A nitrogén szerepe a zöldségtermesztésben

A zöldségtermesztő gazdáknak a tenyészidő folyamán nemcsak a növények kórokozóival és kár­tevőivel kell megbirkózniuk, hanem bizonyos esetekben a makro- és mikroelemek hiánytüneteivel, valamint a túladagolásuk következtében fellépő vegetatív-generatív egyensúlyzavarok kiküszöbölésével is. Ahhoz, hogy ezeket a problémákat kezelni tudjuk, ismernünk kell a különböző tünethiányokat a zöldségféléken. Alábbi cikkünkben a nitrogénhiány és -túladagolás tüneteinek ismertetésével foglalkozunk.

A nitrogénnek, mint az egyik legfontosabb elemnek, alapvető szerepe van a növények fejlődésében és növekedésében. A korai fejlődés és a vegetatív növekedés szakaszában nélkülözhetetlen a növény számára. Nagymértékű hiánya igen súlyos károkat tud okozni a zöldségtermesztő gazdának. Amennyiben idejében észleljük a hiány tüneteit, megfelelő talaj-, valamint levéltrágyázással a hiányjelenségek megszüntethetők.

A nitrogénhiány tünetei

A nitrogénhiány első tünetei a növény alsó, idősebb levelein figyelhetők meg. Előbb halványzöld, majd sárgászöld lesz, idővel megsárgul a levél. A sárgulás a levél széle felől indul, majd kiterjed az egész levéllemezre. A jelenség fokozatosan a fiatalabb levelekre is átterjed. A növények vegetatív tömege jelentősen csökken, és termőképességük romlik. A növényekre ilyenkor jellemző lehet a törpenövés és a merev tartás, ami szorosan a szárhoz simuló, felálló levelek formájában jelentkezik. Néhány növényfajnál felléphet az antociánképződés, ilyenkor narancssárga, vörös, illetve bíborvörös levélszíneződés tapasztalható. Nitrogénhiány fellépése esetén a gyökérzet hosszúra nő, de nem ágazik el.

A nitrogénhiány jelentkezése az egyes zöldségfajoknál

A paprikánál, a paradicsomnál, az uborkánál, a dinnyénél, a babnál és a borsónál a hiánytünetek gyorsan megjelennek az alsó, idősebb leveleken sárgulás formájában. A sárgulás, illetve a zöld levélszín kivilágosodása a levél hegyétől indul el, és a nyél felé tart. Az egész levéllemez idővel sárgává, sárgásfehérré válik, miközben a középső, majd a fiatalabb levelekre is átterjed a hiánytünet. A paprikánál, a babnál és az uborkánál a levelek merevek, felállók lesznek.

Az uborka, a paprika és a paradicsom enyhe hiány esetén még jól köt, de ha súlyos zavarok jelentkeznek a nitrogén­ellátásban, a növény „leszabályozza” magát, megakadályozza a túlterhelést, a termések egy részét lerúgja. Az uborka termése a nitrogénhiány következtében megnyúlt, vékony, a bibepont felé keskenyedő. A paprika vékony, hosszú, keskeny vállátmérőjű terméseket fejleszt, a kocsány színe is világos. A termés falvastagsága vékony, a magvak aprók, rendszerint a töltenivaló és hegyes típusok kifli alakban meggörbülnek. A paradicsom bogyói aprók maradnak, az oldalhajtás-képződés idővel leáll. Súlyos hiány esetén az alsó fürtök virágait a növény lerúgja. A levélnyél hosszú, a levéllemez kicsi. A növény gyökerei fejletlenek, kevésbé elágazók.

A fejes saláta növekedése a nitrogénhiány következtében korlátozott, az úgynevezett törpenövés jeleit mutatja. A külső levelek világosak, mereven felállók. Idővel a zöldessárga szín sárgává, majd barnássárgává válik. Az antociánosodásra hajlamos fajták levelei sárgáslila elszíneződést mutatnak. A növény gyökerei kevésbé elágazók, de hosszúak, mélyre hatók.

A káposztaféléknél a torzsa, illetve a szár megnyúlik, a levelek aprók maradnak. Az idősebb levelek elvesztik zöld színüket, de nem minden esetben sárgulnak meg, egyes fajták lilás­zöld elszíneződést mutatnak. A levelek mereven felfelé állnak, a levéllemez kicsi, a levélnyél megnyúlt lesz. A hiánytünetet mutató levelek gyorsan lehullnak. A lila karalábé és a vöröskáposzta színe fakó, halvány marad. A karfiol esetében a rózsa fejlődése vontatott, a tenyészidő végére is kicsi marad.

A szamóca levelei antociánosodás következtében lilás-vöröses színűek lesznek. A levelek aprók és merevek. Csekély virág- és bogyóképződés figyelhető meg.

A nitrogén túladagolása

A nitrogén túladagolása nagymértékben fel tudja borítani a növények vegetatív-generatív egyensúlyát. Túladagolás következtében – bőséges vízellátás mellett – a növényeknél erős lombnövekedést, szárvastagodást figyelhetünk meg. Ilyenkor a levelek sötétzöldek, a normálisnál nagyobbak, vastagabbak. A hajtásvégek világosabbak lesznek a többi levélnél. Egyes zöldségek, mint például a retek, a túl sok nitrogén hatására hatalmas lombozatot fejlesztenek, miközben „elfelejtenek” gumót nevelni. A túl sok nitrogén és víz hatására a paradicsom is intenzív vegetatív növekedésbe kezd.

Ha a nitrogén-túladagolást normális vagy annál kisebb víz­ellátás kíséri, akkor a sókártétel tüneteivel találkozhatunk (haragoszöld, az átlagosnál apróbb levelek, vékony szár, rövid ízközök, barna gyökerek).

A retek, a paradicsombogyó, a karalábégumó túladagolás következtében felrepedhet.

A nitrogén túladagolása a talaj átmosatásával csökkenthető, mivel ez az elem kevésbé kötődik a talajhoz, és gyorsan kimosódik.

Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza