Magas állami kitüntetéssel ismerték el Bacskai József munkásságát

„Aki a magyarokkal együtt tud működni, az jól jár”

A miniszterelnök előterjesztésére Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést adományozta Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja részére a több évtizedes magas színvonalon végzett vezetői és diplomáciai tevékenysége, valamint a nemzetpolitikai területen elért kiemelkedő eredményei elismeréseként.

Bacskai József 2008-ban beregszászi magyar főkonzulként érkezett Kárpátaljára, majd két év után az ungvári főkonzulátus vezetését vette át 2015 őszéig. Ezzel együtt 2011-ben, Magyarország európai uniós elnöksége idején az egész eseménysor pénzügyi tevékenységét irányította. Az ő hivatali idejében lényegesen szervezettebbé vált a kárpátaljai magyar külképviseletek munkája, például megszűntek a konzulátusok előtti végeláthatatlan sorok többek között az időpontfoglalási rendszer bevezetésével. A magyar képviseletek kapcsolattartása is más szintre emelkedett, a változások egyik eredménye volt a nyugat-ukrajnai megyékkel kialakított együttműködés. 2015 szeptemberében nevezték ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárává, akkortól a világban működő magyar külképviseletek gazdálkodásának felügyelete is feladatai közé tartozott. Szerepe volt abban, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt a magyar külképviseletek és magyar tulajdonú ingatlanok száma. Ezek egy részét felújították, modernizálták. Bacskai József fontos munkát végzett a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programok beindításában, azok pénzügyi alapjainak megteremtésében. A júliustól újra Magyarország Ungvári Főkonzulátusát irányító diplomatával kitüntetésének apropóján beszélgettünk.

– Hat év után tért vissza Magyarország Ungvári Főkonzulátusának élére. Milyen érzésekkel, tervekkel jött vissza Ungvárra?

– A Budapesten végzett munkám idején tudatosan ritkán fordultam meg Kárpátalján, azonban az itteni magyar és ukrán vezetők, különböző felekezetű lelkészek, újságírók és barátaim rendszeresen megkerestek, így a kapcsolataim élők maradtak. Találkoztunk, beszélgettünk, eszmét cseréltünk. Ezek alapján és a megfogalmazott kéréseikből, azt gondolom, folyamatosan képet kaptam a kárpátaljai állapotokról, a képviseletek működéséről.

A szemléletem, a hozzáállásom nem változott. Mert tapasztalataim szerint a partnerek a nyitottságot, az őszinteséget és a jóindulatot respektálják, és előbb-utóbb a párbeszéd során, egy bizalmi légkörben nemcsak a problémák néven nevezésére van mód, hanem lehetőség nyílhat azok megoldására is.

– Feleségével ketten jöttek, a gyerekeik már felnőttek…

– Igen. Két felnőtt lányunk van: Anita és Enikő. Idén megszületett az első unokám, Borcsika. Új és egyben nagyszerű érzés számomra egy kislány nagyapjának lenni. Amíg otthon voltam, követhettem a növekedését, és hogy napról napra gyarapszik a tudása. Szívem szerint szeretném gyakrabban látni őt, ám egyelőre a hivatali teendőim ebben akadályoznak.

– Örömmel jöttek ismét Ungvárra?

– Természetesen, igen. Pályafutásomnak fontos szakasza kötődik Kárpátaljához. Az előző szolgálat idején kialakult baráti kapcsolataim megmaradtak, és bár a kárpátaljai magyar és ukrán közéletben a szereplők egy része megváltozott, a meghatározó személyiségek többsége ismerős partner. Máris elkezdődött velük a közvetlen, áttételek nélküli párbeszéd. Bízom benne, hogy ez a körülmény is segíteni fogja az eredményes munkavégzést, az ukrán–magyar jószomszédi kapcsolatok kialakítását.

Sürgető feladatom Magyarországot újrapozícionálni a nyugat-ukrajnai régióban. Erre Budapesten határozott igény van, és komoly ajánlatokkal készek vagyunk ennek tartalmat adni. A Lembergből, Ivano-Frankivszkból és Csernyivciből hozzám eljutott jelzések kedvezőek, fogadókészségről tanúskodnak. Az ottani ukrán tiszteletbeli konzuljaink is várják és felajánlották, hogy részvételükkel, közreműködésükkel számoljuk fel a lemaradást, és kezdődjön el az együttműködés új szakasza.

– 2015 szeptemberétől gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárként dolgozott a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. Ez alatt a hat év alatt jelentősen megnőtt a magyar külképviseletek száma. Ez a tény pénzügyi, gazdálkodási és szervezési szempontból bizonyára az ön munkaterületét kiemelten érintette.

– Ma Magyarország az Európai Unió országai között az egyik legkiterjedtebb külképviseleti hálózattal rendelkezik. Valóban, az elmúlt évek során igen jelentős bővítéseket hajtottunk végre. Ez idő szerint minden földrészen, a világ számunkra összes fontos régiójában van magyar misszió. Ezek egy része régi bérleményekben van elhelyezve, az újonnan létesítettek – ahol lehetséges volt – saját tulajdonú ingatanokban kaptak helyet. A korábbi évtizedekben elmaradt felújításokat, korszerűsítéseket jó ütemben pótoltuk, és dicsekvés nélkül elmondható, hogy a magyar külképviseletek méltó módon reprezentálják Magyarországot a világban.

Ezenkívül a magyar missziók szerte a világban a magyar diaszpóra támogatói is, segítve a magyar közösségek és az anyaország kapcsolattartását. Mára a világ magyarsága egységessé vált. A külhoni nemzettestvéreink megmaradását szolgáló nemzetpolitikai programokra alapozva bizakodhatunk, hogy a legtávolabbi földrészeken is sokáig őrizhetik még magyar identitásukat.

A külképviseleti fejlesztésekkel azt is elértük, hogy a magyar diplomaták mindenhol jó és biztonságos munkakörülmények között dolgozhatnak. Az ilyen feltételek megteremtése a hatékony munkavégzéshez elengedhetetlen volt.

Kitérnék még arra, hogy több különböző országban rendkívül értékes és nagy történelmi múltú épületeket is magáénak mondhat Magyarország. Ezek az ingatlanok a nemzeti vagyon jelentékeny részét képezik.

A minisztérium vezetésének támogatását bírva, a helyettes államtitkárság alá tartozó szervezeti egységek felkészült munkatársaival és megbízható külső közreműködő partnerekkel tudtuk ezeket az eredményeket elérni.

A megvalósult fejlesztésekről, a Külgazdasági és Külügyminisztérium ingatlangazdálkodásáról készült kiadványsorozat egy igazán impozáns leltárként rögzíti, hogy néhány esztendő alatt milyen minőségi előrelépés történt ezen a téren.

– A diplomáciai munkához, a nemzetközi piacépítéshez ez a háttér elengedhetetlen feltétel.

– Igen, én is így gondolom. A magyar kormány szerves egységként kezeli a külgazdaságot és a külpolitikát. A tárca elnevezése is ezt jeleníti meg. Magyarország adottságainál fogva minden tekintetben nyitott, mert csak így lehet biztosítani az ország fejlődését. Ebből következik a kezdeményező és offenzív külgazdasági politika és külpolitika. Ennek keretében képviseleteink minden lehetséges módon segítik a magyar vállalkozások külföldi kapcsolatépítését és a potenciális külföldi befektetők megnyerését.

Nem maradhatnak el persze a „hagyományos” diplomáciai feladatok sem, úgymint a bilaterális viszony ápolása, a nemzetközi szervezetekben folytatott tevékenység és a magyar állampolgárok érdekvédelme. Éppen a Covid-világjárvány legnehezebb napjaiban lehetett megtapasztalni azt a sokrétű tevékenységet, amellyel a tárca hozzájárult a kór leküzdéséhez országos méretekben az eszköz- és oltóanyag-beszerzésekkel, majd később más országok védekezésének megsegítésével, de az egyének szintjén is, gondoljunk csak a veszélyzónákból való kimenekítésekre, evakuálásokra.

A konzuli szolgálat a nap 24 órájában végzi a magyar állampolgárok külföldi érdekvédelmét, hiszen folyamatosan sokan tartózkodnak más országokban munkavégzési, tanulási vagy üzleti célból, és nemcsak Európában, hanem a távoli földrészeken is.

– A nemzeti kormány idején jól érzékelhetően hangsúlyosabbá vált a gazdaságdiplomácia, ami a minisztérium nevében is tükröződik: Külgazdasági és Külügyminisztérium.

– Így van. Ez tudatos döntés és vállalás, ami Magyarország adottságaiból következik. Célunk az ország gazdasági potenciáljának a gyarapítása annak érdekében, hogy a magyar emberek, a magyar családok legyenek munkájuk révén ennek a haszonélvezői, és az ő életük, életviszonyaik javuljanak. Az ehhez szükséges feltételek megteremtésében a gazdaságdiplomáciának kiemelkedő szerepe van.

Bár kisebb mértékben, mint az előző évtizedekben, de változatlanul jelentős a nyersanyag-behozatal, az energiahordozók importja. Az új munkahelyek és a fejlett technológiák pedig a külföldi, így a multinacionális nagyvállalatokhoz köthetők elsősorban. A magyarországi lehetőségek bemutatása és a külföldi beruházók megnyerése bizony kemény gazdaságdiplomáciai feladat, mert ezen a téren is nagy a verseny.

Magyarországon a termelés exportorientált. Az előállított termékekből csak akkor lesz bevétele az országnak, és ezekből akkor származik jövedelem az embereknek, ha a sok hozzáadott értékkel előállított áru a külpiacokon eladásra kerül. Tehát a nyitott magyar gazdaság külkereskedelem nélkül nem tud megélni.

– Közreműködött a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programok lebonyolításában is.

– A környező országokban élő nemzettársainkat segítő gazdasági-fejlesztési programokat is a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelte az elmúlt években. Ezek a programok egyaránt segítettek egyéneknek, közösségeknek, és kedvezőek voltak a befogadó országoknak is, hiszen a vásárlások, beruházások ott történtek, és új helyi és központi adóbevételekhez is jutottak. Nehéz számszerűen a programok mérlegét megvonni, de az bizonyos, hogy több ezer magyar vállalkozó, kistermelő és így az ő családjaik gondjain sikerült könnyíteni, és új lehetőségekhez juttatni őket, azaz hozzájárulni, hogy ne kényszerüljenek elhagyni szülőföldjüket.

– Ezek a programok a magyarországi adófizetők érdekeit is szolgálják? Vagy csak az alkotmányban vállalt kötelezettségének tesz eleget ezzel a magyar állam?

– Ez a magyarországi adófizetők számára is előnyös. Mert a támogatások újabb üzleti lehetőségeket teremthetnek, egy fejlődő üzleti kapcsolat pedig mindenkit gyarapodóvá, gazdagabbá tesz. Az a célunk, hogy az itteni közösségek erősödjenek meg, váljanak önfenntartókká, és később, ha lehet, legyenek magyarországi kapcsolódásaik, jöjjenek létre értékteremtő gazdasági együttműködések.

– Hogyan látja a magyar nemzetpolitika eredményeit, illetve a Kárpátalján működő magyar külképviseletek szerepét?

– Rengeteg dolgot valósítottunk meg. Elég csak arra gondolni, hogyan fejlődött a beregszászi főiskola, a szakképzés, vagy miként újultak meg a magyar iskolák, az óvodák, a templomok. Számos vállalkozás és település fejlődését is sikerült elősegítenünk. Újabb és újabb magyarországi és kárpátaljai önkormányzati együttműködések indultak el. Történelmi és kulturális emlékhelyek újultak meg. Az uniós és magyar pályázatok eredményeként sok kárpátaljai magyar ember és közösség anyagi helyzetén, életkörülményein is tudtunk könnyíteni.

Magyarország támogatásának is köszönhetően Ukrajna vízummentességet kapott az EU-tól, és bizakodó vagyok abban a tekintetben is, hogy javulhat a határátkelés a két ország között. A tervezett új átkelőhelyek megnyitása mindenképpen könnyebbséget jelenthet majd.

A két kárpátaljai misszió a Külgazdasági és Külügyminisztérium feladatszabása alapján működik. Természetesen fontos fel­adatunk a kormány nemzetpolitikai céljainak, törekvéseinek elősegítése, ugyanakkor Magyarország képviselőiként saját területünkön az államközi kapcsolatok javítását is elő kell segítenünk. Az itt töltött idő alatt erre nyitottságot érzékeltem az ukrán partnereink felől is.

– A Magyarország nyújtotta baráti segítség dacára soha nem látott mélypontra került a két ország kapcsolata. Nem könnyű időszakba jött vissza Ungvárra…

– Ha végignézzük a két ország kapcsolatainak történetét, azt látjuk, hogy elsőként ismertük el a függetlené vált Ukrajnát. Amikor bajban volt, elsőként segítettünk. A jó szomszédsági kapcsolatok nem akkor fontosak, amikor ünnepelni kell, hanem a bajok idején. Amikor árvíz volt, átjöttek a magyar emberek és gépek menteni a menthetőt. Létrehoztunk egy közös katonai alakulatot, amely a Tisza mentén védi katasztrófa esetén az értékeket. Az árvízi előrejelzést sikeresen megoldottuk, illetve összehangoltuk az árvízvédelmet. Sok olyan diplomáciai dolog történt, amely előre vitte a két ország kapcsolatait, példaként említhetem a gyermeküdültetést vagy a katonák rehabilitációját. Öt évvel ezelőtt létrejött a Tisza ETT, és az elmúlt időszakban a koronavírus-járvány elleni védekezésben is sokat segítettünk Ukrajnának. Ezek valóban önzetlen gesztusok a részünkről, melyeket mi nem azért tesszük, mert cserében valamire számítunk. Azért tesszük, mert ha a szomszédban minden rendben megy, akkor nagy eséllyel nálunk is rendben fog menni. Motivációnkat vagy megérti valaki, vagy nem, de biztosíthatok mindenkit arról, hogy semmi olyan szándékunk nincs, amely az ukrán emberek ellen irányulna. Mi azt mondjuk, hogy gyerünk, csináljunk közösen dolgokat, működjünk együtt, mert így tudjuk az állampolgáraink mindennapjait megkönnyíteni.

Kétségkívül az utóbbi években, 2017-től megromlott a két ország viszonya – leszögezhetjük, hogy nem Magyarország hibájából. Magyarország politikája a független Ukrajna irányában nem változott, konzekvensen támogató és partneri maradt.

Úgy hiszem, hogy most egy új építkezést kell elkezdeni, ami hosszú folyamat lesz, de ezt az utat újra végig kell járni. Lépésről lépésre meg kell találni a közös kapcsolódásokat, újra felépíteni egy bizalmi viszonyt, ami nem lesz könnyű, de törekedni kell rá. A jószomszédi kapcsolatoknak csak egy alternatívája van: a rossz szomszédi kapcsolatok. Ebben pedig az országainkban élő, egyszerű emberek nem érdekeltek. Számukra a legfontosabb a család biztonsága, a munkahely, amely biztosítja a mindennapi létfeltételeket, illetve hogy legyen valamiféle a jövőre vonatkozó perspektíva. Nekünk, diplomatáknak pedig azon kell dolgoznunk, hogy tartalommal telítődjenek a partneri kapcsolatok. Az emberek nyugodtan tudjanak átmenni a határ egyik oldaláról a másikra, és üzleti, baráti kapcsolatok jöjjenek létre.

Ezen túl erősíteni akarjuk a humanitárius, a kulturális és az oktatási kapcsolatokat, és általában támogatunk minden kezdeményezést, amely a kárpátaljai, az ukrajnai, a magyarországi emberek egymás iránti megértését szolgálja.      

Természetesen vannak olyan nemzetközi kötelezettségek és kétoldalú megállapodások, amelyeket be kell tartania mind a két félnek. Magyarország ezeket betartja.

– Ukrajna viszont?

– Azon dolgozunk, hogy a dolgok rendeződjenek, és ne keletkezzenek új, mesterségesen kreált konfliktusok.

– Főkonzul úr, hogy látja Ukrajna jelenlegi helyzetét?

– Ukrajna ma nehéz helyzetben van. Válaszút előtt áll sok kérdésben, de Magyarország ebben kész Ukrajnának segíteni. Rajtunk az együttműködés nem fog múlni. Orbán Viktor miniszterelnök úr egyik fontos beszédében mondta, hogy: „Együtt akarunk működni a szomszédainkkal, és aki velünk együttműködik, az jól is jár.” Nekünk, ukránoknak és magyaroknak együtt kell működni, sok a megoldandó közös problémánk, van feladatunk, ezekről nyíltan kell beszélnünk, és a végén a tárgyalóasztaltól mindenki gazdagabban fog felállni. Az együttműködésből mindenki jobban jön ki, mint a szembenállásból. Tehát: „Aki a magyarokkal együtt tud működni, az jól jár.”

– Hogyan látja a kárpátaljai magyarság helyzetét?

– Több fajta folyamat játszódik le egyidejűleg az Ukrajna teljes lakosságához képest kicsiny, több mint ezer éve őshonos kárpátaljai magyar közösségben. Láttam az elmúlt években a megerősödést is, és egyidejűleg azt is, hogy helyi közösségek meggyengültek. A világ kinyílt a kárpátaljai családok előtt is, sokan úgy gondolták, hogy máshol keresnek boldogulást. A magyarországi támogatások egyik célja, hogy amennyire lehetséges, jó szomszédként segítsen e problémákat leküzdeni. Ezek nélkül még nehezebb lenne a szülőföldön maradni. Ha nem volt gyógyszer vagy védőoltás, akkor abban segítettünk, s ha másra volt szükség, akkor abban. A magyar diplomácia tevékenysége senki ellen nem irányul, a magyar emberekért dolgozunk, bárhol is éljenek a világban, ez alkotmányos kötelezettségünk. Mi, magyar diplomaták pedig arra törekszünk, hogy tevékenységünk célját és lényegét elmagyarázzuk azoknak, akiknek szükségük van ezekre a magyarázatokra.

– A koronavírus-járványból adódó korlátozások után helyreállt a korábbi rend a főkonzulátuson? Zökkenőmentesen mennek a folyamatok?

– Az mindig a vezetőn múlik, hogyan mennek a folyamatok. Ha zökkenők vannak, az az ő hibája is. Törekszem arra, hogy ne legyenek zökkenők. Természetesen a mi tevékenységünket is korlátozta a Covid-járvány, de jelen pillanatban nincsenek ilyen korlátozások, ezt pedig ki kell használni az ügyfélbarát működési rend visszaállítására, és megragadni minden alkalmat a két ország kapcsolatát erősítő találkozók és megbeszélések szervezésére, eredményes lebonyolítására.

Badó Zsolt