Koronavírus: Újra itt a karantén

Rövidesen bevezethetik Ukrajnában a járványveszély sárga fokozatát – jelentette ki Ihor Kuzin országos közegészségügyi főorvos az 1+1 tévécsatorna hétfő reggeli magazinműsorában.

Csak idő kérdése a járvány berobbanása

Kétségtelen tény hogy az elmúlt hetekben rohamosan nőtt az új fertőzöttek napi száma az országban. Augusztus 6-án még 1054 új megbetegedést jelentettek, augusztus 13-án már 1363-at, augusztus 20-án 1732-t, augusztus 27-én 2082-t, szeptember 3-án pedig 2614-et.

Vasárnap a koronavírus szövődményeibe újabb 18 beteg halt bele, s ezzel a kór ukrajnai halálos áldozatainak száma a járvány kezdete óta meghaladta az 54 ezret.

Kárpátalján augusztus 6-án a megyei állami adminisztráció weboldalán jelentették, hogy az előző 24 órában, azaz vasárnap egyetlen koronavírusos esetet sem jegyeztek fel. Szombaton három esetben erősítették meg PCR-teszttel a Covid–19 okozta fertőzést. Pénteken viszont, az elmúlt hét utolsó munkanapján 31 koronavírusos fertőzést jelentettek, egy beteg elhunyt. A legtöbb új esetet Munkácson (9), az Ungvári járásban (6) és Ungváron (5) regisztrálták. Hétfőn, a hét első munkanapján folytatódott a szomorú növekedési tendencia, ami az új betegek számát illeti. A kedd reggeli jelentés szerint az előző napon 32 új fertőzöttet regisztráltak a megyében. A legtöbb megbetegedést ezúttal is Munkácsról (9) és Ungvárról (5) jelentették. Kárpátalján a koronavírusos betegek kezelésére elkülönített összesen 940 kórházi ágy kihasználtsága a keddi állapot szerint 9%-os volt.

Nyakunkon a sárga besorolás

Ihor Kuzin a járványadatokra reagálva megerősítette, hogy az ország régióinak többségében romlik a helyzet, négy pedig, Kijev mellett Herszon, Luhanszk és Csernyivci megye már nem felel meg a zöld besorolásnak. Az országos közegészségügyi főorvos mindazonáltal igyekezett megnyugtatni a lakosságot, mondván totális zárlatról (lockdown) egyelőre szó sincs. Jelezte, meggyőződése szerint Ukrajnában legkorábban novemberben lehet számítani a teljes zárlat bevezetésére.

A főorvos úgy vélte, egyelőre a távoktatás visszatérésétől sem kell tartani az iskolákban. Emlékeztetett, hogy amely oktatási intézményben a dolgozók legalább 80%-a be van oltva a koronavírus ellen, abban a sárga és narancssárga besorolás esetén is folytatódhat a jelenléti oktatás. A szakember idézte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az UNICEF közös ajánlását, mely szerint az iskola az az intézmény, amelynek a járványhelyzettől függetlenül utolsóként kell bezárnia és elsőként újranyitnia.

Viktor Ljasko tárcavezető mindazonáltal kedden egy televíziós műsorban közölte, az Egészségügyi Minisztérium kezdeményezte a kormánynál, hogy hirdesse ki az országban a sárga járványügyi besorolást. Emlékeztetett, a zöld és sárga besorolás kihirdetéséről a kormány dönt az egész országra vonatkozóan, a narancssárga és vörös besorolásról viszont az egyes régiók hatóságai önállóan határoznak. Az illetékes kormánybizottság várhatóan lapzártánk után dönt e kérdésben, így előfordulhat, hogy hétfőtől az ország sárga besorolásúvá válik.

Mivel jár a sárga besorolás?

Aligha felejthettük még el, mivel jár a sárga járványügyi besorolás a hétköznapokban, de talán érdemes felidézni a legfontosabb tudnivalókat.

Korlátozzák a résztvevők számát a tömegrendezvényeken (négyzetméterenként legfeljebb egy fő), s a mozikban, egyéb kulturális intézményekben csak az ülőhelyek felét foglalhatják el a nézők. A diszkók, szórakozóhelyek működése tilos.

A tömegközlekedési eszközök ismét csak az ülőhelyeikkel megegyező számú utast szállíthatnak. A közétkeztetési intézményekben az asztalok közötti távolságnak legalább két méternek kell lennie.

Tilos a hostelek és egyéb szálláshelyek működése (a szállodák és szanatóriumok kivételével). Ugyancsak tilos az iskolák és óvodák látogatása, ha a gyerekek és a pedagógusok fele beteg. Elhalasztják a tervezett műtéteket. Tilos a tornatermek látogatása, ha a látogatókra fejenként 20 négyzetméternél kevesebb terület jut.

Ihor Kuzin országos közegészségügyi főorvos elmondta, folyamatban van a karanténintézkedések felülvizsgálata. A cél kedvezményeket biztosítani a beoltottak számára a munkavégzés, illetve bizonyos intézmények, például a tornatermek látogatása terén. Szakértők ugyanakkor rámutatnak, hogy a kormány hónapok óta beszél az oltáson átesettek számára bevezetendő kedvezményekről, mostanáig azonban nem született döntés konkrét intézkedésekről, holott azok az oltakozási kedvre is hatással lehetnének.

Lapzártánkkor érkezett a hír, hogy a Hang-frakció törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentben, amely elfogadása esetén lehetővé tenné, hogy a beoltott kis- és közepes vállalkozók a karantén idején is dolgozzanak. Kira Rudik, a párt elnöke az Interfax – Ukrajina hírügynökségnek kezdeményezésükről elmondta, hogy ha például egy mozi dolgozóinak túlnyomó többsége be van oltva a koronavírus ellen, biztosítani kell számukra a lehetőséget, hogy fogadják a nézőket, akik bármilyen törvényes módon igazolni tudják, hogy szintén átestek az immunizáláson.

Több az oltóanyag, mint az oltakozó?

A lakosság tömeges oltását a megszokott ellentmondások jellemzik: hét közben, munkanapokon a beoltottak száma rendszerint meghaladja a 160 ezret, a hétvégéken azonban ennek a számnak csupán a töredékét sikerül elérni. Múlt vasárnap például mindössze 41 787 dózis oltást adtak be az országban.

Amúgy a hétfői állapot szerint a koronavírus elleni vakcinának legalább az első dózisát 5 581 416-an kapták meg, mindkét dózist pedig 4 208 085-en vették fel. Ihor Kuzin emlékeztetett, tavasszal célul tűzték ki az egészségügyi tárcánál, hogy a lakosság legalább felét beoltsák újévig, s a nyár folyamán sikerült a többszörösére növelni az egy nap alatt beoltottak számát. Arról bölcsen hallgatott, vajon még mindig teljesíthetőnek tartja-e a minisztériumi célkitűzést.

Egyetérthetünk ugyanakkor Mihajlo Raduckij képviselővel (Nép Szolgája párt), a parlament nemzeti egészség, egészségügyi ellátási és egészségbiztosítási bizottságának elnökével, aki a Legfelső Tanács egyeztető bizottságának hétfői ülésén elhangzott helyzetismertetésében megjegyezte, jelenleg az országban nincs gond a vakcinaellátással, a problémát az jelenti, hogy az emberek nem akarják felvenni az oltást.

Ami a gyermekek oltását illeti, az országos közegészségügyi főorvos kifejtette, pillanatnyilag semmi sem indokolja, hogy felülvizsgálják a hatóságok álláspontját ezen a téren. Következésképpen jelenleg a 12–18 év közötti gyerekek csupán két esetben kaphatják meg az oltást: amennyiben a vakcinázás követelmény a külföldre utazó, családjával egyesülő gyermekkel szemben, vagy ha a krónikus betegségben szenvedő gyermek számára orvosa javasolja az oltás felvételét. A szakember a kormány tartózkodó álláspontját azzal indokolta, hogy egyelőre kevés e témába vágó kutatás látott napvilágot.

(zzz)