lóháton ülő csapattagoknak fel kell venni a földről és eljuttatni az ellenfél kapujába. A világban talán leginkább buzkasiként ismert játék máig rendkívül népszerű a közép-ázsiai török népek és a mongolok körében.

Közben a világ legnagyobb jurtájában, „Atilla sátrában” egy régészeti-antropológiai tárlatot tekinthettek meg az érdeklődők. A hunok hagyatéka és Árpád népe címet viselő kiállítás a szarmata kortól a hunok, majd az avarok örökségén át a honfoglalás koráig vonultatta fel a Kárpát-medencei népek hagyatékát: fegyvereket, ékszereket, viseleteket, sírokban talált eszközöket.

A nagy előadói sátorban a korszakot kutató, magyar és külföldi antropológusok, régészek, történészek, néprajzkutatók és más szakterületek tudósai tartottak kitűnő előadásokat, ahol a nap mindig a rekonstruált ótürk nyelven beszélő, magyar feliratozású Tomiris című kazah mozifilm vetítésével zárult. A film a sztyeppei népeknek a perzsa uralkodóval szembeni összefogását és győzelmét mutatja be, de egyben bepillantást enged a nomád törzsek mindennapjaiba is.

Az Ősök Napja látványos programjai mellett az egyik legszínvonalasabb kézművesvásárt is kínálja az oda látogatóknak. Válogathatunk a hagyományos népi mesterségek művelőinek termékei közül, szűrt, gubát, karikás ostort, kalapot és számos a régi világunkat idéző terméket vásárolhatunk.

A rendezvényhelyszín központjában, az elszakított magyar régióknak a sátrában évek óta vannak kárpátaljai árusok is, akik igyekeznek népszerűsíteni vidékünket. Ott volt idén a kárpátaljai természetjárást szervező nagyberegi Bíró András és felesége, Nóra; Aniczka Csilla és Zsolt Benéből, különféle kézműves termékekkel és lekvárokkal; a Beregújfaluból jött Ács Béla és Éva, valamint Sütő István, akik beregi hímzéseket és szőtteseket árultak; Gerzsenyi Ilona Beregsomból kézzel készített ékszereket hozott magával, míg a mezőkaszonyi Szűcs Zoltánnál és feleségénél különleges fajtamézeket és méhészeti termékeket lehetett vásárolni.

A rendezvény nagyszínpadán színvonalas koncerteket láthatott idén is a közönség, többek között a Csík zenekar, Petrás Mária, a mongol Domog együttes, Fehér Boglárka és a Regélő Fehér Táltosok, Kurul Dobosok, Török Tilla Folk Experience és a Hajdux adott koncertet, továbbá volt ujgur néptáncbemutató is.

Remélhetőleg már túl vagyunk a világjárványon, s a jövő év augusztusában ismét lesz Kurultáj. Aki teheti, látogasson el a rendezvényre, amely az élmények mellett magyarságunkban is megerősít bennünket. Ahogy Lezsák Sándor, a rendezvény fővédnöke, a magyar Országgyűlés alelnöke, a térség országgyűlési képviselője fogalmazott: „Az Ősök Napja egyfajta időutazás a múltba, egészséges forrása a nemzeti önismeretnek.”

Badó Zsolt