Tanácskozás Truszkavecen: reformok helyett transzformáció?

A hét végén kikapcsolódással egybekötött tanácskozást tartottak Truszkavecen a kormányzó Nép Szolgája párt parlamenti képviselői. Az eseményre kormánytagokat, vezető állami tisztviselőket is meghívtak. A rendezvény egyik célja az volt, hogy Volodimir Zelenszkij elnöknek az ország transzformációjára vonatkozó elképzeléseiről egyeztessenek. Az államfő már utalt terveire nyár végi amerikai látogatása alkalmával, országának népe azonban mostanáig jóformán semmit sem tudhatott az állítólag grandiózus elképzelésekről, amelyek talán még a reformokat is felülírják. A vesti.ua összeállításából ítélve a tervek véglegesítése még folyamatban van.

Társasági esemény a Kárpátokban

Az ukrán belpolitika alakulását nyomon követő olvasó bizonyára emlékszik rá, hogy a parlament megválasztása után, 2019 nyarán a kormánypárt képviselői egyszer már tanácskoztak Truszkavecen. Akkor a rendezvényt amolyan gyors­talpaló tanfolyamként emlegették, amelyre állítólag azért volt szükség, mert a frissen megválasztott képviselők többsége, nem lévén hivatásos politikus, járatlan volt a kormányzásban és a politikában. Ez a csapatösszetartásként is felfogható alkalom annak idején alapvetően kedvező fogadtatásra talált a választók körében, hiszen az ország átalakítását remélték az ukrán politikai életbe friss fuvallatot hozó emberektől. Azóta a többségnek volt alkalma kiábrándulni a képviselőkből és az államfőből is. Így most hiába igyekeztek a szervezők megidézni a helyszínnel is a régi idők dicsőségét és a valahová elillant reformszellemet, a „mágia” nem működött.

A találkozó legalább annyira emlékeztetett társasági eseményre, mint munkaértekezletre. Többekben felmerült a kérdés, vajon ki fizeti a politikusok kikapcsolódását a nem éppen méltányos árairól ismert üdülőben. A kérdésre az országos médiának sem sikerült egyértelmű választ kapnia. A többség szerint nagyrészt a képviselők állták a számlát.

Fedetlen arccal

Feltűnhetett, hogy néhány „fehér hollótól” eltekintve a megjelentek közül senkin, magán az államfőn sem volt mindig maszk, holott a viselése még a beoltottak számára is kötelező lett volna a koronavírus-járvány közepette. Denisz Smihal miniszterelnök is maszkviselésre szólította fel kollégáit, szavai hatásán azonban sokat rontott, hogy az ő arca is fedetlen volt.

Miközben folytak a tanácskozások, egyeztetések és sajtóbeszélgetések, az újságírók körében elterjedt a hír, hogy a színfalak mögött megkezdődött az aláírásgyűjtés, ami az első lépést jelenti Dmitro Razumkovnak, a Legfelső Tanács elnökének menesztéséhez. Azt pletykálták, amelyik honatya nem írja alá önként az aláírásgyűjtő ívet, azzal Zelenszkij elnök személyesen is elbeszélget. Hogy valóban így volt-e, azt nem tudhatjuk, utóbb viszont kiderült, hogy a minimálisan szükségesnél (150) több támogató aláírás is összegyűlt a kezdeményezéshez. Úgy tudni, magát Razumkovot nem hívták meg az eseményre, ami sokak szerint annak a jele, hogy már korábban megpecsételődött a sorsa – legalábbis ami a parlamentet illeti.

A nagy terv

A tanácskozás második napján a képviselők munkacsoportjai a kormány által előterjesztett tervezetek alapján hozzáláttak a 2021–2023-as időszakra vonatkozó reformelképzelések kidolgozásának. Nem mulasztották el, hogy munkájuk eredményeiről tájékoztassák egymást és a sajtót. A fontos célok között szerepel, hogy minél több befektetést vonzzanak Ukrajnába, új munkahelyeket hozzanak létre, növeljék az egy főre jutó GDP-t, és csökkentsék az állami szektor részesedését a gazdaságból. Új iparosítást hirdetnének meg, minek érdekében kifizetődővé tennék a hazai termelést, ösztönöznék az exportot, és védelmeznék a belső piacokat. Ígértek továbbá „tisztességes adózást” és „átlátható költségvetést”, valamint az adóbevételek növekedését is kilátásba helyezték. Csak az árnyékgazdaság felszámolásával-visszaszorításával és a vámrendszer reformjával évente 100 milliárd hrivnyával növelnék a költségvetés bevételeit.

Azt is ígérték, hogy integrálják az ukrán energiarendszert az európaiba. Akár 20%-kal növelnék a belföldi gáz- és olajkitermelést, csökkentve az import energiahordozóktól való függést. Tíz százalékkal növelnék az atomerőművek által termelt villamos energia arányát, ezáltal is minimalizálva a földgázimportot.

Ami az egészségügyet illeti, 25 ezer hrivnyára emelnék az orvosok bérét, 180 milliárd hrivnyát fordítanának a garantált egészségügyi szolgáltatásokra már 2023-ban, és teljesen lecserélnék a mentőautóparkot.

Az oktatás terén is csodát tenne a kormánypárt: megújítanák és hozzáférhetővé, illetve akadálymentessé tennék az infrastruktúrát. Ugyanakkor – a sajtóbeszámolókból ítélve – az oktatási intézmények racionális hálózatát emlegették, amiből arra következtethetünk, hogy folytatódnának az iskolabezárások. Méltó pedagógusbérekről és az oktatás digitalizálásáról is szó esett.

Ami a szociális szférát illeti: méltó öregkor a nyugdíjasoknak, a szegénység enyhítése, a gyermekvállalás ösztönzése, a veteránok rehabilitálása és reintegrációja, az elhunyt hősök családjainak megfelelő támogatása.

Mindez természetesen jól hangzik, de inkább hasonlít kívánságlistára, mintsem kiérlelt, 2-3 év alatt megvalósítható cselekvési tervre. Annál is inkább, mivel az elképzeléseket alátámasztó egyetlen háttértanulmányt, elemzést, statisztikai adatsort sem láthattunk, és a tervek megvalósításának forrásait sem nevezték meg.

Zelenszkij elégedett

Ha már egyszer eljött, fel is szólalt a honatyák előtt Zelenszkij elnök. „Ma mi vagyunk az első helyen. Ez nagy felelősség. Nehéz elsőnek lenni, de hatalmas lehetőség is. Lehetőség az egész állam megváltoztatására” – lelkesítette egybegyűlt híveit és tekintett a jövőbe az államfő.

A kormányzat tevékenységét értékelve az elnök inkább dicsért, mintsem bírált, egyebek mellett elégedettségét fejezte ki Viktor Ljasko egészségügyi miniszter, valamint a parlament egészségügyi bizottságának munkájával és együttműködésével, mondván, a csapat kész megfelelni minden kihívásnak.

Természetesen szólt kedvenc témájáról, a digitalizációról is.

„Megjelent nálunk a digitalizáció. Európában első helyen állunk. […] Ez a Nép Szolgája, ezek vagyunk mi” – lelkendezett.

Nem maradhatott ki a beszédből az általa kezdeményezett beruházási terv, a Nagy Építkezés. Elnökünk úgy elragadtatta magát, hogy a vesti.ua tudósítása szerint kijelentette: „Elsők vagyunk Európában, ami a jó minőségű utak hosszát illeti kilométerben.”

Feltűnő volt, hogy az államfő önmagához képest röviden beszélt, s alig érintette a nagy transzformáció tervét. Azt kell feltételeznünk, hogy a parlamenti képviselők rögtönzött truszkaveci ötletbörzéje képezi mostantól az ország átfogó átalakításának tervét – persze csak azután, hogy a különböző hivatalokban gatyába rázták a politikusi kívánságokat.

(zzz)