Mit nevezünk terrorizmusnak?

A kormány augusztus 26-i ülésén véglegesítette a valamely szervezet terroristává minősítéséről szóló törvényjavaslatot. Ha a parlament is elfogadja a tervezetet, nem lesz nehéz szinte bármely szervezetet terroristává minősíteni Ukrajnában – mutat rá összeállításában a vesti.ua.

A jelenlegi szabályozás alapján akkor minősül terroristának egy szervezet, ha legalább egyik strukturális alegysége terrorista tevékenységet folytat az egész szervezet legalább egy vezetője (vezető szerve) tudtával. Tegyük fel, hogy ön a Cicakedvelők Civil Szervezetének vezetője. Egyik alapszervezetük politikai jelszavakat kiáltozva megdob egy magas rangú vezetőt. Ha a nyomozás megállapítja, hogy ön tudomással bírt politikai nézeteikről, netán tudott a terveikről, könnyen megeshet, hogy terrorszervezetnek minősítik a cicakedvelőket. Igaz, a bűnös szándékot még ebben az esetben is bizonyítani kell. Terrorcselekmény esetén a helyzet általában egyszerűbb: az elkövetéséért felelős szervezet terrorista.

A készülő jogszabály egyszerűsítené a dolgokat. Ha a személy, aki tagja, „vagy más módon kapcsolatban áll ezzel a szervezettel”, terrorista tevékenységet folytat, amelyről tudomással bírnak a szervezet vezetői (vezető szervei), a végső kedvezményezettjei, az terroristának minősül.

Jelenleg bármely szervezet a bíróság erre vonatkozó határozata alapján minősül terroristának. Denisz Maljuszka igazságügyi miniszternek, a törvényjavaslat szerzőjének viszont az a véleménye, hogy a szervezetet terroristának minősíteni annak a bírósági határozatnak az alapján kellene, amely bűnösnek mondja ki egyik tagját, vagy a szervezettel valamiképpen kapcsolatba hozható más személyt terrorizmusban. Magyarán, ha a szervezet egyik tagja terrorista, akkor terroristának minősíthetnék a teljes tagságot.

Emellett előírnák, hogy egy szervezet függetlenül attól terroristának minősülhetne, hogy rendelkezik-e a törvények által meghatározott jogi-szervezeti formával, jogi személy státussal, nyilvántartásba vették-e ekként Ukrajna vagy más államok erre felhatalmazott szervei.

A terrorszervezetté nyilvánítás következményei súlyosak lennének. A törvényjavaslat értelmében az Ukrán Biztonsági Szolgálat nyilvántartást vezetne az ilyen szervezetekről. Tevékenységüket betiltanák, a vagyonukat elkoboznák. A nyilvántartásba vétel a bíróság határozata alapján történne. Furcsamód lehetőség lenne egy szervezetnek a nyilvántartásból való törlésére is – ugyancsak bírósági határozat alapján.

Az egész azt a komédiát juttathatja az olvasó eszébe, amely az oligarchák listázása körül zajlik mostanság. A hasonlatosság nem véletlen, mivel a tárgyalt törvényjavaslatot ugyancsak a Nemzetbiztonság és Védelmi Tanács (RNBO) egyik határozata nyomán dolgozták ki, amellyel az RNBO megbízta a kormányt, készítsen szabályozást a terrorszervezetté nyilvánítás rendjéről és következményeiről.

Végeredményben azt kapnánk, hogy lényegében bármely szervezetet terrorszervezetté lehetne nyilvánítani, különösen, mivel bíróságaink köztudottan meggyőzhetők. Sőt, a törvényjavaslat bizonyos kitételei arra vallanak, hogy nemcsak szervezeteket, de még vállalatokat is terroristának minősíthetnének.

Szakértők rámutatnak, bizonyos kritériumok olyannyira tágan értelmezhetők, hogy nem zárják ki a visszaélések lehetőségét. Rosztiszlav Kravec ügyvéd, a Jogi Világszövetség alelnökének véleménye szerint például a törvényjavaslat célja legitimálni az RNBO határozatait. Nem zárta ki, hogy a készülő jogszabály segítségével akár egyetlen nap alatt be lehetne szüntetni bármelyik civil szervezetet, amely nem ért egyet a jelenlegi kurzussal. Elég lenne felmutatni egy tetszőleges személyt, ráfogni, hogy tagja az adott szervezetnek vagy pártnak, s kijelenteni, hogy bevallotta, „őt személyesen Sarij vagy Porosenko utasította, hogy robbantsa fel a Kremlt vagy aknázza alá az Elnöki Hivatalt”. Miután pedig ez a személy vallomást tett, terrorszervezetté nyilváníthatják a szervezetet és az RNBO határozatával „bezárhatják”.

„Hiszen értik, hogyan történik majd ez: az RNBO dönt a szankciók bevezetéséről és a szervezet bezárásáról, majd az Igazságügyi Minisztérium a bírósághoz fordul” – magyarázza az ügyvéd.

Kravec rámutat, nem az a cél, hogy bárki bármit bizonyítson a bíróság előtt, mert ez mindig elhúzódik, s akkor a személy terroristává nyilvánítása évekig eltarthat. Annál is inkább, juttatja eszünkbe, mivel láthattunk már olyat, hogy terrorcselekménnyel vádolt személyt három év szabadságvesztésre ítélnek. Ha mindent bevall, fél év múlva szabad.

„Valószínűleg itt is ugyanaz a történet fog lejátszódni. Találnak öt embert, akik mindent bevallanak, mindenkire rámutattak, leülik a maguk két évét többé-kevésbé normális körülmények között. Elengedik őket, de összességében a párt vagy a civil szervezet megsemmisült” – véli a szakértő.

Igaz ugyan, teszi hozzá Kravec, hogy a továbbiakban az ügyet minden bizonnyal kivizsgálják, ám a vizsgálat elhúzódhat. Könnyen előfordulhat, hogy mire 5-6 év múlva törvénytelennek ismerik el a történteket, az érintett civil szervezet már nem is létezik.

Mindenképpen nehéz lesz visszaszolgáltatni a civil szervezetek, polgárok terrorizmus miatt elkobzott javait, különösen, ha azokat időközben elárverezik. Ilyenkor legfeljebb valamiféle kompenzációt lehet követelni, ami viszont akkora, amekkora, hiszen az illetékes hatóság becslése nem mindig esik egybe a piaci értékkel. A kompenzáció kifizetése sem mindig zökkenőmentes, elképzelhető, hogy folytatni kell a pereskedést, el kell menni egészen az Emberi Jogok Európai Bíróságáig, ami éveket vehet igénybe, és addig az ember, a szervezet nem látja a pénzét.

Ennek a törvényjavaslatnak a legtöbb normája nem annyira a terrorizmus elleni harcra irányul, mint inkább a kormány által nem ellenőrzött területeken folytatott kereskedés és gazdasági tevékenység ellen – véli Bohdan Petrenko konfliktusszakértő, az Ukrán Extrémizmus Kutató Intézet képviselője.

Nem a közvetlenül terrorista tevékenységre szánt pénzeszközök folyósításáról van szó, hanem az adófizetésről a megszálló hatóságoknak az ORDO (az úgynevezett „DNR ”) és az ORLO (az „LNR”) területén. A szóban forgó törvényjavaslat lényege ily módon, hogy terrorszervezetnek ismerhessék el azokat a szervezeteket, amelyek gazdasági tevékenységet folytatnak a demarkációs vonal túloldalán. Emellett a készülő jogszabály segíthet a megszállt területeken működő szervezetek minősítésében is, és egyértelmű jegyzéket kaphatunk a terroristákként elismert szervezetekről – teszi hozzá Petrenko.

A jó szándék azonban önmagában még nem garancia rá, hogy az esetleges jogszabályi hézagokat ne használják fel rossz célokra alkalom­adtán, tehetnénk hozzá.          

(zzz)